Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. március / 3. szám
Teátrumi séták a Ferencvárosban Nemzetek Színháza Valójában nemzetközi színházi fesztivál, melyet a világhírű francia rendező, Jean-Louis Barrault hozott létre 1957-ben. Évente rendezték Párizsban, ahová meghívták a világ legjobb, legismertebb színházait, rendezőit. 1966-ban a lengyel Grotowski volt az első rendező, akit az akkori szocialista országokból ez a megtiszteltetés ért. Nem véletlen, hogy 1975-ben, amikor először nem Párizsban rendezték a fesztivált, Varsó volt a színhely. Ezen vett részt első alkalommal magyar társulat, a kaposvári Csiky Gergely Színház, a Zsámbéki Gábor rendezte Ahogy tetszik-kel. Nagy szó volt akkor magyar színháznak ilyen rangos nemzetközi eseményen szerepelni, különösen olyan társaságnak, amely itthon is első országos sikerét aratta ezzel az előadással. A párizsi Nemzetek Színháza fesztivál, küldetését betöltve a 70-es évek végére kiégett, helyét más nemzetközi seregszemlék vették át. Emlékét a Színházi Világnap is őrzi. Stúdió „K” A kerület legbarátságosabb pincéje található a Mátyás utca 9.- ben. Aki a Stúdió „K”-ba érkezik, előadás előtt még leülhet a hosszú lócára, ihat egy nagy bögre teát a gyalult asztalnál, aztán ha helyet foglal a parányi nézőtéren, és elkezdődik a darab, olyan közel kerül a játék színteréhez, hogy akár az előadás részesének is érezheti magát.- Szeretem ezt a kis, intim teret - mondja Fodor Tamás „szülőatya” és vezető. - Itt látható, érezhető a színész minden rezdülése, szinte családias a légkör, egyszerre befogható az egész tér. Sokféle műfajjal kísérletezünk, hiszen a közönség a változatosságot szereti, ezért kínálunk hol sósat, hol édeset vagy éppen kicsit csípőst. A színészeknek tehát sokoldalúnak kell lenniük, nemcsak játszani kell, hanem énekelni, zenélni, cirkuszi mutatványokat előadni és bábokat mozgatni is. Zenés darabjaink nem igazi musicalek, közelebb állnak a cirkusz, a bohócok világához. Ha ajánlani kellene valamit, a prózai előadások közül Vörös István Svejk, a féregirtó, avagy a puska nem sül el című drámája mindenkinek jó szórakozást kínál. A mű érdekes kísérlet, Kafka és Hasek képzeletbeli találkozását írja meg. A Színházi Világnapon egy izraeli szerző Nőtlenek és hajadonok című darabját mutatjuk be, mely a manapság szingli életformának nevezett egyedüllétről és a párválasztásról szól. Mesejátékaik is különlegesek, a gyermek nagyságú bábokat színészek mozgatják, különös zeneszerszámok szólalnak meg a Csipkerózsikában és a Nemzeti Színházban játszott Hamupipőkében. A közönségünk ma is főleg egyetemistákból, fiatal értelmiségiekből áll - teszi hozzá Fodor Tamás -, de egyre több szülő, nagyszülő kíváncsi az előadásainkra, akiket épp a gyerekműsorok vonzottak ide. Ruttkai Éva Színház Ha valaki fölmegy az Üllői út 45. harmadik emeletére, három dologban biztos lehet. Beleszippanthat kicsit a hatvanas évek levegőjébe, Szaki Zsolt igazgató személyesen fogja a nézőtéren a helyére kalauzolni, és felhőtlen szórakozásban lesz része. Olyan az egész, mint egy hatalmas polgári lakás. Színészekről elnevezett „sétányok” vezetik a vendéget a színházterembe, a madárcsicsergéstől hangos „télikertbe”, a bálteremnek is beillő, friss kávéillatú büfébe s egy hatalmas szalonba, ahol az elmúlt évtizedek színészeinek képei, emléktárgyai láthatók a falon, vitrinekben és a kandalló párkányán. Mellettük a hatvanas évek rekvizitumai: csipketerítős fotelok, nippek, varázsszemes rádió s egy „kombinált szekrény”, mely a Mid néni két életében „játszott”. A házigazdától, Szalai Zsolttól megtudtuk, hogy a színház törzs- közönsége elsősorban a könnyed, szórakoztató zenés darabokat kedveli, mint például a Charley nénje, de sikerszériát ért meg A kur- vapecér című „börtönmonológ”, és ez jósolható a Nyolc nő című klasszikus bűnügyi komédiának is, melynek díszbemutatóját - talán nem véletlenül - a nőnapra időzítették. A Színházi Világnapot új musical bemutatóval ünnepük, a Cyrano zenés változatát adják elő. PICCOLO Polgári és zenés színház. Itt, a Török Pál utca 3-ban Racine és Márai „társbérletben” lakik Webberrel: a klasszikus szerkezetű és nyelvezetű drámai dialógusok a Jézus Krisztus szupersztár -a maga műfajában szintén klasszikus - zenéjével.- A színház kicsi, ezért én az intimebb előadások híve vagyok - mondja Kőváry Katalin rendező. - Engem elsősorban az a közvetlen kapcsolat érdekel, mely a dráma kibontakozása során létrejön a közönség és a színész között. És a katarzis, mely nélkül számomra elképzelhetetlen a színház. Ma ez talán kevésbé divatos, azt szokták ironikusan mondani: katarzis a ruhatárban. Nálunk ez nem így van. Én azt vallom, hogy a színház az a hely, ahol történnie kell valaminek az emberrel - nézővel és színésszel egyaránt amitől egy kicsit megváltozik az élete. Nagy igény van erre a bensőséges, a lélek titkosabb húrjait megpengető, elgondolkoztató és felkavaró színházi élményre, amit Márai két darabja, a századik előadáson túljutott Kaland és a Válás Budán, valamint Racine Phaedra-ja nyújt a közönségnek. Áprilisban új bemutatóra készül a Piccolo, a Királyasszony lovagját (Ruy Bias) mutatják be. Kőváry Katalin ígéri, hogy a katarzis ezúttal sem a ruhatárban lesz. Gálaest a színészekért Madách Színház, március 27-én este 8 óra A rendezvény köszönti a Színházi Világnapot, s egyúttal jótékony célokat szolgál. A bevételből az idős és szegény színészeket támogatják. Ekkor adják át a Gobbi Hilda „Életmű”, a Soós Imre „Pályakezdő”, a Hevesi Sándor, valamint a Vámos László rendezői díjat. Maszk Országos Színészegyesület
