Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. március / 3. szám
Hétfő 11-13 óra 16-18 óra Kedd 11-13 óra 16-18 óra Szerda 11-13 óra Csütörtök 11-13 óra 16-18 óra Péntek 11-13 óra A kutyaoltásról Dr. Argay Gyögy állatorvos Ferencvárosi Állatorvosi Rendelő 1093 Budapest Lónyay 28. 217-36-77; 06-/30/-933-00-69 Az elmúlt hónapban, a kutyások közül sokan kaptak az Önkormányzattól levelet, hogy tisztázzák, miért nem kapott a kutya veszettség ellen oltást 2002-ben. Sokan örültek a levélnek, mert eszükbejuttatta a mulasztást, mások bosszankodtak, mert kutyájukat a jó gazda gondosságával már beoltatták, ezért zaklatásnak vették a levelet. Az állategészségügyi jogszabályok szerint minden kutyatulajdonos köteles, a kutya tartási helye szerint illetékes jegyzőnek bejelenteni, ha három hónaposnál idősebb kutyát tart, ha a kutya már nincs meg, vagy ha a kutya tartási helye három hónapnál hosszabb időre megváltozik, illetve új tulajdonoshoz kerül. A jegyző a bejelentett kutyákról nyilvántartást vezet, melyben a gazda adatain kívül a kutyák azonosítási adatait (fajta, születési év, neme, szín, név) és a veszettség elleni legutolsó védőoltás és féreghajtás időpontját is rögzíti. A gazdinak a három hónapos kort betöltött kutyával is minden évben veszettség elleni védőoltásra és féregtelenítésre kell járnia. Az első veszettség elleni oltás csak fél évig érvényes, tehát meg kell ismételni. Veszettség ellen minden állatorvos olthat, aki a Magyar Állatorvosi Kamara tagja. Az oltást aláírásával és kamarai bélyegzőjével igazolja az oltási könyvben, és jelenti a kutya tartási helye szerinti jegyzőnek, illetve a megbízott ebnyilvántartónak. A IX. kerületben a nyilvántartás a Ferencvárosi Állatorvosi Rendelőben van (1093 Budapest Lónyay 28. T: 217-36-77). Az állatorvosok jelentésével az a kerületünkben lakó kutya és annak oltása is bekerül az Önkormányzat nyilvántartásába, melyet más rendelőben oltottak. Nagyon fontos, hogy mind a kutyának, mind a gazdájának pontosak legyenek az adatai akkor is, ha valakinek a családi állapotában változás történik. Ha férjhez megy, és az idén asszony nevén oltatja be kutyáját egy újabb rendelőben, netán régi oltási könyvét is elvesztette, annak a nyilvántartásban, két kutyája lesz, és a „régi” természetesen oltatlan. Mint ahogy a példa mutatja, minden rosszul rögzített adat a nyilvántartásban megduplázhatja a kutyát, ezért sokszor az is kap felszólítást, aki nem, vagy csak részben érdemli meg. Ezesetben természetesen elnézést kérünk, és minden kutyatartót arra kérünk, hogy kutyáját minden évben oltássá és féregtelenítesse, az adatokat, pedig pontosan adja meg. A lélek mérnökei I ________________________________________________________________________________________________■ A nevelési tanácsadó szakemberei Mit tegyünk, ha ovis csemeténk bokán rúgja az óvó nénit, vagy amikor iskolás fiunk üzenőfüzetében azt olvassuk: „gyermeke gombostűvel szurkálja társait”? Az sem öröm, ha szemünk fénye nehezen olvas az első-második osztályban, pedig a szomszédék Józsikája... Az idő haladtával általában ezek a problémák megoldódnak, s a család megnyugszik. Március elején sok szülő szembesül a kérdéssel: nagycsoportos gyermeke felkészült-e már arra, hogy beiratkozzon az iskolába? Ez kisebb sorsforduló, amely az egész családot érinti. Oktatási törvényünk lehetővé teszi, hogy a beiskolázás az ovis valóságos érettségéhez illeszkedjen, és ne az életkorához. Mi szülők persze hajlamosak vagyunk túlértékelni csemeténk képességeit, és bizony önértékelési válságba kerülhetünk ha illúzióink nincsenek szinkronban a valósággal. A gyermek baja - a felnőtt problémája Ezt a konfliktust kívánja megelőzni a kerületi tanácsadó által kialakított rendszer - mint azt dr. Szvatkó Annától a szolgálat vezetőjétől megtudtuk. E módszer lényege, hogy az óvodás korú gyermekeket kö- zépsős korukban az óvodapedagógusokkal konzultálva megnézik a tanácsadó munkatársai - természetesen szülői belegyezéssel. A szűrő- vizsgálatokon, ha bármi gondot észlelnek, akkor az óvónők és a szülők bevonásával alakítják ki azt a „gyermekre szabott" fejlesztési koncepciót, amelynek alapján az iskolába lépésig foglalkoznak a kisemberrel. A tapasztalatok szerint nagyon sikeres ez a módszer. A kezelésbe vont gyermekek többsége már könnyűszerrel veszi az akadályt az iskola-érettségi vizsgálaton. Előfordul persze, hogy célszerűbbnek látszik ha a gyermek ráhúz még egy évet az óvodára - s akkor könnyebb lesz számára az élet az iskolapadban. Az is lényeges szempont, hogy a felkészített szülő ezt a döntést már könnyebb szívvel veszi tudomásul.- Nagyon szerencsétlen dolognak tartom, hogy nem mindig jutnak ellátáshoz a rászoruló gyermekek és szüleik - mesélte dr. Szvatkó Anna. - Sokszor hallom: „a háziorvos figyelmeztetett forduljunk szakemberhez, de kihez és egyébként is hogyan tudnánk mi azt megfizetni?” Lehet igazság abban, hogy a hazai mentálhigiénés hálóban több a lyuk, mint a fonál, főként vidéken. Ami azonban könnyűszerrel, ingyen hozzáférhető, azt nem ismerik, vagy talán nem értékelik? Valóban, kevesen tudják milyen óriási érték a nevelési tanácsadók gyermek-pszichoterápiás rendszere, amely nemcsak az ovisokkal, az iskolásokkal, a serdülőkkel foglalkozik, de a szülőkkel is - sok esetben, csak velük. Mert a gyakorlat azt mutatja, hogy a szülők sokszor nem mernek szembenézni azzal a szomorú ténnyel, hogy saját problémáikból fakad gyermekük zavara. Folytatás a 30. oldalon Ferencváros 29 2003. március
