Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)
2004. április / 4. szám
MINTHA A SZÁNDÉK HIÁNYOZNA • • • A globalizáció ellenzői a „fenntartható fejlődés” kissé túlhaladott jelszavát támadják, joggal. Jelentése utalhat a haszon fenntartására, a termelés és fogyasztás fokozására, azaz a multik nagyobb profitjára is, holott nekünk környezetünk fennmaradása, utódaink életfeltételeinek biztosítása fontos. A hetvenes évek óta ünnepelt Föld napja kapcsán erről is beszélgettünk dr. Bácskai János környezetvédelmi tanácsnokkal.- Lesz e jeles napon kerületi rendezvény?- Idén nem szervezünk külön akciót. Van információnk néhány civil kezdeményezésről, de fokozott figyelemmel kísérjük aktuális feladatainkat április 22-én.- Néhány „örökzöld”: szelektív hulladékgyűjtés!- Amíg a reklámok azt harsogják, hogy vásárolj, - átvitt értelemben: képezz szemetet! - addig sok a dolgunk. A vásárolt áru olykor felesleges, ráadásul a környezetet terhelő csomagolásban kerül hozzánk. Ezt kellene aztán újrahasznosítani. Az üveg palack akár százszor felhasználható lenne -, ha visszaváltanák! A műanyag palackok egy része 20-25 alkalommal újratölthető, amit viszont nem váltanak vissza, az lassan ellepi a Földet. A hulladékgyűjtő pontokon a műanyagok tárlóját hetente kétszer kell üríteni, a papírtartályt is gyakran, a fémhulladékét ritkábban. Ha nem jelentene fáradságot, hogy a PET-palackokat összegyűrve, -taposva helyezzük a tartályba, nem szállíttatnánk darabonként 2-2,5 liter levegőt. Ugyanez érvényes a háztartási kukákra is, hiszen köbméter után fizetünk...- Nincs „kibékülve” a csomagolóanyagokkal...- Nem is vagyok. Többségük környezet- szennyező, nem hasznosítható újra és drága. A dobozos tej csomagolása többe kerül, mint a bele töltött tej.- Mi a helyzet a folyékony hulladékkal?- Nem javaslom, hogy egy melegebb napon az Erzsébet-híd budai oldalára tervezzen sétát. Esetleg gázálarcban. A főváros szennyvizeinek több mint 60 százaléka jelenleg tisztítatlanul ömlik a Dunába.- Levegőtisztaság?- A nagyvárosok nagy problémája. BelsőFerencvárosban is megvalósítható lenne a Zöld udvar program. Ültessen minden ház legalább egy fát! A lakók és az önkormányzat közösen. Kevésbé közismert, hogy a rehabilitációs program egyúttal környezetjavító is. A Középső-Ferencvárosban nő a faállomány. A külső területeken nincs különösebb probléma, talán az Illatos-árkot és a Dunát leszámítva. A József Attila-lakótelep ellenben kitűnő pozitív példa.- Kutyapiszok.- Több mint 500 kg termelődik naponta, nagy része az utcán marad. A „kutyazsák” drága, a normál zacskó eltűnik, jó másra is. Szívesen támogatnék egy ebrendeletet, példa már van más kerületben.- Hol a kiút ebből a szennyezett világból?- Mindenkori feladat a megelőzés. A súlyos büntetés is megoldás lehet - ma az önkormányzat mindössze 30 ezer forintos bírságot szabhat ki a környezetet nagymértékben szennyezőkre! Hosszútávon csak a környezettudatosságra nevelés segíthet. Minden feltétel adott — volna. Hárshegyi János A művésztelepen, ahol mindketten újabb munkáinkat készítettük, mi magunk főztünk. Aznap éppen lecsót. A szükséges kellékeket aprítottuk a nagy fazékba, amikor szó került a génmanipulált paradicsom és paprika megjelenéséről meg a hagymát is fogyasztó férgekről, melyek, mint tudjuk szintén mutációk. Nagyon sokat tudott a témáról. Olyan szuggesztíven magyarázta el a káros hatásokat, hogy az ebédtől el is ment a kedvem. Azért persze később megettük. Akkor tudtam meg, hogy olajos - Olajos György grafikusművész - harcos környezetvédő, és itt lakik a kerületben. A Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán végzett alkotó számára a rizsszem is rajz, és a vonal is egy forma. Művei olyanok, mint a zenei ritmus ismétlődő tükröződő formációi, azonos értékű struktúrái. Hagyományos grafikák, a rézkarcok, litográfiák vagy szitanyomatok mellett számos egyedi rajzot is készít. Időnként saját maga gyártja a papírt is, amire rajzol. Csomagolásai, papírfűzései, fonatai alapján befogadta őt a textilesek csoportja is. A „MINTA” az érdeklődési területe. Ha csillagképek, leeső esőcseppek vagy akár egy fa lombozatát vizsgálja az ember, és papírra rajzolva síkban ábrázolja, létrejön a „MINTA”. Munkái olyanok, mint a repetitív zene. Szimbolikus szerkezetű, „nyitott” műveket készít, melyeket a néző szemlélődés közben maga gondol tovább. Csak természetes anyagokat használ, bizonyos értelemben nevezhetők ezek „újrahasznosított” képeknek is. Művészeti kutatásai vezették a környezetvédelem felé. Ezek a gondolatok adták alapját több kiállításának. 1985-ben a „Bárka” című kiállítás - utalva Noé bárkájára - arról szólt, hogy egy év alatt mintegy ezer állatfaj pusztul ki a földön. Másik kiállításán a biológiai élettér, a „Territórium” volt a téma, gyászolva a kipusztult lények hosszú sorát.- Az ember szembekerül önmagával, amikor a képkeret olyan trópusi fából készült, amelyet a Föld valamely különösen veszélyeztetett részéről szállítottak ide - mondja, és hogy maga is tegyen a szűkebb környezetében valamit, megszervezte a Ferencvárosi Környezet- védelmi Közalapítványt, melynek elnöke. Az alaptőkét a különösen környezetszennyező cégek adományaiból gyűjtötték össze. A kamatokból gazdálkodnak, locsolócsöveket vesznek az óvodáknak - hogy a gyerekek pormentesebb környezetben legyenek - üveggyűjtő konténereket helyeznek ki a kerület több pontjára polgári kezdeményezésként, veszélyes-hulladék begyűjtési akciót szerveznek a Bakáts téren, erdei iskolát támogatnak, hogy a fiatalok is megismerjék ezt a szemléletet. A Föld napja alkalmából környezetvédelmi vetélkedőt szerveznek. Olajos György valójában az őt érdeklő „MINTÁVAL’ foglalkozik, mert a család és a közösség is valamiféle „MINTÁT” hagyományoz az utánunk jövőknek. Knox r 2004. április Y , tó n?. A MT V T A m 1: IN 1,A.
