Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

Töltött kel, ahogy anyu csinálta Nem volt nálunk divat sem a reformkonyha, sem a flancos különlegességek, de még olajat sem használtunk, csak a majonéz készítéséhez, mert ugye, azt sertészsírral nehéz elképzelni. Anyu - ennek ellenére - messze földön híres szakács volt. Jöttek is a barátok, osztálytársak, rokonok, hogy cuppogva tunkolják a pörkölt égőpiros szaftját, ami sosem volt se túl híg, se túl sűrű, hogy a kispárna nagyságúra dagadt, aranysárga panírba bújt karajszeleteket dicsér­jék, vagy a töltött káposzta gömbölyű gombó­cait magasztalják, melyek úgy maradtak egy­ben, hogy az első nyisszantásra mégis megadó- an omlottak szét. Nem volt nálunk gesztenyé­vel töltött pulykamell, pulykát is csak a Gőgös Gúnár Gedeonban láttunk, a lazacot még hírből sem ismertük. Hagyományos konyhát vezetett anyánk, magyarosat, ízeset, de kevéssé egész­ségeset. Nem szerette, ha segítünk neki, a konyha az ő felségterülete volt, inkább mindent egyedül csi­nált, minthogy nézze, hogy ügyetlenkedünk. Mi pedig csak akkor tehettük be a lábunkat a „szen­télybe”, ha éppen törött bokával, feldúcolt lábbal feküdt valahol a nappaliban, onnan is szemmel tartva minket. így sikerült egyszer, prézli he­lyett, grízbe paníroznunk egy kiló sertéskarajt... Olykor őt is elfogta valami újítási láz, vagy olvasott egy receptet a női magazinban, esetleg kolléganője számolt be legújabb leleményéről, és akkor nekiveselkedett. így került az aszta­lunkra gombás tojással töltött csirkecomb, vagy éppen a címben szereplő, és végre szóhoz jutó töltött kel. Talán éppen azért, mert a kelkáposzta főzelék formájában nem volt valami közkedvelt étel nálunk, még akkor sem, ha ízes, gömbölyű fasírtgolyókat kapott feltétnek. A töltött kel azonnal népszerű étel lett, és észre sem vettük, hogy tartalmilag kelkáposzta-főzeléket eszünk fasírttal, hiszen a hozzávalók, a fűszerek ugyan­azok voltak, csak a forma... Mert a kifli sem zsemle, a tarhonya sem cér­nametélt, bár ugyanabból a tésztából készülnek! Hozzávalók: Egy közepes fej kelkáposzta, 60 deka darált sertéshús, 2 szikkadt zsömle, 2 dl tej az áztatáshoz, 2 tojás, 2 gerezd fokhagyma, 4 dl tejföl, 10 deka reszelt sajt, só, bors, őrölt kömény, pirospaprika. Elkészítés: Hagyományos fasírtmasszát készítünk, ne­künk tetsző arányokkal, a köményt azonban ne felejtsük ki! Hagyjuk állni egy félórát, addig el­bíbelődünk a káposztával. A nagyon sötétzöld leveleket szedjük le róla, dobjuk ki, mert kese­rűek. A többit is szépen bontsuk le egyenként, és amikor már csak egy citromnyi káposzta marad, akkor abbahagyhatjuk. A levelek közül válogas­sunk ki annyi szép, nagyjából egyformát, amennyi gombócot szeretnénk készíteni. Ezeket a leveleket dobjuk lobogó, forró, sós vízbe, és főzzük két percig. Akkor szűrjük le, és szárítsuk meg őket. Ha nem szeretjük a vastag ereket, éles késsel megvékonyíthatjuk. A fasírtmasszát egyenletesen elosztjuk, és rákenjük a levelekre. Ekkor elkezdjük göngyölni, mint a mákos bejg­lit, végeit benyomkodjuk, hogy szabályos kis zsákok legyenek. Kivajazott, prézlivel beszórt tűzálló tálba vagy tepsibe rakjuk, ha lehet, kato­násan egymás mellé. A maradék káposztalevele­ket ujjnyi vastag laskára vágjuk, kevés olajon sóval, borssal, köménnyel ízesítve addig párol­juk, míg össze nem esnek kicsit, akkor hozzáad­juk a tejfölt, és az egészet a töltelékekkel megra­kott tepsire öntjük. Előmelegített sütőben fél óráig sütjük fólia alatt, aztán levesszük a fóliát, egy kis sajtot reszelünk rá, és visszatoljuk addig, míg szép aranysárga nem lesz a teteje, és kevés lé rotyog alatta. Ha jénaiban készül, láthatjuk, milyen gyönyörű színű az alja. mezsu 16.1945. Felrobbantották a Ferenc József-, ma Szabadság hidat. 17.1894. SZŐNYI István, Kossuth-díjas festő születésnapja. A Ferenc lat 10-ben, a PÁPA- féle irodalmi tejivó, „tudós- és művésztanya” törzsvendége volt. 1897. Meghal VAJDA János költő, hírlapíró, a Kisfaludy Társaság tagja. Ott volt a Pilvax kávéházban a márciusi ifjak közt 1848 márciusában. A Tompa u. 13. alatt - ahol lakott - van emléktáblája. 1904. Megnyitották az új PASTEUR Intézetet a Rákos utcában. 18.1945. A BSZKRT ferencvárosi telepén meg­kezdték a világháborús romok eltakarítását. 22.1823. A HIMNUSZ születésnapja. Az ese­ményt a MAGYAR KULTÚRA NAPJA-ként ünnepli az ország. 1891. YBL Miklós építész halála. Kiemelkedő munkái a kerületben, a Kálvin téri DANUBIUS diszkót, az Üllői út 17. sz. ház, ahol lakott(1851-1871),aFővámházés a Bakáts téri templom. 23. 1887. REMÉNYI József szobrászművész születésnapja. Az Üllői u. 47-en, 1929-ben el­helyezett, ,32-es gyalogezred hősi emlékmű­ve” alkotója. 24. 1902. Leégett a CONCORDIA malom. 1911. LAZAR Gyula születésnapja. Minden idők legjobb ferencvárosi fedezete, ötször volt az aranyérmes labdarúgó csapat tagja. 26.1847. MIKSZÁTH Kálmán, a magyar kriti­kai realista próza nagy mestere születésnapja. A Lónyay u. 13-ban lakott. 1926. MENSAROS LÁSZLÓ, színművész, az FTC-t alapító dr. Springer Ferenc unokája, születésnapja. 1964. Elhunyt KÁKAY-SZABÓ György festő, resta­urátor, 1949-ben a Bakáts téri templom freskó­inak helyreállítója. Született Terikén, 1903. ja­nuár 31. 30.1834. KÖRÖSI CSOMA Sándort, a magyar őshaza kutatóját, a tibeti-angol szótár és nyelv­tan összeállítóját, e napon ajánlotta C. E. Trevelyan, J. Prinsep és W.H. Mill, a Bengáli Ázsiai Társaság tiszteleti tagjává 1912. El­hunyt, 58 éves korában, AIGNER Sándor mű­építész, első tulajdonosa, s talán építtetője, a Mátyás u 7. számú háznak. 31. 1804. BAJZA József költő, kritikus, szer­kesztő, publicista születésnapja. Az Auróra iro­dalmi kör tagjának, az Erkel u. 19. homlokza­tán állítottak emléktáblát Kisfaludy, Kölcsey, Kazinczy, Vörösmarty, Virág Benedek, Czuczor és Toldy Ferenc „társaságában”. 1956. Buchenwaldban - 48 éves korában - elhunyt, PAP Károly, író. Korai elbeszéléseit a csodavá­rás, a zsidóság messianisztikus életérzése hatot­ta át. (Üllői 111.) Samodai József Ferencváros! 17 2004. január K ONYHAMESÉK

Next

/
Oldalképek
Tartalom