Ferencváros, 2004 (14. évfolyam, 1-12. szám)

2004. január / 1. szám

HELYTÖRTÉNET - FILMTÖRTÉNET Az a tény, hogy Keleti Márton Hattyúdal című nagyjátékfilmjét a Má­ria Valéria-nyomortelep házainak (többek között a filmbeli „Villa Negra”) bontása közepette, a javában épülő József Attila-lakótelepen forgatták, valószínűleg sokak számára ismert. Teljes cselekménye itt játszódik. Talán arra a sokszor vetített Külváros című dokumentum- filmre is emlékeznek még néhányan, amelyben az új lakótelep, a fris­sen beköltözők életét dolgozta fel a 60-as évek elején Kis József rende­ző. Azt azonban, hogy áttételesen a magyar filmművészet olyan filmjei is kötődnek a lakótelepünkhöz, mint például a Vörösfóld, az Adj király katonát!, az Alombrigád, az Oscar-díjra is nominált Jób lázadása, vagy a Kutya éji dala, szinte biztos, hogy csak nagyon kevesen tudják. Pedig innen indult nemzetközi hírneve felé az a filmes csapat, amelyik Tár­sulás Stúdióként néven írta be nevét a magyar filmtörténelembe. Az egykori stúdióvezető, Schlett István visszaemlékezése szerint a stúdió alapítói a József Attila-lakótelep Börzsöny utcai könyvtárában találkoztak először egymással. Maruszki József, a fiókkönyvtár akkori vezetője hívta meg ugyanis Dárday Istvánt és Szalay Györgyit, akik ép­pen nagy vitákat provokáló, nevelésügyi dokumentumfilm-sorozatuk- kal hívták fel magukra a figyelmet, s vívták ki az oktatásügy korabeli vezetőinek ellenszenvét. Maruszki filmvetítéssel egybekötött, néhány mérvadó helybeli pedagógussal, szociológusokkal, s más filmesekkel folytatandó beszélgetésre hívta meg az alkotópárost. Schlett szerint, nyolcan-tízen lehettek a vendégek. Az alkotó eszmecsere végén szövet­ségesként váltak el, s később is összejöttek. A Börzsöny utcai eszme­csere résztvevői: Dárday, Szalai, Vitézy László és Schlett István járták ki az engedélyt az új filmes műhely létrehozásához, amely ötödik film­stúdióként, 1981-elején kezdte meg tevékenységét. MÓDOSUL A PÁLYÁZATI KIÍRÁS Ha valakinek, Fekete Tibornak mindenképpen jelentős változást ho­zott az elmúlt év, mivel a 15. számú körzetben megtartott időközi vá­lasztáson önkormányzati képviselői mandátumhoz jutott, s tagja lett a Részönkormányzatnak. (Dr. Szolnoki Andrea képviselő asszony az év elején - főpolgármester-helyettesi megbízatása miatt - lemondott tiszt­ségéről.)- Társasházi közös képviselőként már korábban is részt vett a helyi közéletben, tavaly azonban olyan lehetőséget kapott, ami eddig kevés társának adatott meg. Hogy sikerült a váltás?- Kezdem megtanulni, hogy mit jelent az önkormányzati képviselő­ség. Már ismerem a belső döntési mechanizmusokat, a rendelkezésre álló eszközrendszert, s a munkaformákat az előkészítéstől a határozat­hozatalig. Bevallom: kívülről azért egyszerűbbnek tűnt. Sokkal több munkával jár, mint látszott.- Mennyire tudja kamatoztatni korábbi tapasztalatait?-Azt gondolom, hogy jól hasznosulnak. A társasház-felújítási pályá­zat kiírásáról e hónapban dönt a képviselőtestület. Az előterjesztés ki­munkálásakor nagyon sok tapasztalatomat sikerült beépíteni a szöveg­be. A tervezet több ponton is változtatni szeretne az eddigi rendszeren. Csak a beruházások nettó értékét vennénk figyelembe a támogatások során. Az épületeken belüli - a felújításokkal érintett - lakások és nem lakás céljára szolgáló helységek aránya is bírálati szempont. Lehetővé tennénk, hogy vészhelyzet esetén a polgármester úrhoz, illetve a képvi­selőtestülethez is lehessen segélyért fordulni. Nagyobb volumenű fel­újítás esetén a testület akár két évre is megítélhetne támogatást úgy, hogy a felújítás ütemezése kiszámítható legyen. Mindez persze - hang­súlyozom - még csak tervezet! A soron következő képviselő-testületi ülésen készül el a végső változat. FORGALOMLASSÍTÁS = LÉGSZENNYEZÉS? Tavaly a József Attila-lakótelepen, a közutakat érintő legnagyobb beru­házás volt a Napfény utca és Dési Huber utca kereszteződésében a for­galom lassítását célzó átalakítás. A korlátozó küszöbök beiktatásával jelentősen csökkent a sebesség, de többen is úgy vélik, növekedett a légszennyezés. Paál Kálmán alpolgármester maga is a lakótelepen él, részönkor­mányzati képviselőként tájékozott az eseményekről.- A részönkormányzat eredeti szándéka a körforgalom kialakítása volt a balesetveszélyes kereszteződésben, de forráshiány miatt erre nem kerülhetett sor. A közműcsatornák és vezetékek elengedhetetlen áthelyezése 40-80 millió forintot emésztett volna fel. Ez a megoldás is mintegy 10 millió forintba került. Hogy miért volt erre szükség? A Napfény, Pöttyös és Dési Huber utcák találkozásánál jelentős a forga­lom. Valamennyi utca egyenrangú, tehát a jobbkéz-szabály érvényes. Az egész lakótelepen érvényben levő 30 km/órás sebességkorlátozást itt hagyták figyelmen kívül a legtöbbször. A felgyorsulás fokozta a balesetveszélyt. Az átalakítás egyenletes haladást biztosít mindhárom útvonal felől, miközben le is lassítja a forgalmat. Az egyenletes hala­dás pedig nem jár növekvő légszennyezéssel. Kétségtelen, hogy csúcs- forgalom idején, alkalmanként, rövid időszakokra, megnő az említett útkereszteződés forgalma. A szakaszos áthaladás következtében pedig változhat a környezet légszennyezése. Én magam ugyan nem hiszem, hogy ez a változás jelentős lenne, de megígérem, hogy a helyszínen több alkalommal, eltérő időszakokban is méretni fogjuk a levegő mi­nőségét. Hegedűs Sándor ­Ferencváros wmfyZTM, Fotó: MoJriár CsoHjjjwr*

Next

/
Oldalképek
Tartalom