Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. június / 6. szám

Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Budapest Fővárosi, IX, kerületi Intézete 1039 Budapest, Bakáts u, 8, Tel: 217-0524, fax: 217-0524,217-1218 ÚJ SZŰRŐVIZSGÁLATOK A vastagbélráknak évente mintegy ötezer áldozata van Magyarországon. Minden daga­natos betegségre igaz, hogy minél korábbi stádiumban fedezik fel, annál jobbak a gyó­gyulás esélyei. A vastagbélrák korai felismerésének lehető­sége, hogy mielőtt panaszt okozna, kismér­tékben vérezhet. Ezt a vért szabad szemmel nem látni, laboratóriumi módszerrel azon­ban kimutatható a székletből. A szűrővizsgálatra háziorvosuktól kapnak meghívólevelet a 45 és 65 év közötti lakosok. A háziorvostól kapott 3 széklettartályba három egymást követő alkalommal ürített székletből kell mintát helyezni. Diétát a vizs­gálattal kapcsolatosan nem kell tartani. A kazettákat a háziorvoshoz kell visszavinni, aki elküldi azokat a laboratóriumba. A vizs­gálat eredményét is a háziorvos kapja meg. Ha a széklet nem tartalmaz vért, az ered­mény negatív. Az esetek legnagyobb részére (95%) ez jellemző. Ilyenkor a szűrővizsgálat két év múlva esedékes. Tudni kell azonban, hogy nincs olyan szűrővizsgálat, amelyik tel­jes biztonsággal emelné ki a betegeket az egészségesek közül. Ezért ha két szűrővizs­gálat között két hétnél hosszabb ideig a székelési szokások megváltoznak (hasmenés, székrekedés alakul ki), a székletében vér vagy nyák, valamilyen nyilvánvaló okkal nem magyarázható testsúlycsökkenés jelentkezik, még egy korábbi negatív szűrővizsgálati eredmény birtokában is fel kell keresni a háziorvost. Ha a laboratóriumi vizsgálat során vért találnak a székletben, az még távolról sem jelent vastagbélrákot. Ilyenkor viszont vas­tagbéltükrözésre van szükség. Ennek során az egész vastagbél részletesen átvizsgálható, az esetleges rendellenességekből mintát A CORBIS S.C. június 12-én a Vendel utcai Tornacsarnokban női kosárlabdatornát szervez. Jelentkezésüket várjuk a 256-2261-es telefon üzenetrögzítőjén. lehet venni, sőt a kisebb elváltozások a vizs­gálat során el is távolíthatók. A vastagbéltük­rözés ugyan kellemetlen vizsgálat, de elmu­lasztásáért esetleg nagy árat kell fizetni. A szűrővizsgálat egy furcsa dolog. Teljesen jól vagyunk, nincs panaszunk, fájdalmunk, mégis elmegyünk az orvoshoz, hátha talál valamit. Első nekifutásra ez teljes képtelen­ség. Gondoljuk végig azonban, hogy a betegség akkor is bennünk van, ha nem tudunk róla. Előbb-utóbb úgyis jelentkezik. A gyógyulás esélyei viszont annál jobbak, minél korábban kezdődik a kezelés. Esetleg már akkor, amikor látszólag még semmi bajunk nincs. A mammográfia és méhnyak­szűrés után most itt egy újabb lehetőség, a vastagbélszűrés. Éljenek vele, és tegyenek eleget háziorvosuk invitálásának! dr. Cornides Agnes fővárosi szűrési koordinátor HÁBORÚ A DROGOK ELLEN Június 26. - drogellenes világnap Világszerte aggasztóak az adatok: a kábí­tószer-fogyasztás növekszik. A képviselő- testület májusban fogadta el drogmegelő­zési programját, melynek kapcsán röviden tekintsük át, hogy mit is nevezünk kábí­tószernek és honnan ered használatuk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői bizottsága szerint „drognak tekintendő bármilyen szer, amelynek túl­zott fogyasztása nem gyógyászati célt szol­gál”. Továbbá: „bármilyen droggal való visszaélés közös vonása, hogy a drog a pszichét és a szervezetet egyaránt a hatal­mába keríti". Az emberiség ősidők óta használt növé­nyeket és porokat lelki-szellemi tevékeny­sége fokozására. Már az ősember felis­merte, hogy a kultikus szertartásokon kábulatot okozó anyagok fájdalomcsil­lapításra is alkalmasak. A természet erőinek kitett őseink önkéntelenül is keres­tek olyan szereket, amelyek oldották félel­müket. Találtak is jó néhányat, amely nem csak szorongásukat csökkentette, hanem egyben részegséget, gyönyört keltő kábula­tot és színes álomvilágot teremtett. Ezek a szerek azonban nem váltak mindennapos élvezeti cikké, használatuk csak a vallásos­mágikus szertartásokra korlátozódott. Az első kábítószer-élvezők a mostoha ter­mészeti körülmények között élő népekből kerültek ki. Az élénkítő hatású kábítósze­rek megkönnyítették számukra a terhek elviselését. Felvetődik a kérdés, hogy a korábbi évszázadokban miért nem járt olyan súlyos következményekkel a drogok használata, mint civilizált világunkban. A válasz egyszerű: mert használatuk korlá­tozott, szigorúan szabályozott volt. A kábí­tószert a fejlett nyugat még 100 évvel ezelőtt sem tekintette a civilizált világot fenyegető veszélynek! Napjainkban azon­ban a szenvedélybetegségek (a kábítószer­fogyasztás, az alkoholizmus) jelentik a civi­lizált világ egyik legégetőbb gondját. Bár­milyen okból is kezd valaki rendszeresen kábító- vagy hallucinogén szert szedni, előbb-utóbb kialakul az egyénre és a tár­sadalomra veszélyes lelki és testi függőség, a szenvedély állapota. Van néhány olyan kábítószer, mellyel szemben testi függőség is kialakul. Ez azt jelenti, hogy a drog beépül a sejtek anyagcsere folyamatába, és hiánya erős, fájdalmas elvonási tüneteket okoz. Rövidebb-hosszabb távon valamen­nyi drog halálos méreg, és nem old meg semmit. A megelőzés legegyszerűbb mód­ja: nem szabad kipróbálni sem! KAMPÁNY A FERENCVÁROSBAN- Drog-stratégiánk több irányú - mondja Töröcsik Judit egészségügyi tanácsnok, az „Ép testben ép lélek" program felelőse.- Drogot még nem fogyasztóknál a cél, hogy a fiatalok egyáltalán ne nyúljanak a drogokhoz. Akik már kipróbálták, de nem rendszeres fogyasztók, azokat a drogfüggés megszüntetésével kell segíteni visszaillesz­kedni a társadalomba.- A kampányban pedagógusnak, szülőnek és orvosnak fontos feladata lesz: megértet­ni a fiatalokkal, hogy az élet a legfőbb kincs, ne tegyék tönkre! Bartha Zsuzsanna Ferencváros 23 2004. június

Next

/
Oldalképek
Tartalom