Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. június / 6. szám

2004. június É LETRE SZÓLÓ ÚTRAVALÓ színésznő is a Telekiben tanult, felettünk járt. Ő is mindig hálá­val gondolt vissza egykori tanin­tézetére. Ez a fotó még az 50 éves osztálytalálkozón készült A törékeny, ősz hajú asszony a csöngetésre szinte azonnal kinyit­ja az ajtót. A kezében cigaretta.- Még a Klein Magdi szokta­tott rá, a matúra előtt - mondja mentegetőzve Cserhalmi László- né Horváth Lívia. - Éppen öt­venöt éve, hogy leérettségiztünk a Teleki Blanka Közgazdasági Leányiskolában. Nemrég talál­koztunk, mi, IV. b-sek. Hányán voltak az osztályban?- Negyvenen. De már csak tizenhatan üdvözölhettük egy­Horváth Lívia 18 évesen, az érettségin mást az alma materben. Öten betegségük miatt nem tudtak el­jönni, a többiek sajnos, már nem élnek. Iskolánk nagyon megvál­tozott. Már alig ismertük meg a régi falakat, ahol 1945-től 1949- ig tanultunk. Milyen volt akkor Ferencváros?- Csendesebb, nyugodtabb, mint most. Hányszor sétáltunk a Mester utcán végig a Körútig és vissza! Engem az első szerelem is a IX. kerülethez köt! Az érzés elmúlt, de az emléke megma­radt. A mai ferencvárosiak talán el sem hiszik, hogy a József Attila-lakótelep helyén a negy­venes években láp volt. Télen befagyott, s oda jártunk korcso­lyázni. Kedvelték egymást az osztálytár­sak?- Összetartottunk, jól megér­tettük egymást. Mindenki szolid anyagi körülmények között élt. Mindent tudtunk egymásról, ki­Ferencváros nek melyik fiú udvarol, ki kibe szerelmes. A lányok nagy része a környéken lakott. S akkoriban egy nőnek még nem volt annyi lehetősége tanulni, mint ma. Ezért választottuk a Telekit. Nem bántuk meg. A kapcsolat az érettségi vizsgák után is meg­maradt. Nemcsak ötévente, gyakrabban is felkeressük egy­mást. Ki volt a kedvenc pedagógusuk?- Nagyon szerettük az osztály- főnökünket, dr. Czakó Máriát. Ő közgazdaságtant és jogot taní­tott nekünk. Szigorúnak, de igazságosnak ismertük és volt humorérzéke. Egész lénye pél­daként állt előttünk. Életre szóló útravalót kaptunk a Telekiben, ahol alapvetően emberségre, őszinteségre neveltek minket. Nem volt például külön illem­tanóra, de elsajátítottuk a helyes viselkedés szabályait. Tanultunk könyvvitelt, áruismeretet, gyors- és gépírást, kereskedelmi leve­lezést is. És persze, idegen nyel­vet! Eleinte nekem nagyon ne­hezen ment az angol, azt hittem, nincs hozzá tehetségem. A ta­nárnőmnek köszönhetően úgy megtanultam, hogy az 1951-es békekongresszuson angolul tol­mácsoltam! Iskolán kívüli programokat is szerveztek?- Jártunk kirándulni, üdülni együtt. Emlékezetes volt az a balatoni utunk, ahol úgy leégett a bőrünk a tűző napon, hogy egész éjszaka fújkáltuk egymás hátát, másképp nem tudtuk csil­lapítani a fájdalmat. De fiatalok voltunk, mindent kibírtunk. Azt sem bántuk, ha a széna között kellett aludni, mert másutt nem volt hely, csak együtt lehessünk. Rangot jelentett a Telekibe járni?- Feltétlenül. Iskolánk neve mindenhol jó ajánlólevélnek bi­zonyult. Sokan lettek közülünk pedagógusok, könyvelők, okle­veles könyvvizsgálók. Psota Irén Osztályfőnökük, bár 90 éves, a legutóbbi találkozójukon is részt vett. Mivel lepte meg Önöket?- Mindig megható, szép köszöntővel kedveskedik ne­künk. Most például ezt írta: lehet, hogy szürke lett a haj; csak a szív maradt a régi, őrzi a hűséget, mely a társakhoz és az öreg iskolához fűzi. Szeretettel: Mária néni.” Garamvölgyi Annamária ELKÖSZÖNT ILLÉS KLÁRA, BEMUTATKOZOTT AZ ÚJ ZONGORA A Ferencvárosi Művelődési Központ zsúfolásig megtelt alsó tago­zatos iskolásokkal azon az előadáson, amelyen a régóta várt új zongora is „fellépett”. Az előadás egyben búcsúprogram is volt, amelyen az igazgatónő elköszönt. Illés Klári, a Ferencvárosi Műve­lődési Központ igazgatója távozik posztjáról. Lapunknak elmond­ta, idén nyáron lejár a mandátuma, és nem kíván újra pályázni, mert másutt vállalt hivatalt.- A hangszer a frankfurti zongoravásárról érkezett, kiválasztása nem volt könnyű feladat - mondta az előadás előtt Bézsenyi Ákos önkormányzati képviselő. - Korábban már több zongora szóba jött, de később mindegyikről kiderült, hogy nem való hosszú távon egy művelődési házba. Erről azonban egybehangzóan azt állítot­ták a szakértők, hogy a rendelkezésre álló pénzből a legjobb megoldás. A bevezető után a Farkas Zsolt - Várnagy Andrea művészházaspár négykezes műveket adott elő, Tóth Zsuzsanna előadóművész pedig verseket mondott. A program után Gegesy Ferenc polgármester, Bolláné Vörös Ágota a kerületi óvónők, Sarinay Mihályné az általános iskolai és gimnázi­umi tanárok nevében, valamint Kováts-Megyesi Ádám, az önkor­mányzat oktatási, kulturális és sportiroda vezetője köszöntötte és búcsúztatta Illés Klárát. szöveg és fotó: Kisdi Máté 14 „Nehéz 55 év volt, mégis gyorsan elszaladt; emlékezni, ünnepelni, összejött a lelkes kis csapat. Talán barázdás lett a homlok,

Next

/
Oldalképek
Tartalom