Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. november / 11. szám

„Élj együtt! Te is tehetsz érte!” avagy 2003 a Fogyatékkal Élők Európai Éve Az európai év hazai programjának célja, hogy a fogyatékos ember széles körű szolgáltatások­hoz férhessen hozzá annak érdekében, hogy aktívan részt vehessen a szűkebb és tágabb kö­zösség életében. Ugyancsak fontos feladat volt (és marad) a társadalmi szemlélet megváltoz­tatása. Az egész évben zajló kampány alapve­tő célkitűzése, hogy felhívja a társadalom fi­gyelmét a fogyatékkal élő emberek élethelyze­tére, lehetőségeire és jogaira. Ez utóbbiak biz­tosításában Magyarországnak nincs szégyen­keznivalója: 1998-ban hatályba lépett a fogya­tékos személyek jogairól és esélyegyenlőségé­ről szóló törvény, amely tételesen felsorolja a különböző fogyatékos csoportok érdekében megvalósítandó feladatokat, mint pl. az aka­dálymentes közlekedés, a hozzáférés az infor­mációkhoz, a hangjelzéses közlekedési lám­pák felállítása, a televízió műsorainak felirato­zása vagy jeltolmács alkalmazása. A végéhez közeledő év apropóján Kövesi Györgyöt, az önkormányzat városüzemeltetési irodájának vezetőjét kérdeztük arról, hogy az esélyegyenlőségi törvény célkitűzéseiből men­nyit sikerült megvalósítania a kerületnek.- A szociális, ellátó jellegű intézmények (nyugdíjasház, családsegítő szolgálat központ­jai, idősek klubjai, idősek átmeneti otthona, valamint a szociális foglalkoztató, bölcsődék és a gyerekek átmeneti otthona) akadálymen­tesek. A szakorvosi rendelőintézetbe is be tud­nak menni a mozgássérült emberek kerekes székkel, de illemhelyet még nem sikerült ki­alakítani számukra. Úgy gondolom, hogy a megoldott feladatok aránya jelenleg 10-15%- ra tehető, sajnos az intézmények nagyobbik ré­szének akadálymentesítése még várat magára. Ahol felújítanak, ott az anyagi lehetőségektől függően igyekeznek rámpákat kiépíteni. Ugyanígy az út- és járdaépítéseknél is készül­nek felhajtok, amelyek a babakocsival közle­kedő kismamáknak is előnyösek. A városüzemeltetési iroda az elkövetkezen­dő két évben szeretné felgyorsítani a közintéz­mények, köztük az önkormányzat, az iskolák akadálymentesítését, hiszen ezt az Európai Unió is megköveteli. Az új házak tervezésekor nem követelmény a feljárók megépítése, de re­mélhetőleg a tervezők is jobban odafigyelnek a fogyatékos emberek igényeire. Hangjelzéses lámpa, ami a látássérültek biztonságos közle­kedését hivatott segíteni, összesen három van a kerületben, mert a lakók tiltakoznak ellene. Más országokban mindenütt működnek ilyen lámpák, de különféle műszaki megoldásokkal (pl. éjjel kikapcsolhatok) lehetővé teszik a la­kók zavartalan pihenését. A Ferencvárosban is laknak vak és gyengén látó emberek, köztük sok idős, akik örömmel vennék még több hangjelzéses lámpa üzembe állítását. A gyengén látók sajátos problémája, hogy pl. a metróban a lépcsőlejárók nincsenek meg­jelölve valamilyen élénkebb színnel, amely fi­gyelmeztetne a veszélyre. Jó lenne, ha az ügy­intézések során kiírt sorszámokat be is monda­nák, mert a gyengén látók nem tudják leolvas­ni. Mindez pedig nem pénz kérdése, csak a fi­gyelmességen múlik! Bár a törvény nemes célokat tűzött ki maga elé, még sok víznek kell lefolynia a Dunán, hogy az esélyegyenlőség biztosítása terén utol­érjük az EU fejlettebb országait. Körképünk azt tanúsítja, hogy egyre nyitottabb és egyre jobban odafigyel a társadalom a