Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. december / 12. szám

2003. december N égy diploma, négy gyerek Laczka Gvuláné, a Telepy Károly Testneve­lés Szakosított 12 évfolyamos Iskola szep­temberben kinevezett igazgatója jó szerve­ző, össze tudja hangolni a hivatását és a csa­ládi életét. A négygyermekes - s már egy- unokás! - csinos asszony Érdről jár be nap mint nap a Ferencvárosba, s mivel tudja, hogy általában késő délutánig dolgozik, már hajnalban megfőzi szerettei kedvenc ételeit. „Szülői mintát kell adni. Négy fiúgyerme­künket úgy neveltük, hogy önállóak legye­nek, osszák be jól az idejüket. Fegyelemre Laczka Gyuláné hat pályázó közül nyerte meg választói bizalmát, s került az iskolaigaz­gatói székbe. Matematika-kémia szakos tanár. Korábban -19 éven át - a XI. kerületben taní­tott, két tantárgya mellett informatikát is. Köz­ben állandóan tanult, négy diplomát szerzett. „A mai kor megköveteli, hogy folyamatosan képezzük magunkat. Ezért végeztem el a tehet­ségfejlesztő szakértői, majd az oktatásinforma­tikai szakot is az egyetemen. A matematika is­merete nélkül nem boldogulhat az ember, ezt próbálom a gyerekekkel is elhitetni. Az új tan­tervi változásokkal a kémia nehéz helyzetbe került. Meg kell tartani a tárgy presztízsét, de meg is kell újítani. Igazgatói munkám mellett kémiát tanítok a 9. évfolyamosoknak.” A Telepy-iskolában két helyettes és 63 pe­dagógus segíti az igazgató munkáját, aki gyak­ran kikéri a véleményüket. Tudja, nagy a dön­tés felelőssége. „Fontos, hogy merjünk tévedni, de azt ne tragédiaként éljük meg. Nem volt könnyű az eltelt néhány hónap, de sikerült megoldani a feladatokat. Rengeteg a kihívás, aminek meg kell felelnünk. A nevelésben át kell állnunk az újfajta képességfejlesztésre. Gondolkodásunk­nak is úgy kell alakulnia, hogy a körülöttünk levő anyagi világot és a természeti környezetet egységben szemléljük.” Az igazgatónak sok a terve. Jövő ősztől sze­retnék beindítani az általános iskolát befejezet­tebek a nulladik gimnáziumi évfolyamot. Itt a gyerek intenzíven tanulhatna idegen nyelvet és informatikát, felkészülne a középiskolás köve­telményebe, fejlődnének a képességei, a prob­lémamegoldó és a kommunikatív készsége. Mivel a gimnazista fiatalok közel fele él­sportoló, támogatási rendszerüket is erősíteni kívánják. Úgy akarják felkészíteni őket, hogy ha a versenyek miatt távol is kell lenniük oly­kor az iskolától, ez ne okozzon gondot szá­múba a tanulásban. Természetesen ehhez a ta­nárok és az edzők szorosabb együttműködése elengedhetetlen. Elégedett embernek tartja magát. Reméli, hogy az általa irányított oktatási intézmény mind vonzóbb lesz, s ha 2005-ben elkészül az európai szabványnak megfelelő sportcsarnok, a kerületi sportéletnek is teret adhatnak majd. G. A. Először találkoztak a ferencvárosi oktatási intézményvezetők a Bakáts Téri Ének-Zenei Általános Iskola impozánsan felújított ebédlőjében. Az eseményre meghívták a kerület alap-, közép- és felsőfokú tanintézetei­nek irányítóit. A szervezők célja, hogy a térben egymáshoz közeli és hasonló gon­dokkal küszködő oktatási intézmények vezetői megismerjék egymást, és véleményt cseréljenek az őket leginkább foglalkoztató kérdéséből. Paál Kálmán alpolgármester ismertette a támogatási formákat, ame­lyekkel az önkormányzat megkönnyíti a beiskolázást, csökkenti a szü­lők anyagi terheit. „Arra törekszünk - emelte ki - hogy a ferencvárosi gyerekek élete legalább bcsivel jobb legyen, mint a másutt élőké. Ezt pedig csak a pedagógusokkal együtt tudjuk elérni”. Bodó Márton képviselő hangsúlyozta a személyes kapcsolatok fon­tosságát. A legegyszerűbb gyakorlati kérdésekben is támogathatják egy­mást az iskolák, erre már akadnak jó példák a kerületben. A képviselő javasolta, az iskolák alakítsanak ki együttműködést a testvérvárosok oktatási intézményeivel. Ebben a polgármesteri hivatal is tud segiteni. A jelen lévő intézményvezetők közül sokan adtak hangot ama meg­győződésüknek, hogy az ilyen találkozóba feltétlenül eljönnek a jövő­ben is, és keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel az iskolák közöt­ti kapcsolatok elmélyíthetők. (G. Ann-) 18 Vörösmarty-napok A Lobogó utcai általános iskola négy éve viseli Vörösmarty Mihály nevét. Azóta minden esztendőben, kicsiket és nagyokat egyaránt megmozgató, nagyszabású eseményt szerveznek december első he­tében. A pedagógusok nemcsak az iskola hímevét kívánják ily mó­don öregbíteni, szeretnék elérni, hogy a tanulók minél többet tudja­nak a reformkor nagy költőjéről. Az ünnepélyes megnyitóra meghívják Vörösmarty Mihály Sán­dor nevű testvérének a dédunokáját, Aranka nénit, aki Ferencváros­ban lakik. Tizennyolc szál virág - ennyi osztály van az iskolában - kerül a költő emléktáblájához, s a gyerekek elszavalják a Szózatot. A népdalversenyen elsőstől a nyolcadikosig minden diák szere­pelhet. A másodikosok helyesírásuból és olvasási készségűből te­hetnek tanúbizonyságot. A felső tagozatosok házi vetélkedőn adnak számot arról, mennyi mindent tudnak Vörösmarty Mihályról. December 5-én a sport kap főszerepet, izgalmas tanár-diák mér­kőzésekkel, és a napközisek akadályversenyével. Nyilt napra jönnek a szülők december 6-án, hogy gyermekeikkel együtt kézműves és rajzfoglalkozásokon, sportprogramokon vegye­nek részt, s a számítástechnika rejtelmeibe is bepillantsanak. A rendezvény a kerületi prózamondó versennyel zárul december 9-én. (g.a.) készteti őket a sport is, mindannyian edzik magukat valamilyen formában. Mi, szülők is velük tartunk.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom