Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. november / 11. szám
BUDAPEST NAPJA A130. házassági évforduló „A törvényhozás, forma szerint is érvényt szerzett oly viszonynak, mely valójában évszázadok óta áll fönn. Eleinte a hatalmas Buda, az ősi királyi fok, ke- vélyen nézett alá a szegény pórgyermekre, mely ott túl a nagy folyamon hevert és játszott a porban. Csakhogy az gyorsan fejlett. A pórgyermek csinos haja- donná serdült, majd hódító szépre vált. Már most ez tekintett át az öregedő Budára büszke mosollyal. De hát elvégre is egymásnak voltak szánva. A Lánczhíd jegygyűrűje, hosszú mátkaság után, örökre kapcsolta össze őket.” Porzó (Agai Adolf) Budapest 130 éve - 1873. november 17- én - a 200 ezer lakosú Pest, az 54 ezres lélekszámú Buda és a 16 ezret számláló Óbuda egyesüléséből alakult. Ma a fővárosban hétszer annyian élnek, mint akkor. „Budapest ma Európa kapuja. Évszázadok óta rajta áramlanak keresztül az eszmék és a javak. Célunk, hogy a várost beljebb toljuk Európa térképén, és a kontinens egyik meghatározó fővárosává tegyük. Regionális szinten már most komoly eredményekkel büszkélkedhetünk: Bécs és Prága mellett városunk Közép-Európa pénzügyi-kereskedelmi és kulturális centruma, Délke- let-Európa államainak pedig megkerülhetetlen segítség az integráció útján”- mondja Demszky Gábor főpolgármester.- 2002-ben, London és Amszterdam után, gazdaságilag a 3. legdinamikusabban fejlődő város lettünk Európában. Közben egyfolytában azért morgunk, mert nem lehet parkolni, nem lehet közlekedni. Kinőttük Budapestet?- A két minősítés nem zárja ki egymást, és a második jogosságát sem vitatom. Az első üzletemberek minősitése. Pontozzák a befektetői környezetet megtérülés, jogi helyzet, biztonság szempontjából, s e rendszer alapján kaptuk az elismerést. A budapesti tömegközlekedés európai összehasonlításban jónak számít, ám a közlekedők mégis teljes joggal elégedetlenek. Budapesten az elmúlt évtizedben motorizációs robbanás történt: hatalmas iramban nőtt a gépkocsik száma. A megoldás a kombinált közlekedés, azon belül a tömegközlekedés prioritása. Van egy hosszú távú közlekedésfejlesztési stratégiánk, parkolási koncepcióval. Ennek lényege, hogy a külterületeken olyan központokat hozunk létre, amelyek biztosítják az átszállás lehetőségét autóról a tömegközlekedésre. A Népstadion mellett már létrejött egy ilyen, ahol együtt van a metró, a távolsági buszpályaudvar, a nagy forgalmú villamosvonal és a megfelelő parkolási lehetőség is a Budapest Aréna alatt. Ehhez hasonlókat kell kiépíteni ahhoz, hogy a kombinált közlekedést - ami az egyetlen alternatíva - részesítsék előnyben az autósok.-A szemléletformálást, hogyan kívánják megoldani? Hiszen nem azzal van baj, hogy nem szállnának át az emberek, hanem hogy valamiért mégsem szállnak át. Sőt, egyre több az autó.- Amíg az autósok számára a jelenlegi helyzet a kényelmesebb, addig ezt a lehetőséget fogják választani. Úgy látom, és a nemzetközi tapasztalatok is ezt igazolják, hogy pusztán meggyőzéssel nem lehet változást elérni. A parkolás és a belvárosi utak keresztmetszetének szabályozásával, a védett övezetek kialakításával, a forgalomlassítással, a sétáló utcák számának növelésével viszont már a város több területéről is kiszorítottuk, illetve korlátoztuk a gépkocsiforgalmat. Lehetőség még a parkolási tarifák olyan mértékű megemelése, hogy az embereknek ne élje meg a munkahelyükre gépkocsival menni.- Ennek éppen ellentmond a BKV szorongatott helyzete, a jegyáremelés és a járatcsökkentés.- Ezért lobbizunk az állami tömegközlekedési normatíváért. Tarifaemelésre mindenképpen szükség van a BKV talpon maradásához, még a normatív támogatás mellett is. A tömeg- közlekedést mintegy ötven százalékban közpénzekből tartjuk fenn, a főváros viszont most már nincs abban a helyzetben, hogy a BKV költségvetését ilyen mértékben finanszírozza. Önmagában a magyar állam sem képes erre, ezért három komponensből álló megoldást kell találni. Az első elem az utasoktól származó jegy- és bérletbevétel, illetve az ezt kiegészítő állami támogatás a tanuló- és nyugdíjasbérlet esetében. A második forrás az állami telje- sítményalap-támogatás, a harmadik az ön- kormányzati támogatás lehet. Európában a veszteségfinanszírozás a bevált rendszer. Az állam a tömegközlekedési vállalatoknál évente pótolja a keletkezett veszteséget, annyit ad, amennyivel azok költség- vetése egyensúlyba hozható. Erre a rendszerre kell átállni, legfeljebb három év alatt.-A IX. kerületben 13. éve folyik sikerrel a tömb-rehabilitáció. A VIII. kerület most kezdte el, azonban a VII. és a VI. kerületben, amelyek szintén „lerobbantak”, erre még nem került sor. Sok időt veszített a város. Min múlik, hogy egy ilyen program elindul-e vagy sem?-A montreáli konferencián - ahol a Történelmi Városok Szövetsége a város-rehabilitációról tanácskozott - éppen ez volt a példám arra, hogy Budapest önkormányzati rendszere alapvetően hibás.- Miért?- A fővárosnak a kerületekre semmiféle ráhatása nincs. Saját döntésük, hogy indítanak-e rehabilitációs programot vagy sem. A főváros ezt anyagi források biztosításával ösztönözheti, de ha egy kerület nem pályázik, nem készít programot - mert más módon próbálják a helyi politikusok az újraválasztásukhoz szükséges támogatást megszerezni - akkor a fővárosnak nincs lehetősége, hogy őket erre rávegye. A IX. kerület indulásának volt előzménye, még a rendszerváltás előttről. Jelentős forrásokat biztosítottak már akkor erre a programra. Emellett ez a kerület nem adta el a lakásokat, tehát a sajátjával gazdálkodik. A siker harmadik titka a polgármester és a testület. Abszolút prioritásként kezelik a rehabilitációt, és a fővárosi önkormányzat ezt támogatja. A példa igazolja, ha a kerület és a főváros ugyanazt a programot támogatja és finanszírozza, akkor jelentős változásokat lehet elérni. Nem a pénzhiány az oka, hogy más kerületekben mindez nem működik.- Akkor ez pusztán politikai kérdés, azaz, nem a város „élhetősége” a fontos néhány honatya számára, hanem az újraválasztás lehetősége?- Az a probléma, hogy Budapest nem egy város, hanem huszonhárom, és huszonnegyedik a fővárosi önkormányzat. Ezt a várost teljesen szétszabdalja, szétszedi a jelenlegi rendszer.- Van mód arra, hogy ez megváltozzon?- Ha a politikai pártok, egyező akarattal, kétharmados többséggel a parlamentben a jelenlegi rendszeren változtatni akarnak, akkor változtatni fognak. Ezt a szándékot én jelenleg nem látom. Solténszky Kornélia
