Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. január / 1. szám
2004. január C saládtámogatási ellátások Gyakran tapasztaljuk, hogy a gyermeket vállaló szülők nem ismerik a lehetséges ellátásokat, igénylésük módját, s azt, hogy mindezeket hol állapítják meg. Egyszerűbb helyzetben van a szülő, ha olyan munkahelyen dolgozik, ahol társadalombiztosítási és családtámogatási kifizetőhely működik, mert mind a biztosítási időhöz kötött, mind az alanyi jogon járó ellátást (terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, anyasági támogatás, családi pótlék) ott állapítják meg és folyósítják számára. Ha a jogosult szülő olyan munkahelyen dolgozik, ahol nincs kifizetőhely, az ellátást különböző intézményeknél kell igényelni. A terhességi-gyermekágyi segélyt és a gyermekgondozási díjat a megyei egészségbiztosítási pénztárnál, az anyasági támogatást és családi pótlékot a Magyar Államkincstár megyei területi igazgatóságánál. A gyermekek után járó ellátásokat három fő csoportba sorolhatjuk: 1. a biztosítási jogviszonyban állók, 2. a nem biztosított szülőket megillető ellátások, 3. a rászorultság alapján járó juttatások. A megkülönböztetés alapja egyértelműen a szülők biztosítási jogviszonya a gyermek születésekor, valamint a család anyagi helyzete. A könnyebb eligazodás érdekében bemutatjuk azokat - a gyermekek után járó - ellátásokat, amelyek megilletik a szülőket. Biztosított szülők ellátásai: a családi adókedvezmény; terhességi-, gyermekágyi segély; gyermekgondozási díj; gyermekápolási táppénz; anyasági támogatás; gyermekgondozási segély; családi pótlék. Az utóbbi három, a biztosítással nem rendelkezőknek is jár! Jövedelemtől függő önkormányzati ellátások: rendszeres gyermek- védelmi támogatás és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás. További ellátási forma a gyermeknevelési támogatás, amelyre akkor jogosult a szülő, ha legalább három kiskorú gyermeket nevel, és a legkisebb gyermek a harmadik életévét betöltötte, de nyolcadik életévét még nem érte el. Az ápolási díj lehetősége is sok családnak jelent segítséget, de ezt nem a gyermek születésekor veszik igénybe a szülők, hanem később, amikor jogosultságuk a gyermekgondozási segélyre már megszűnt. (Értelemszerűen tartósan beteg gyermeket nevelő családok esetében.) Reméljük a fenti információk, segítenek önöknek eligazodni a különböző családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos jogszabályok között. Dr. Kökény Mihály országgyűlési képviselő Dr. Kökény Mihály Pál Tibor Találkozón velem, illetve munkatársaimmal január 8.17.00 órakor (Lónyay utca 22.), és január 22.17.00 órakor (Balázs Béla utca 38.) képviselői fogadóórámon. Január 9.16.00 órakor József Attila Lakótelep Közösségi Ház, Toronyház u. 3/B 110 éve Szent István az „Újkórház” A jobb és bal part egyesítésével Budapest elindult világvárossá fejlődésének útján. A városnak mindössze három kórháza volt. A hiányt felismerve programot dolgoztak ki. A főváros tanácsa 1876-ban három új kórház építésére hirdetett pályázatot. A közgyűlés 1881-ben egymillió forintot ajánlott fel az első új közkórház építésére. Hauszmann Alajos építész kapta a megbízást. A régi, Üllői úti vám mellett a barakk-kórház közelében, 60000 négyzetméternyi telken, 1883-ban kezdték el építeni az új kórházat. Két év múlva nyílt meg, 656 ággyal. Az „Újkórház” első vezetője, dr. Rakita Alajos, haláláig foglalkozott a kórházi ügyekkel. Utóda, dr. Dulácska Géza belgyógyász lett. Az osztályokat Bakody Tivadar, a homeopátiái tudomány első nagyhírű orvosa vezette. Proszektor főorvossá a későbbi kiváló professzort, Pertik Ottót nevezték ki, A B pavilonban elhelyezett fiókosztályt dr. Herczel Manó irányította, a modem sebészet egyik úttörője. Az első felvett beteg Nadleczld Katalin, 55 éves görög katolikus, melencsi (Torontál vármegye) születésű cseléd volt. Szent István nevét 1894- ben vette fel az intézmény. A kórházat Ferenc József is meglátogatta, erről Ferencváros az emlékkönyv kezdő kézjegye tanúskodik. A mosóházat 1903-ban építették, majd 1910-ben ki kellett bővíteni, hogy elláthassa az összes pesti kórházat. A H pavilonban, 1907-ben megszűnt a trachomások osztálya, helyén gyermekosztály nyílt. Első főorvosává dr. Hainiss Gézát, a kórház későbbi igazgatóját nevezte ki a főpolgármester. 1908-ban nyitották meg a röntgen-laboratóriumot, első vezetője dr. Huber Alfréd volt. Az iskolaépületből átalakított Telepy utcai kórház 1911-ben nyílt meg. 1932-től szegénykórházként működött. Tíz évre tervezték a barakkpavilonban a prostituált nőbetegosztályt, 1912-ben nyílt meg ideiglenesen, 1932-ben szülő- és nőbetegosztály lett. Az I. világháború idején a kórházban beteg és sebesült katonákat ápoltak. 1916-1917 között a gyermekosztályt átépítették. Ekkor készült el a rendi ápolónők befogadására szolgáló barakk. A Haller tér mintegy 50 méter széles csíkját a kórház területéhez csatolták és salaklerakóhelyet, kertészetet, szemétgyűjtőt alakítottak ki. A Szent István Kórház a kezdettől fogva kitűnő orvosi karával a magyar orvostudomány fejlődésének, az orvosképzésnek jelentékeny bázisa. Pilinyi Péter
