Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. február / 2. szám
2003. február F ővárosi ÁNTSZ Közeleg az influenzaszezon Olyan hónapok következnek, melyek alatt sok légúti megbetegedés fordul elő körülírt területeken és országos viszonylatban is, a lakosság körében szétszórtan, vagy halmozott, esetleg kifejezetten járványos formában. A jelenlegi ismeretek szerint ilyen betegségeket egyes baktériumokon kívül 5 víruscsalád mintegy 175 tagja képes kiváltani. Ezeket gyakran influenzának nevezik, részint kialakult szokás szerint, részint azon téves elgondolás alapján, hogy ez egy gyűjtőnév a hűléses, lázas, hurutos tünetekkel járó betegségek jelölésére. Pedig a valódi influenza az influenzavírusok által okozott megbetegedés, mely mind járványügyi, mind klinikai sajátságaiban és kihatásaiban eltér az egyéb légúti megbetegedésektől. A járványügyi különbség az, hogy az influenza hazai viszonylatban akár több 100 ezres vagy milliós nagyságrendű országos járványt is okozhat, míg az említett egyéb 5 víruscsalád, mintegy 175 tagja jóval kisebb nagyságrendben okoznak megbetegedéseket, helyi járványokat, például egy családban, óvodai, iskolai közösségekben, vagy munkahelyeken, kisebb településeken, de szinte sohasem okoznak nagy kiterjedésű, több megyére kiterjedő járványt. Az emberi szervezetbe bejutva az influenzavírus immunreakciók sorozatát váltja ki, ezért közülük csak azok maradnak fertőzőképesek és tudnak terjedni, amelyek felületén megváltozott szerkezetű antigének keletkeznek. Ebből ered az influenza A és B vírusok állandó változása és ennek következménye, hogy egy adott évben átvészelt influenzafertőzés, vagy védőoltás eredményeként kialakuló immunitás nem véd a fertőzésektől a következő években. Az egyéb légúti fertőzések kórokozóihoz hasonlóan az influenzavírusok is a köhögéskor, tüsszögéskor és beszéd alatt keletkező légúti váladékcseppecskék révén terjednek (cseppfertőzés). Az egyéb légúti fertőzésektől azonban az influenzafertőzések általában eltérnek a terjedés gyorsaságában. Közösségek (pl. iskolák, munkahelyek, szociális otthonok stb.) tagjainak többsége eshet ágynak egyik napról a másikra az influenza következtében. Helyi járványok néhány nap alatt kialakulhatnak. Országos járványok hazánkban általában januárban, vagy februárban kezdődnek és 8-10 hétig tartanak. Klinikai szempontból fontos különbség az influenza és egyéb légúti megbetegedések között, hogy az influenza kezdeti tünetei közül a hurutos tünetek hiányoznak. Hirtelen kezdet, magas láz, erős levertség és izomfájdalmak a jellemzők. Ugyanakkor a légutak sejtjeiben szaporodó vírusok nemcsak helyileg alakíthatnak ki akár közvetlenül, akár közvetve (a felülfertőző baktériumoknak kedvező helyzetet teremtve) rendkívül súlyos, akár halálos elváltozást, hanem a véráramba kerülő toxikus anyagok révén életveszélyesen súlyosbíthatják a már meglevő betegségeket (krónikus tüdő, szív és érrendszeri, vese, anyagcsere betegségek és immunhiányos állapotok). Az influenza fokozott veszélyt jelent a 60 évesnél idősebb emberekre is a gyengült védekezőkészség miatt. Az influenzafertőzések terjedésének valószínűsége csökkenthető zsebkendőhasználattal a köhögésnél és a tüsszentésnél, továbbá azzal, hogy járványos időszakban távol maradunk a tömeges ösz- szejövetelektől. Különösen veszélyes az otthon ápolt influenzás betegek látogatása, amely együtt járhat a látogató megfer- tőződésével. Az influenzajárványok alatt elrendelt kórházi látogatási tilalmakat nehezen fogadják el, pedig az egészségügyi intézményben ápolt betegekre komoly veszélyt jelenthet a látogatók által behurcolt influenza vírus, amivel a látogató természetesen nemcsak a kórteremben fekvő hozzátartozóját, hanem a többi betegtársat is könnyen megfertőzheti. A fertőzés megelőzésének egyetlen hatékony módja azonban az időben elvégzett védőoltás. Valamennyi oltóanyag a jelenleg előforduló mindkét influenza A altípusba és az influenza B típusba tartozó törzsek azon változataiból készül, melyeket az Egészségügyi Világszervezet (EVSZ) a következő szezonális időszak legvalószínűbb kórokozóiként jelöl meg minden év februárjában, a 82 országban működő 100 influenzavírus laboratórium folyamatos vizsgálatai alapján. Ezeknek az oltóanyagoknak a védőhatása elsősorban attól függ, hogy a készítésükhöz használt vírustörzsek mennyire egyeznek a szezonális időszakban felbukkanó vírustörzsekkel. Az EVSZ rendelkezésére álló nagy számú adat szerjpt a vakcinatörzsek és a járványtörzsek kellő egyezése esetén 70-90%-os védettség alakulhat ki az oltott egészséges felnőttek között. A védőoltás következtében létrejövő védettség a beadás után 10-14 nap alatt alakul ki teljesen. A nem szociális otthonokban élő idős emberek kórházi kezelés igényét 25- 39%-al, halálozási arányát 35-75%-al csökkenti a védőoltás. A szociális otthonokban élő idősek esetében ezeket az arányokat 50, illetve 68%-osnak találták. A fentiekből következik, hogy a védőoltás mindenkinek ajánlott, de különösen fontos, hogy védőoltásban részesüljenek a szív-, tüdő- és keringési betegségben szenvedők, a krónikus vesebetegek, az anyagcsere betegségben szenvedők, pl. cukorbetegek, a gyengült védekezőké- pességűek, pl. daganatos betegség miatt kezeltek, valamint a 60 éven felüli idős emberek. A fertőzés átvitele révén veszélyeztetettek az egészségügyi és a szociális intézmények dolgozói. Az említett csoportok jogosultak a térítésmentes oltóanyagra. Gyorsan terjed gyermekek között, zárt közösségekben, bentlakásos intézetekben, otthonokban. A nőket a terhesség előtt vagy a szülés előtti időben kell védeni a fertőzéstől. Azok számára, akik nem tartoznak a térítésmentes oltásoknál említett kategó* riákba és a védőoltást igénylik, fontos információ, hogy a gyógyszertárakban 5 különböző gyártású influenza elleni oltóanyag kerül forgalmazásra, amelyet orvosi vényre adnak ki 50 %-os társadalombiztosítási hozzájárulással, aminek eredményeképpen az oltandónak az oltóanyagtól függően csak 500-650 Ft közötti összeget kell térítenie. Mivel a pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás az influenzával csaknem azonos kockázati csoportokat veszélyeztet és ez a baktérium gyakran okoz az influenzához csatlakozó szövődményként is, pl. súlyos, életet veszélyeztető tüdőgyullac^st. Célszerű a kockázati csoportokba tartozóknak ezen baktérium elleni védőoltást is adni, amelynek beadását az orvosok akár az influenza elleni védőoltással azonos alkalommal (természetesen különböző helyre beadva) is végezhetik. A hazai gyógyszertárakban a pneumococcus ellen kétféle oltóanyag kapható, bármelyikének egyetlen adagja, több évre kiterjedő, tartós védettséget biztosít, szemben az influenza elleni oltásokkal, amelyeket az influenza vírus említett változékonysága miatt, a megfelelő védettség érdekében, a mindeiP évben előállítandó új oltóanyaggal évenként meg kell ismételni. 22 Ferencváros