fogyatékkal élők gondjaira. BZS Adómentes internet Ha valaki képes rá, érdemes fo­lyamatosan figyelemmel kísér­ni a változó adótörvényeket. Új lehetőség ugyanis a vállalatok számára, hogy adómentes inter­net-hozzáféréssel támogathat­ják dolgozóikat. A béren kívüli juttatás egyre nagyobb szerepet játszik a kva­lifikált dolgozók megszerzésé­ben, megtartásában. A bérekre itthon akkora közterhek rakód­nak, mint Európában sehol, ugyanakkor azok a juttatások, amelyeket nem terhel adó, kompenzálhatják a fizetés „el­vesztett” részét. Ezért jó az a le­hetőség, hogy a cég a munka­társát - adómentesen - ezzel, a ma már „alapszolgáltatásnak” számító kedvezménnyel támo­gathatja. Az idén módosított szja- törvény szerint adómentes ter­mészetbeni juttatásként kifizet­hető az otthoni hozzáférés. Nem kell „bizonyítani”, hogy a házi szolgáltatás munkavégzés céljait szolgálja, mert ilyen ki­tételt nem tartalmaz a törvény. Tehát a szabadidő hasznos el­töltését, a kikapcsolódást is se­gítheti az új lehetőség. Mivel összegkorlátot sem határozott meg a törvényhozó, csak a szol­gáltató cégek ajánlatai közül kell kiválasztani a legkedve­zőbbet, ezúttal nem az ár oldal­ról szemlélve azt. Ha a cégek élnek azzal a le­hetőséggel is, hogy két évnél idősebb gépparkjukat adómen­tesen értékesíthetik dolgozóik részére, s ehhez kapcsolják a házi on-line lehetőséget, dup­lán kedvezményezetté tehetik munkatársaikat. Nincs megkötés a tekintet­ben sem, hogy míg az egyéb kedvezményes juttatásokat va­lamennyi dolgozó részére azo­nos módon kellett megállapíta­ni a munkáltatónál, erre a lehe­tőségre ez nem vonatkozik, te­hát tetszés szerint adható.-hegyi Akik sióméval élnek Mindössze 12-15 ezer főre becsü­lik létszámukat. Életükről, hét­köznapi gondjaikról keveset tu­dunk, és még annál is kevesebbet beszélünk. A stóma görög eredetű szó, je­lentése: „vendégnyilás”. Kialakí­tása akkor szükséges, ha dagana­tos betegség, gyulladás, fejlődési rendellenesség vagy belső sérülés miatt nincs más lehetőség az élet­funkciók fenntartására. Az első stómát 1710-ben készítette egy francia sebész. Szélesebb körben csak a XIX. században alkalmaz­ták, ugyancsak Franciaországban. A sebészet fejlődésével egyre ke­vesebb stómát készítenek, mégis, ilyen műtétre mindig lesz szükség. Hazánkban a stómás betegek érdekeit az ILCO Szövetség kép­viseli. Az ILCO mozgalom az ‘50- es évek elején az Egyesült Álla­mokból indult el azzal a céllal, hogy a „stómás élettel” együtt járó testi és lelki gondok megoldását segítse. Ez az önszerveződő, ön­kéntes mozgalom ma már behá­lózza a világot. Neve az ileostóma (vékonybél-kivezetés) és a colostóma (vastagbél-kivezetés) első szótagjaiból tevődik össze. A hazai szervezet megalakulá­sának 23. évfordulóján kitüntet­ték azokat, akiknek a küldetése betegtársaik felvilágosítása, ér­dekképviselete és a szűrések szorgalmazása. A stómával élő emberek ugyan­olyan hasznos tagjai a társadalom­nak, mint bármelyikünk. Életük kötöttségekkel jár, de a rendelke­zésre álló segédeszközök ember­hez méltó életfeltételeket biztosí­tanak számukra. Sok stómával élő ember dolgozik, családot nevel, ugyanúgy örül és bánkódik, mint mi mindannyian. Nem tekintik ta­bunak az állapotukat, de a sajná­latból nem kémek. A stómával élők többsége vallja, hogy a leg­nagyobb ajándék az élet, mely minden áldozatot megér!-hanna­Ferencváros 15 2003■ november

Next

/
Oldalképek
Tartalom