Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. december / 12. szám
2004. december H olokauszt Emlékközpont KALENDÁRIUM 1779 e havában született HOFFRICHTER József építőmester, a klasszicizmus jelentős pesti képviselője. Fő műve az 1816-ban épült Kálvin téri református templom. 1.1800. VÖRÖSMARTY Mihály költő, drámaíró született e napon. Az Üllői úti Bártfay Irodalmi Kör alapító tagja szívesen látogatta az Angyal u. és a Mester u. sarkán volt Arany Angyal nevű kocsmát is, ahol állandóan kapható volt forralt tej és frissen pörkölt kávé is a kitűnő cigányzene mellé. 1834. KELETI Gusztáv festő, műkritikus, a Képző- művészeti Társulat és a Kisfaludy Társaság tagja született ezen a napon. Megszervezte a Rajztanárképzőt, amelynek első igazgatója volt. 1888. Magyarország első fegyvergyára a Gubacsi határban, a külső Soroksári úton épült, Magyar Fegyver- és Lőszergyár néven. 1908. KORNISS Dezső festő, az Üllői út 11-13. alatt akakult EURÓPA ISKOLA nevesebb tagja, művelődéspolitikus születésnapja. 1921. Felszentelték a Szent CIRILL és METÓD pravoszláv templomot 1921. decemberében a Vágóhíd utca 15. sz. alatt. 3.1937. JÓZSEF ATTILA költő 67 éve hunyt el Balatonszárszón. Kerületünkben számos iskola, emlékhely, szobor őrzi emlékét. 4.1792. A Kecskeméti kapu előtti külvárost I. FERENC királyról Ferencvárosnak nevezték el. 1972. Megnyílt a Ferencvárosi Hely- történeti Gyűjtemény. 5.1882. A Ferencvárosi rendező pályaudvar és állomás használatbavételével megnyílt a Budapest-Zimony közötti személyforgalom. 6. 1834. MECHWART András gépészmérnök a Ganz-gyárban kifejlesztett hengerszék találmányával forradalmasított, új korszakot nyitott a kerületben működött malomgyárakban. Ezen a napon született. 8.1789. HILD József születésnapjára emlékezünk. Tervei szerint építették a Ráday u. 28. sz. épületet. Itt van a Ráday Kollégium, a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatala, a Ráday Gyűjtemény és igen értékes könyvtára, valamint a Bibliai Múzeum és a Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Kara kollégiuma. 10. 1892. KOMLÓS Aladár író, költő, Ez év áprilisában adták át a Páva utcában a Holokauszt Emlékközpontot, ahol egyelőre időszaki kiállítás fogadja a látogatót. A cél az, hogy minél előbb olyan állandó kiállítást hozzanak létre, amely méltó módon tálja elénk a magyarországi holokauszt történetét. A kulturális kormányzat a Nemzeti Múzeumot bízta meg a feladattal. A kutató- és előkészítő munka elvégzésére programirodát hoztak létre, melynek vezetőjével, dr. Molnár Judit történésszel beszélgettünk arról, mit, hogyan és kiknek szeretnének bemutatni a 2005 őszére megvalósuló állandó kiállításon. - A kiállítás tartalmi forgatókönyve alapos szakmai viták során alakult ki, amely Kádár Gábor és Vági Zoltán történészek munkája, de sok más szakember javaslatát is tartalmazza. így például Kovács András ötlete volt az, hogy családtörténetekkel mutassuk be a magyarországi holokauszt történetét. Az általános politikatörténeten túl azt szeretnénk, hogy a látogatók képet kapjanak a hétköznapi életről is. Arról, hogyan alakult az egyes emberek, családok sorsa a kirekesztő törvények, rendeletek következtében, és hogyan változtak meg ezáltal az emberi kapcsolatok. Mindez akkor követhető leghitelesebben, ha konkrét személyek, családok történetét kísérhetjük végig. Meg kell találnunk azokat a családokat, amelyeknek teljes történetük van, és ez nem könnyű feladat. Legegyszerűbben Pesten tudunk családtörténeteket végigvinni, mivel a vidéki zsidókat a német megszállás után, néhány hónap alatt tömegesen deportálták, s közülük igen kevesen tértek vissza. Az ő történetük, az ő családi albumuk örökre elveszett, ez pótolhatatlan hiány a magyar történelemben. Ahhoz, hogy egy történetet fel tudjunk építeni, egy családtól legalább száz fotóra lenne szükség. A kiállítás fő koncepciója ugyanis az, hogy a holokauszt teljes történetét bemutassuk: előbb az állampolgári jogoktól, aztán az emberi méltóságtól, a tulajdontól és végül az élettől megfosztás történetét. Az egyes stációk megjelenítéséhez a korabeli fotók mellett mai felvételeket is felhasználhatunk, például a helyi zsinagógáról, a volt gettó helyéről, egy régi kérvényről vagy akár feljelentésről. Lehetséges megoldás az is, hogy zsidó és roma családtípusok történetét mutassuk be.- Es mit fog látni ezekből a dokumentumokból a látogató?- Természetesen nem tudunk mindent kirakni a falakra. Komoly informatikai háttérbázist fogunk létrehozni, könnyen kezelhető számítógépekkel, érintőgombos képernyőkkel, melyek segítségével a látogató további részletes információt kaphat az őt érdeklő témákról.- Az emlékközpont kiállítótere elegendő lesz erre?- Nem, ezért a zsinagóga épületét is fel kell használnunk. De a történeti forgatókönyv szerzői azt javasolják a leendő rendezőnek, hogy a zsinagógában ne a kifosztást mutassák be, hanem inkább az emberi kapcsolatokat, azt, milyen válaszokat adtak a társadalom tagjai az állam kirekesztő intézkedéseire. Itt találkoznánk azokkal, akik valamilyen formában segíteni, menteni próbáltak. Továbbá itt lenne az adatbázis is, ahol le tud ülni a látogató, elmélyülhet még valamilyen témában.- Kiknek szánják a kiállítást?- Az áldozatok hozzátartozóihoz is kell, hogy szóljon, és valamennyi magyar állampolgárhoz. De elsősorban a fiatalokhoz és tanáraikhoz. Történészként ezt a témát oktatom, és döbbenten tapasztalom, milyen nagy a tájékozatlanság még az egyetemisták körében is. A Holokauszt Emlékközpont oktatási centrum egyben. Ennek a kiállításnak az is a célja, hogy történeti folyamatában mutassa be az eseményeket a fiataloknak és tanáraiknak, felkészült vezetők segítségével. Ferencz Zsuzsa 16