Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. november / 11. szám
2005. november A hazai kandallókészítés történetének egyik helyszíne ma is Ferencvárosban található. A XIX. század végén, az olasz származású Nikora Lajos hozta Magyarországra a mesterség itáliai hagyományait. Idősebb Denke Gábor 1921-től, az országszerte ismert mestertől vette át az ipart, mint utódja. Az inasévekben továbbfejlesztette a vállalkozást, és neves személyiségek, gróf Széchenyi Zsigmond, gróf Nádasdy Ferenc, báró Orczy Elemér otthonaiban, és jeles közintézményekben - köztük a Széchenyi Könyvtárban - építette fel gyönyörű kandallóit. Ezek többsége ma is üzemképes, legfeljebb némi felújításra szorul. Denke Gábor - a ma 83. évében járó fia - kitanulta apja mesterségét. Beszélgetésünk alatt a kandallóban ropog a tűz, átmelegítvén az ember testét, lelkét.- Ön is követte édesapját?- Követtem volna, a szakmát el is sajátítottam, de Magyarországon több mint negyven éven át nem kellett senkinek sem kandalló, így aztán - kihasználva kézügyességemet - az érettségit követően grafikusként dolgoztam. A Hadtörténeti Múzeumban kezdtem, majd műszaki technikumi végzettséget szerezve épü- letmodelleket rajzoltam. Végül a Képzőművészeti Kivitelező Vállalatnál találtam meg azt a munkát, amire igazán vágytam. Ma is hasznát veszem a kézügyességemnek, hiszen a kandallók barokk előtétrácsát én tervezem.- Mikor éledt újjá a kandallóépítés a Denke családban?-A fiam, tehát a legifjabb Denke Gábor, aki marketingigazgató volt, a rendszerváltáskor elveszítette az állását. Ekkor azt javasoltam neki, hogy családi vállalkozásként, a hagyományokra alapozva indítsa újra a céget. Mindez 1989-ben történt.- Nem féltek attól, hogy idejét múlt fútési eszköz a kandalló?- A kandalló ismét divatba jött, reneszánszát éli. Sokan gondolják úgy, hogy kell a házba vagy a nyaralóba valami ősi, amely független a gáz- vagy a villanyszolgáltatástól, ráadásul látványos és szép is: ez a kandalló. A régi kastélyok és kúriák felújítása során is „életre kelnek” az egykor mívesen elkészített példányok. 1989. óta a cég felvirágzott és vállalattá fejlődött. Húsz alkalmazottal dolgozik. A megrendelt kandallót a helyszínre szállítjuk, és ott építjük össze. A borítás igény szerint fából, márványból, gránitból, mészkőből vagy homokkőből is készülhet, de kandalló csak kétféle van, az egyik a manapság a bevásárlóközpontokban is kapható úgynevezett raklapos, illetve a régi hagyományos, amit a cégünk gyárt. Az a jó kandalló, mert a kisugárzó hőn kívül egyéb hőleadó képessége is van: ez a hőlégfűtő berendezés. Lényege, hogy az eltávozó forró füstgázokat hőcserélő gyanánt átadja a levegőnek, s ez a lakásban marad.- Folytatódik-e a hagyomány az unokák által is?- A fiamnak és a lányomnak összesen hat gyermekük, azaz hat lány unokám van. Azért nem esem kétségbe, majd férjhez mennek, és fiúk is kerülnek a családba. Remélem, hogy a kandallóépítés hagyománya nem szakad meg. Bartha Zsuzsanna November-őszből télbe Mindenszentek ünnepével köszönt be a hónap. A halottak napjával folytatódik, amely jóval későbbi eredetű: 998-ban honosodott meg Franciaországban a holtakért imádkozás szokása, és a XIV. században vált általánossá. Ehhez kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep, amely néhány éve már KÖzép-Európában is népszerű. Az „All Hallows Eve” (jelentése: mindenszentek) előestéje, a kóbor lelkeknek, és a kelták halotti istenének éjszakája. November 11. Márton. A legnépszerűbb középkori szent napján volt a fizetés, a tisztújítás, s rótták le tartozásukat a jobbágyok. Az erdélyi pásztorok a házakat járva nyírfavesszőt ajándékoztak a gazdáknak, így kérték járandóságukat. A gazda gondosan megőrizte az adományt, s azzal hajtotta ki tavasszal az állatokat. A legenda úgy tartja, Szent Márton - mivel nem akart püspökké lenni - megválasztása elől a lúdólba rejtőzött, ámde az oktalan állatok gágogásukkal elárulták. Innen ered a „Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat. Úgy tartottá:, „aki Márton-napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Dologtiltó nap volt. Tilos volt mosni, teregetni, mert a jószág pusztulását okozta volna. Sokfelé rendeztek bálokat, vásárokat. Márton az újbor bírája is, mert a hiedelem szerint az már iható. Az időjárásból következtettek a télre: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe, ha barnán, kemény tél várható.” November 19. Erzsébet. Árpád-házi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legnagyobb alakja. A legenda szerint kötényében rózsává változott a szegényeknek vitt alamizsna. Ezt nevezik rózsacsodának. Ha e jeles napon havazik: Erzsébet megrázta pendelyét. Á kalendárium szerint: „Szent Erzsébet napja, tél erejét szabja” Az őszi munkák zárónapja. November 25. Katalin. Névadó szentje keresztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt a diákok, tudósok, egyetemek védőszentje. E késő őszi naphoz férjjósló hiedelmek és praktikák kapcsolódnak. A lányok mezítláb ágakat loptak a fákról, s ha azok karácsonyig kizöldültek, számítani lehetett a közeli férjhezmenetelre. A kizöldült ágat nevezték Katalin-ágnak. A legények is ekkor tudakozódhattak jövőjük felől. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárás-jóslás is kötődik e naphoz: „Ha Katalin kopog, karácsony locsog. .vagy fordítva. Katalin az utolsó mulatós, bálos nap, mert kezdődik az advent. November 30. András. A népi hitvilág szerint mágikus ereje van. A lányok számtalan praktikával megtudhatták, ki lesz a férjük. Egész napos böjt után ha párnájuk alá férfi fehérneműt rejtettek, álmukban megismerték jövendőbelijüket. Férfiing híján azt kellett megfigyelni, honnan jön a kutyaugatás, ugyanis abból az irányból várhatták leendő férjüket. Jósolhattak is, ha gombócokba férfineveket rejtettek, forró vízbe dobták, s amelyik .jelölt” elsőnek jött a víz tetejére... A gazdák úgy tartották, ha fokhagymával megkenik az ólak ajtaját, állataikat megvédik a farkasoktól. Forrás: Ferences naptár 3 Ferencváros Bt jjgif'ILi fii mhameiBb mm Pl I BTTi 1 f fifl