Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. szeptember / 9. szám

A lehetőségeimet szeretném kihasználni Zubornyák Zoltán 1961-ben született Buda­pesten. Angol-orosz tagozatos gimnázium­ban érettségizett, majd 1986-ban színész­diplomát szerzett a Színművészeti Egye­temen. Az ELTE bölcsészkarának kulturális menedzser szakán 1999-ben, 2004-pedig a Gazdasági Főiskolán EU-diplomáciából szerzett diplomát. Színészként és rendező­ként több színházban dolgozott Budapesten és vidéken. 1996-tól 2000-ig a Tatabányai Jászai Mari Színház igazgató-művészeti vezetője, 2001-ben az Esztergomi Nyári Játékok művészeti igazgatója, 2001-tól az Aranytíz Ifjúsági Centrum művészeti vezető­je volt. Beszédtechnikát és kommunikációel­méletet tanít az Apor Vilmos Katolikus Fő­iskolán és a Komlósi Oktatási Stúdióban. Június 18-án nevezték ki az FMK igaz­gatójának, megbízatása 5 évre szól.- Mennyiben kötődik a kerülethez?- 1998 óta lakom a Ferencvárosban, és az a véleményem, hogy ahol az ember él vagy lakik, az nemcsak egy lakás, ahová be­zárkózik, hanem egyfajta pozíciót is jelent: jönni-menni, beszélgetni, nézni, hogyan él­nek az emberek.- Milyennek látja a Ferencváros kulturális életét?- Nagyon izgalmasnak, érdekesnek. Ami ne­kem hiányzik, az a kellően progresszív integ­ráció. Ez a nagyon élénk kulturális élet annyi darabra hullik szét, ahányan csinálják.- Az integráció a programjában is szerepel?- Igen, az a cél, hogy hozzunk létre egy olyan szerveződést, amelyben együttműködve, egy­másra odafigyelve, egymást segítve, reklá­mozva dolgoznak együtt a különböző szer­vezetek. Műszaki háttere egy on-line rend­szer lenne, amelynek segítségével mindenhol minden kulturális eseményre lehetne pél­dául jegyet kapni.- Az FMK lenne a rendszer központja ?- Nagyon szeretném. Tervezem még egy ke­rületi kulturális kalauz létrehozását, amely­ben havi rendszerességgel megjelenhetne az itt levő tizenöt-húsz intézmény.- Színészi munkáját feladta?- Színészi munkám gyakorlatilag most nincs. Életemnek egy olyan szakaszában vagyok, amikor másban kell kiteljesednem. A színész életében van a hősszerelmes korszak, ami számomra már lezárult, de az apaszerep korszak még hátra van. A kettő között va­gyok, és úgy érzem, ebben az átmeneti kor­szakban is fontos dolgokkal kell foglal­koznom.- A művelődési ház eddigi működéséhez hogyan viszonyulnak az ön új tervei?- Elődöm, Illés Klári fantasztikus volt. Egy jól működő közösséget szervezett, és ezt te­kintem az origónak. Viszont egy csomó min­denben másképp gondolkodom, és szeret­ném a lehetőségeimet kihasználni, és hang­súlyozom: az itt dolgozó emberekkel szeret­ném terveimet megvalósítani. Én nem egy üres épületre pályáztam, hanem egy olyan kulturális intézményre, amelynek kialakult hagyományai voltak. Ezt alapul véve kellett a stratégiámat kidolgozni. Az FMK betölti funkcióját, jó a közönségkapcsolata, de ez nem jelenti azt, hogy nem lehet fejleszteni, és új utakat találni. Ezek közül az egyik a diák­ság megszólítása lenne, hiszen körülbelül öt­ezer diák tanul a kerületben. Őket leginkább az informatikával lehet idecsábítani, ezért szeretnénk bővíteni az informatikai szolgál­tatásokat. Felnőttképzés, nyelvtanfolyam, napközbeni interaktív foglalkozások kelle­nek ahhoz, hogy bejöjjenek az emberek. Eh­hez persze a ház komfortfokozatát is növelni kell, ami anyagi kérdés, és legalább olyan fontos. De hadd mondjak valami mást. Itt az épületben működik a Garabonciás együttes, a Baltazár színház, a Szivárvány színiiskola, amelyek európai szintű értéket képviselnek. Azt gondolom, hogy jobban lehetne őket menedzselni, a sajtóban többet mutatni őket. Jártam sokfelé a világban, és mondhatom, hogy ilyen színvonalú szervezetek, ahol ennyi tehetséges ember van, máshol európai hír- nevűek.- Úgy tudom, van szakmai múltja is, mármint művelődési házat vezetett.- Igen, Tatabányán a színház szorosan együtt dolgozik a népházzal, a két intézménynek egy vezetője van. Ott 13 amatőr együttesünk volt, az énekkartól a képzőművészeti körön át a dzsessz-balettig, tehát van ebben a témában tapasztalatom. Nemzetközi s hazai fesztiválok, találkozók megszervezésében is részt vettem, és úgy gondolom, hogy azokat a tapasztalataimat jól tudom kamatoztatni, illetve a meglévő dolgokhoz hozzá tudom adni a saját elképzeléseimet.- A nyári uborkaszezon lassan véget ér. Mivel indítanak szeptemberben?- A művelődési ház nyáron is nyitva volt, csak nem olyan intenzitással, mint év köz­ben. De az olimpiai közvetítések kivetítése sok embert vonzott a teraszra. Szeptem­berben ünnepeljük a ház 15 éves fennállását.- Milyen eseményt emelne ki a 2004-2005-ös „évadiból?- Jövő év elején Pasolini-emlékhetet terve­zünk, valamint egy Jancsó-retrospektív hetet a magyar-orosz kulturális évad alkalmából. Ez utóbbinak az egyik központja Leningrád- ban, a másik részben itt lesz nálunk. Mind­kettő nemzetközi rendezvény. A jövő év egyik legfontosabb célkitűzése fejleszteni a délelőtti programokat a József Attila-lakóte- lepen. Intenzívebb lakossági kapcsolatokat szeretnénk kiépíteni, ahol az intézmény nemcsak este, hanem egész nap vonzza az embereket. Jövőre József Attila-év lesz, ezt is szeretnénk méltóképpen megünnepelni, jobban a kerü­lethez kötni ezt az örökséget. A helytörténeti gyűjtemény a Pipa utcából a Ráday utcába költözik, a kulturális pezsgés közepébe, és jót fog tenni neki. Több négy­zetméteren és más személyi feltételekkel kezdi meg munkáját remélhetőleg minél előbb. Mint látja, ki sem látunk a munkából, de ez jó dolog. A legnagyobb szenzáció pe­dig, hogy minden dolgozó maradt, és alig várják, hogy szeptember 4-én elkezdhesse­nek dolgozni. Remélem, olyan intézmény le­szünk, amelynek arculata van, elhivatott a kultúrában, ugyanakkor nagyon barátságos az emberekhez, a közönséghez. Megyeri Zsuzsanna Ferencváros 3 2004. szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom