Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. február / 2. szám

Sztárok? Lesznek! A Lobogó utcában van egy kis jégcsarnok, ahol pár évvel ezelőtt néhány hokizni vágyó fiatal és egy meghatározó egyéniségű edző úgy gondol­ta, sztárok lesznek. Persze a szülők voltak a kezdeményezők, akik úgy ítélték meg, hogy a 21. század e fantasztikus játékát csak a jégkorongról hasonlóan valló edző taníthatja meg gyere­keiknek. Kereső Árpád 1985-ben jött Magyarországra. Korábban Erdélyben élvonalbeli játé­kos volt, majd hírnevet szer­zett edző lett belőle.- Nem a szülőhazám szint­jén képzeltem el a hokit. A remélt jobb feltétel meg a magyarságom hajtott Duna­újvárosig. Palántákkal, 9-10 éves gyerekekkel kezdett foglal­kozni, s tíz évvel később - a város történetében először - tanítványai felnőtt magyar bajnokságot nyertek. A ma­gyar válogatott kapitánya lett, hiszen játékosai - né­hány más klubból jött fiatallal - az utánpótlás-világverse­nyeken is meghatározó szere­pet kezdtek játszani. A fel­nőtt válogatott is hozta a sikereket. Legyőzték a világ­elitben hokizó franciákat és szlovéneket is. A „hivatalos” hokinak nem tetszett a tréner népszerűsége, Dunaújváros­ban is romlottak a feltételek, s akkor... A Budapest Stars Jég­korong Klub a Ferencváros­ban kezdte el a munkát. Tavaly óta a káposztásmegye­ri AstraZeneca csarnokban leltek új otthonra. Nevüket is megváltoztatták, s a Buda­pesti Sztárok Sportegyesülete nem titkolja, hogy tagjainak mi a közös célkitűzése.- A gyerekek - lányok is játszanak köztük - 7-8 éves korban jobban képezhetők, mint később. Négy évfolyam­mal dolgozunk, s ha ma külön is versenyeznek - a legjobbak azért megfordul­nak az egy évvel idősebbek csapatában is -, pár év múlva az ország jéghokiját lehet majd rájuk építeni. Remélve, hogy a többi klub is ad né­hány jó játékost, Európa élvonalába vezetjük őket. A IX. kerületben toboroz­nak. Az „új” városrészben ideális körülmények között edzhetnek, de megfordulnak a városligeti műjégpályán is.- Hol van az otthonuk?- Az országban. Az Astra csarnokba a főváros, sőt az ország minden részéről hoz­zák a szülők gyerekeiket. Van itt egy iskola, ahol ideális partnerekre találtunk. A heti négyszeri edzéshez jól kap­csolódik az oktatás, amely­ben az angol nyelv elsajátí­tása is kötelező. A dunaúj­városi vagy győri gyerekek kollégiumban laknak.- Kivel mérik össze erejüket? Idehaza akad ellenfél?- Járjuk a világot. Most jöt­tünk Svédországból, többször voltunk Kanadában, Csehor­szágban, Moszkvában. Aki ismeri a sportágat, tudja, ezek hokinagyhatalmak. A sikerek bizonyítják, jó úton járunk.- A legidősebbek 1990-ben születtek. Egy játékos 16-17 éves korára érik be. Ebben a korban már látni, hogy kiből lesz sztár?- A testi-lelki harmónia, a gondolkodásmód, amit nagy­ban befolyásol a szülői maga­tartás, már most körvonalaz­za, hogy itt többen is elérhe­tik a sztárságot. Persze ehhez még nagyon sok munka, fe­gyelmezett tanulás szükséges. Nyugodt szívvel állíthatom, hogy a '93-asok közül Nemes, Hardi, Hentes, Géczi, Presz- kán és Vay, az egy évvel idő­sebbek között Hári, Fodor, Nagy, Galló, aztán a '91-ben született Pavuk, Maszlov, Hetényi és Sonkoly, vagy a legidősebb csoportból Orbán, Rausch, Bartalis és Dancsfalvi kezében, hokiütő formájá­ban, ott a marsallbot, a sztár­rá válás záloga. Hárshegyi János Rendőrségi hírek Az én házam az én váram A dolog természetes, min­denkinek szíve joga, hogy mit művel a lakásában és vele. De felhívnám a tisztelt „vala­hol” lakók figyelmét: a kerü­leti rendőrség tehetetlen. Egyre több banda teszi át székhelyét a kerületbe, mert az a hír járja, hogy itt a lako­sok könnyelműbbek az átla­gosnál. Nem szeretik kulcsra zárni lakásuk ajtaját. így kön­nyű a bandák dolga, mert valaki figyel, a másik besur­ran. Éjjel van, a család alszik. Ha van az előszobában egy szép kabát, lóg egy kulcs a fogason, máris biztos a hol­napi bejutás. Ahol mélyeb­ben alszanak, ott picit beljebb is mennek, s az asztalon is találnak ezt-azt. Pénztárcát, gyűrűket, táskát - benne bankkártyát - és mindent, ami könnyen mozdítható. Az én házam az én váram, de ha nem zárják be az ajtót, akkor nem sokáig! Figyelők! Ezek sem a jobb fajtából valók. Elsősorban az egyete­mek környékén várják az autós diákokat, akiket a papa egy laptoppal is „meglepett”, amit természetesen maguk mellett tartanak az ülésen. Hallottak arról, hogy a kocsi látóterében semmit sem ta­nácsos hagyni, ezért az érté­kes gépet beteszik a csomag­tartóba. Ott „láthatatlanná” válik - hiszik. De a jó „megfi­gyelők” éppen az ilyen áthe­lyezésekre várnak. Csak néhány percre kell eltávozni az autó mellól, hogy a laptop - vagy más érték - gazdát cseréljen. A kerületi rendőrök járő- röznek, ott vannak sok he­lyütt. De ahol nem lehetnek, ott legyen nekünk egy kicsi­vel több felelősségérzetünk. Zárni és pakolni! Azaz be­csukni lakást, kocsit, és sem­mit sem otthagyni préda gyanánt.-i-s I

Next

/
Oldalképek
Tartalom