Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. november / 11. szám
2003■ november „ Rozsda marja, nem ragyog” W:k....................j P edig ragyoghatna. Fővárosunkban - és ebben kerületünk az élmezőnybe tartozik - igen nagy kiterjedésű, volt iparterületek várnak arra, hogy a városfejlesztők, a beruházók felfedezzék, rehabilitálják, vagyis funkciójukat megváltoztassák. Vannak jó példák: irodák, lakások épültek, kereskedelmi, logisztikai, ipari beruházások valósultak meg a „rozsdatemetőkben”. Állami-önkormányzati finanszírozás (pl. a Nemzeti Színház), infrastrukturális fejlesztés (pl. a Lágymányosi híd) jut eszünkbe, de a magánbefektetők sem tétlenkedtek (pl. a Lurdy Ház). A rozsdaövezetek megközelítőleg felén lakóépületek, másik 50%-án irodák, kereskedelmi, ipari, épületek létesültek. A jó példák ellenére, a mintegy 5700 hektárnyi terület jelentős része még kihasználatlan. Jó közlekedési feltételek mellett nagyobb, más esetben csekély a beruházó kedv. A Ferencvárosban a Lágymányosi híd és a Könyves Kálmán körút rekonstrukciója után, a Lurdy-beruházás volt az első jelentős lépés, de máig folytatódik a „rozsdátlanítás”. Polar Center, Bajor Center, Nemzeti Színház, és belátható közelségben a Millenniumi Városközpont kulturális tömbje. Jó példák az állam és a magán szektor közös szerepvállalására. Hogy a kép még véletlenül se legyen rózsaszín - sőt maradjon „barna” annak kézenfekvő okai vannak. Rendezetlenek a tulajdon- viszonyok, a különböző résztulajdonosoknak eltérő fejlesztési elképzelései vannak és/vagy a talaj különlegesen szennyezett. Reményeink csak arra alapozhatok, hogy a rozsdafoltok bekapcsolása a város vérkeringésébe elemi, környezeti érdek, s középtávon is megtérülő üzlet. -i-s (Cikkünk a Studio Metropolitana Urbanisztikai Kutató Kht. megbízásából készített, átfogó kutatás megállapításait tartalmazza.) Élete során bárkivel megtörténhet - baleset, vagy műtéti beavatkozás alkalmával hogy vérre van szüksége. A vér szó hallatán egy piros, folyékony, kissé sűrű masszára gondolunk, amit a magasabb rendű élőlényekkel szokás társítani, míg a biológia a zárt keringési rendszerben áramló folyadékot nevezi vérnek. Mennyisége egy átlagos ember tömegének megközelítően az 1/12-ed részét teszi ki. Bizonyos vérveszteséget gond nélkül elvisel a szervezet, de a jelentősebb mennyiséget sürgősen pótolni kell, mert hiánya az életet veszélyezteti. A Magyar Vöröskereszt 1939. óta szervez térítésmentes véradást. Dr. Morzsányi Éva főtitkár szerint a biztonságos hazai ellátáshoz évente 500 000 egység vérre van szükség. Azért, hogy az említett mennyiség rendelkezésre álljon, ugyanennyi önkéntes segítségét várják. Napjainkban új módszereket alkalmaznak a véradás szervezésében. Már nem lepődünk meg, amikor azt halljuk, hogy egy bevásárlóközpontba, vagy nagy tömegeket mozgósító szabadtéri rendezvényre vonulnak ki a szakemberek. Vért csak teljesen egészséges emberek adhatnak, nők évente háromszor, a férfiak négyszer. Egy alkalommal átlag 4 dl vért vesznek le, amit rövidesen pótol a szervezet. Itthon több évtizedes múltja van a szervezett vérellátásnak. Az Országos Vérellátó Központ „gazdálkodik”, ahonnan időben eljuttatják az életmentő vért a rászorulóknak. Már a XVII. század második felében kísérleteztek vérátömlesztéssel. Feljegyzések szerint birkavért adtak a jelentős vérveszteséget elszenvedett betegeknek. Az „akciót” két ember élte túl az ötből, mire a pápa betiltotta a további kísérleteket. A XX. században is csak akkor vált sikeressé a transzfúzió, amikor felfedezték a vércsoportokat és az Rh faktorokat. Nem vitás, hogy a vérátömlesztésnek van kockázata. A donor vére „idegen anyag”, amire a befogadó szervezet immunreakcióval válaszolhat. Tudjuk azt is, hogy vannak olyan betegségek, amelyek bizonyos lappangási idő után fertőznek, így a levett vér szűrésekor még nem kimutathatók. A véradónak különösen ügyelni kell egészségére, mert gondatlanságával másokat is megbetegíthet. A többszörös véradók tisztában vannak felelőségükkel. A megelőző kivizsgálásoknak, a levett vér alapos szűrésének köszönhetően a magyar vérkészítmények megbízhatóak. Jövőre nézve ígéretes az új magyar találmány: az ún. művér, de mindennapos használatához még jó néhány év kutatómunkára van szükség. Addig is, az önkéntes segítők és a véradás tiszteletére - 1986. óta - november 27-ét a véradás napjaként tartjuk számon. Bartha o:£ 3 Ferencváros □ Tájékoztató folyószámla-kivonatról Az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezése szerint a gazdálkodó szervezetek október 31.-ig kézhez kapják folyószámla kivonataikat. Ezt azok a szervezetek kapják meg. amelyeknek egyenlege túlfizetést, vagy tartozást mutat, illetőleg késedelmi pótlékkal tartoznak. Amennyiben a folyószámla kivonat tételes egyeztetését követően eltérést tapasztalnak, kétjük, hogy észrevételeiket - a szükséges bizonylatok, dokumentumok egyidejű csatolásával - írásban küldjék meg igazgatóságunkra. A beérkező reklamációkra - a feldolgozás sorrendjében - írásban válaszolunk. Soron kívüli folyószámla egyeztetésre kizárólag telefonos egyeztetést követően tudnak munkatársaink időpontot biztosítani, ha ezt egyéb eljárások - például adóigazolás kérése, fizetési könnyítési kérelmek - indokolják. APEH Dél-budapesti Igazgatósága Ingyenes jogi tanácsadást nyújtunk az Európai Unió adta kibővült lehetőségekről, pályázatok elkészítéséhez ferencvárosi lakosoknak és vállalkozóknak minden csütörtökön 17.00-18.00-ig a Ráday utca 50. alatti irodánkban. Dr. Labányi Péter, dr. Hojfmam Lilla és Tamai István Meseíró pályázatot hirdetünk általános iskolás gyerekek számára. Várjuk saját műveiket, meséiket, téma és hosszúság megkötése nélkül. A beküldési határidő: november 15. Cím: Ilii Budapest Aga u. 10. Minden pályázatot értékelünk, és szeretnénk a legjobb meséket könyv formájában megjelentetni. Programunk fővédnöke Göncz Árpád, támogatónk a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium. Rogers Személyközpontú Iskola
