Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. augusztus / 8. szám
Hajnali ellenőrzés a Dzsumbujban Közel százan, rendvédelmiek és önkormányzati alkalmazottak vettek részt azon az ellenőrzésen, amelyet július 9-én tartottak a Dzsumbujban. Az önkormányzat kérésére elrendelt ellenőrzés célja az volt, hogy kiderüljön, valóban jogos bérlők tartózkodnak-e az önkormányzati ingatlanokban. Ehhez hasonló átfogó lépésre utoljára a ’90- es években került sor. Az akció hajnali négy órakor kezdődött dr. Ormossy Attila rendőr ezredes, a kerületi kapitányság vezetőjének irányításával. A Dzsumbuj a Ferencváros híres-hírhedt lakótelepe. 1937-ben épült a három ház, összesen 426 lakással. Az akkori nyomortelepekről költöztek be a lakók a 28 négyzet- méteres lakásokba. A lakosság a nyolcvanas évek elején kicserélődött, a mai lakók legtöbbje az ország legszegényebb részeiről jött, hogy a fővárosban szerencsét próbáljon. A jogszerűen itt élők folyamatosan panaszkodnak a frissen beköltözőkre. Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy ellenőrzi a lakosokat. Néhány álmos ember a folyosón lévő WC és lakása között csoszog papucsban, hálóingben. Ránéznek a rendőrökre, majd magukra zárják a lakást. Biztos keresnek valakit. Volt már ilyen. Mindenki elfoglalta a pozícióját. A várható szökések miatt a rendőrök körülállták a házat. Eközben rendőrökből, polgárőrökből és önkormányzati emberekből álló csoportok járják az emeleteket.- Jó reggelt, kérem nyissák ki az ajtót! Lassú motoszkálás, kulcscsörgés, végül kinyílik az ajtó. A személyes papírok alapján megállapítják a jogos vagy jogtalan tartózkodást, majd jön a következő ajtó, és így megy ez végig az egész házban. Néhol hangokat lehet hallani: „Jó, hogy jöttek. Épp ideje volt.” Néhol máshogy fogadták a hatóságot. „Mit kerestek ti itt? Nincs jobb dolgotok?” A lakások egy részét ráccsal védik, látszik, rendezett körülmények között élnek a bentlakók, nehéz bejutni, nem szívesen nyitják az ajtót. Máshol nyitni sem kell, a furnérlap „ajtón” nincs zár, s csak résnyire van behúzva. Benn sötétség, mert a villanyt korábban kikapcsolták. Van, ahol bűz és mocsok fogadja az ellenőrzőket. Mindeközben fölébred a ház, pedig még csak fél hét van. Gyerekek néznek ki a folyosó rácsain, nők, férfiak dohányoznak, beszélgetnek, és figyelik a rendőröket, hogyan végzik a munkájukat. Egy-egy csikk esik le a közös udvarra, lent egy idős asszony próbálja a mindig újratermelődő szemetet eltakarítani a kövezetről. Az ellenőrzésnek vége, hét előtt a résztvevők autóba szállnak, és irány vissza a kapitányság. Az akció több szempontból bizonyult sikeresnek. Négy elfogás történt, négy embert, pedig a rendőrség személyi adataik tisztázása miatt állított elő. Összesen 12 önkényes lakásfoglalót találtak, akiket feljelentettek. A hajnali ellenőrzés csak a középső, úgynevezett „B” épületre terjedt ki. Egy ilyen vagy hasonló nagyságú ellenőrzés komolyan segíthet abban, hogy a becstelen úton járók elkerüljék a kerületet, vagy legalábbis ne itt üssenek tanyát. Eddig ugyanis jó búvóhelynek tűnt a Dzsumbuj, ahol „nincsenek ellenőrzések”. Ez a folyamat megtört, és ennek a többség örül. szöveg és kép: Kisdi Mennyit Tizet az önkormányzat a bérlakásért? A Ferencvárosban önkormányzati lakásban lakom. Azt hallottam, hogy ha visszaadom az önkormányzatnak a lakásomat, akkor a piaci értékének 70 százalékát fizetik ki a bérlőnek. Egyrészt szeretném tudni, hogy ez igaz-e. Másrészt, hogyan állapítják meg a piaci árat, és az mennyi lehet? Végül, mi az ügyintézés módja? (Mennyi idő múlva kell kiköltözni, mikor fizetnek stb.) Szalai Péter”- Az önkormányzati bérlakások alapértékéül a hivatal az ingatlan forgalmi értékét tekinti. Ezután a szakemberek egy bonyolult táblázat alapján megállapítják a lakás szorzószámait, melyek csökkentik, illetve növelik annak árát. A szorzószámokat pontnak nevezik. így például növelő érték - 60 vagy 100 pontot ér -, ha a lakás összkomfortos. Csökkentő tényezők közé tartozik, ha például nincs lift az épületben, vagy az ablak zárt udvarra néz, vagy a lakásban talajvíz miatt nedvesedik a fal. 5-10 pontot ad az önkormányzat, ha például a lakásban egynél több mellékhelyiség található, illetve ha kaputelefonnal vagy szellőztető berendezéssel rendelkezik. Nagy hangsúlyt kap az övezeti szorzó is, hiszen egy szűk utcában álló lakásnál nyilván többet ér az, amelynek ablakai sétálóutcára vagy zöld térre nyílnak. Mindezen pontokat az önkormányzat hivatalos szakértője összeadja, s a lakás forgalmi értékét alapul véve így kiszámítja a hivatalos vételi árajánlatot. A gyakorlat azt mutatja, hogy a vételi árajánlat a lakás forgalmi értékének 50 százaléka körül alakul. Miután mindkét fél megállapodott az árban, azután kell egyeztetni a kiköltözés pontos folyamatáról. Az ügyintézést az önkormányzat vagyonkezelési irodáján lehet megkezdeni, ahol természetesen szívesen tájékoztatnak bárkit a pontos részletekről. Információ: Ferencvárosi Polgár- mesteri Hivatal, Vagyonkezelési Iroda, IX., Ráday utca 26. Félfogadás: hétfő: 13-17.30; szerda: 8-16; péntek: 8-12 óra. Ebédidő 12-12.30 Tel: irodavezető: 217-62-71, lakásügyi csoport: 217-43-08 Ferencváros 5 2004. augusztus
