Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. november / 11. szám

2005. november A hazai kandallókészítés történetének egyik helyszíne ma is Ferencvárosban található. A XIX. század végén, az olasz származású Nikora Lajos hozta Magyarországra a mesterség itáliai hagyományait. Idősebb Denke Gábor 1921-től, az országszerte ismert mestertől vette át az ipart, mint utódja. Az inasévekben továbbfejlesztette a vállalkozást, és neves személyiségek, gróf Széchenyi Zsigmond, gróf Nádasdy Ferenc, báró Orczy Elemér ott­honaiban, és jeles közintézményekben - köztük a Széchenyi Könyvtárban - építette fel gyönyörű kandallóit. Ezek többsége ma is üzemképes, legfeljebb némi felújításra szorul. Denke Gábor - a ma 83. évében járó fia - kitanulta apja mesterségét. Beszélgetésünk alatt a kandallóban ropog a tűz, átmelegítvén az ember testét, lelkét.- Ön is követte édesapját?- Követtem volna, a szakmát el is sajátítot­tam, de Magyarországon több mint negyven éven át nem kellett senkinek sem kandalló, így aztán - kihasználva kézügyességemet - az érettségit követően grafikusként dolgoztam. A Hadtörténeti Múzeumban kezdtem, majd mű­szaki technikumi végzettséget szerezve épü- letmodelleket rajzoltam. Végül a Képzőművé­szeti Kivitelező Vállalatnál találtam meg azt a munkát, amire igazán vágytam. Ma is hasznát veszem a kézügyességemnek, hiszen a kan­dallók barokk előtétrácsát én tervezem.- Mikor éledt újjá a kandallóépítés a Denke családban?-A fiam, tehát a legifjabb Denke Gábor, aki marketingigazgató volt, a rendszerváltáskor elveszítette az állását. Ekkor azt javasoltam neki, hogy családi vállalkozásként, a hagyo­mányokra alapozva indítsa újra a céget. Mind­ez 1989-ben történt.- Nem féltek attól, hogy idejét múlt fútési eszköz a kandalló?- A kandalló ismét divatba jött, reneszán­szát éli. Sokan gondolják úgy, hogy kell a ház­ba vagy a nyaralóba valami ősi, amely függet­len a gáz- vagy a villanyszolgáltatástól, ráadá­sul látványos és szép is: ez a kandalló. A régi kastélyok és kúriák felújítása során is „életre kelnek” az egykor mívesen elkészített példá­nyok. 1989. óta a cég felvirágzott és vállalattá fej­lődött. Húsz alkalmazottal dolgozik. A meg­rendelt kandallót a helyszínre szállítjuk, és ott építjük össze. A borítás igény szerint fából, márványból, gránitból, mészkőből vagy ho­mokkőből is készülhet, de kandalló csak két­féle van, az egyik a manapság a bevásárlóköz­pontokban is kapható úgynevezett raklapos, illetve a régi hagyományos, amit a cégünk gyárt. Az a jó kandalló, mert a kisugárzó hőn kívül egyéb hőleadó képessége is van: ez a hőlégfűtő berendezés. Lényege, hogy az eltá­vozó forró füstgázokat hőcserélő gyanánt át­adja a levegőnek, s ez a lakásban marad.- Folytatódik-e a hagyomány az unokák ál­tal is?- A fiamnak és a lányomnak összesen hat gyermekük, azaz hat lány unokám van. Azért nem esem kétségbe, majd férjhez mennek, és fiúk is kerülnek a családba. Remélem, hogy a kandallóépítés hagyománya nem szakad meg. Bartha Zsuzsanna November-őszből télbe Mindenszentek ünnepével köszönt be a hó­nap. A halottak napjával folytatódik, amely jóval későbbi eredetű: 998-ban honosodott meg Franciaországban a holtakért imádkozás szokása, és a XIV. században vált általánossá. Ehhez kapcsolódik az Egyesült Államokból indult, angolszász eredetű Halloween-ünnep, amely néhány éve már KÖzép-Európában is népszerű. Az „All Hallows Eve” (jelentése: mindenszentek) előestéje, a kóbor lelkeknek, és a kelták halotti istenének éjszakája. November 11. Márton. A legnépszerűbb kö­zépkori szent napján volt a fizetés, a tisztújí­tás, s rótták le tartozásukat a jobbágyok. Az erdélyi pásztorok a házakat járva nyírfa­vesszőt ajándékoztak a gazdáknak, így kérték járandóságukat. A gazda gondosan megőrizte az adományt, s azzal hajtotta ki tavasszal az állatokat. A legenda úgy tartja, Szent Márton - mivel nem akart püspökké lenni - megvá­lasztása elől a lúdólba rejtőzött, ámde az ok­talan állatok gágogásukkal elárulták. Innen ered a „Márton lúdja” elnevezés. Ilyenkor vágták le a tömött libákat. Úgy tartottá:, „aki Márton-napján libát nem eszik, egész éven át éhezik.” Dologtiltó nap volt. Tilos volt mos­ni, teregetni, mert a jószág pusztulását okoz­ta volna. Sokfelé rendeztek bálokat, vásáro­kat. Márton az újbor bírája is, mert a hiede­lem szerint az már iható. Az időjárásból kö­vetkeztettek a télre: „Ha Márton fehér lovon jön, enyhe, ha barnán, kemény tél várható.” November 19. Erzsébet. Árpád-házi Szent Erzsébet a katolikus egyház egyik legnagyobb alakja. A legenda szerint kötényében rózsává változott a szegényeknek vitt alamizsna. Ezt nevezik rózsacsodának. Ha e jeles napon ha­vazik: Erzsébet megrázta pendelyét. Á kalen­dárium szerint: „Szent Erzsébet napja, tél ere­jét szabja” Az őszi munkák zárónapja. November 25. Katalin. Névadó szentje ke­resztény hitéért halt mártírhalált. Okossága miatt a diákok, tudósok, egyetemek védő­szentje. E késő őszi naphoz férjjósló hiedel­mek és praktikák kapcsolódnak. A lányok mezítláb ágakat loptak a fákról, s ha azok ka­rácsonyig kizöldültek, számítani lehetett a közeli férjhezmenetelre. A kizöldült ágat ne­vezték Katalin-ágnak. A legények is ekkor tudakozódhattak jövőjük felől. Párnájuk alá lopott leányinget tettek, hogy megálmodják jövendőbelijüket. Időjárás-jóslás is kötődik e naphoz: „Ha Katalin kopog, karácsony lo­csog. .vagy fordítva. Katalin az utolsó mu­latós, bálos nap, mert kezdődik az advent. November 30. András. A népi hitvilág sze­rint mágikus ereje van. A lányok számtalan praktikával megtudhatták, ki lesz a férjük. Egész napos böjt után ha párnájuk alá férfi fehérneműt rejtettek, álmukban megismerték jövendőbelijüket. Férfiing híján azt kellett megfigyelni, honnan jön a kutyaugatás, ugyanis abból az irányból várhatták leendő férjüket. Jósolhattak is, ha gombócokba férfi­neveket rejtettek, forró vízbe dobták, s ame­lyik .jelölt” elsőnek jött a víz tetejére... A gazdák úgy tartották, ha fokhagymával meg­kenik az ólak ajtaját, állataikat megvédik a farkasoktól. Forrás: Ferences naptár 3 Ferencváros Bt jjgif'ILi fii mhameiBb mm Pl I BTTi 1 f fifl

Next

/
Oldalképek
Tartalom