Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. november / 11. szám
Az ügyfelekért Dr. Koronczay Miklós a kerület aljegyzője. Feladata az intézményi minőségbiztosítás, a vagyonkezelési iroda felügyelete, és a jegyző munkájának segítése, mint általános helyettes. Augusztus 20-án, a közigazgatásban eltöltött hosszú szolgálat és eredményes munka elismeréséül „A Köz Szolgálatáért” Érdemérem Ezüst Fokozata kitüntetést vehette át. Újpesten született 1940-ben, a Könyves Kálmán Gimnáziumban érettségizett 1959-ben. Egy évig dolgozott, majd az Eötvös Lóránd Tudományegyetem jogi karán kezdett tanulmányokat. 1966-ban szerezte meg diplomáját. Nem gondolta, hogy az államigazgatásba kerül, sokkal inkább vonzotta a bírói pálya. Mosonmagyaróváron helyezkedett el, mint fogalmazó, majd Győrbe ment, ahol összesen két évet töltött. Szíve visszahúzta Budapestre, elsősorban „szülőfalujába”. Ott, a tanácsnál szabálysértési előadóként dolgozott, majd a fővároshoz került, ahol ugyancsak szabálysértési ügyekben járt el főelőadóként. Innen a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztály igazgatási csoportjához vezetett az útja, ahol a termelőszövetkezetek állami felügyeletével bízták meg. Onnan került a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumba 1974. február 15-én. Itt a földügyi főosztályon, majd az igazgatási és jogi főosztályon kapott feladatot, ahonnan a II. kerületbe szegődött. A budai önkormányzat igazgatási irodavezetője. 2000. január 1- jén lett Ferencváros aljegyzője. Addig ismeretlen, új feladatot vállalt, a minőségirányitási rendszer kiépítését. Hogy sikerült eredményesen elvégeznie, azt a 2000. novemberében, az ÉVITÜV- től elnyert tanúsítvány bizonyítja. Azóta működik az önkormányzatnál a minőségbiztosítási rendszer. Évente felülvizsgálják, és most térnek át egy új szabványra. Ezt novemberben „tanúsítják”, most vannak az előkészületek kellős közepén. A jogszabályoknak megfelelő határidőket tartó, az ügyfelek legnagyobb megelégedését szolgáló, ügyfélcentrikus ügyintézés a cél. Nyilvánvalóan vannak olyan területek - nevezetesen a szabálysértési és az adóügyek -, amikor a jó munkavégzés kritériuma nem az ügyfél elégedettsége, de a területek többsége, mint a szociálpolitika, a gyermektámogatás, a közgyógyellátás esetében, igyekszenek a lehető legjobb körülményeket, a megelégedettséget megteremteni. Ez az önkormányzat és a képviselő-testület minőségpolitikája, amelynek „tanúsítása” minden vezető falán ott található. SK. Partnerség Elindult a „Partnerség a foglalkoztatási esélyek növelésére” program. Alapjait a fővárosi önkormányzat határozta meg, amelynek jelentős tartalékai vannak a különböző szakterületek, önkormányzatok, finanszírozók intézményes együttműködésében. Kezdeményezte ezek kiaknázását, kiterjesztését, továbbá hét és félmillió forinttal finanszírozta az elmúlt évben indult modellt. A tartós munkanélküliek támogatással, foglalkoztathatóságuk fejlesztésével visszasegít- hetők a munkaerőpiacra, hiszen munkavállalási szándékuk még van, csak motivációjuk, kitartásuk, önbecsülésük gyenge, szociálismentális problémáik miatt teljesítőképességük alacsony. Ők egyre nagyobb szociális terhet jelentenek az önkormányzatoknak. A segítség csak a szociális és a foglalkoztatási szakemberek, az önkormányzatok, a Munkaügyi Központok és a nonprofit segítő szervezetek harmonikus együttműködésével lehet hatékony. A Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. két körzetben indította el a programot. A belső térségben a VII-VIII-IX., a külső térségben a XX-XXI-XXIII. kerületek vesznek részt. Az önkormányzatok nagy aktivitással fogadták a kezdeményezést, amelyhez a Fővárosi Munkaügyi Központ is csatlakozott. E kerületekben több mint négyezer tartós munkanélkülit regisztráltak, de sokkal több a már „passziv”, azaz a munkaügyi központba nem járó munkanélküliek száma. A munkanélküliek rendszeres szociális segélyére 2002- ben Budapest e két térsége kétszázmillió forintot fizetett ki (TÁH). A modell előkészítő fázisa után a konkrét gondozás és foglalkoztatás szeptemberben indult. A személyre szabható, komplex segítség megalkotásán túl a program szakmai vezetői az intézményes együttműködés rendszerét is kidolgozzák, melyekre európai uniós fonásokból pályázati pénzeket nyernének a közös célok elérésére. Ferencváros példaértékű modellel járult hozzá e program megvalósításához. A kerületben hét éve működik a FESZOFE, amely közhasznú munkával látja el a helyi munka- nélkülieket. Itt - a kerületet 60 ezren lakják - a regisztrált munkanélküliek száma 1%. Az aktív korú segélyezettek száma mintegy 100-110 fő. A FESZOFE fennállása alatt mintegy 1200-1300 ember jelent meg ebben a rendszerben. Nagy probléma, hogy a segélyezettek egy évet dolgoznak, aztán fél évig megint munka nélkül tengődnek. Ez egyrészt demoralizálja a társadalmat, másrészt az integráció és az esély- egyenlőség ellen dolgozik, mert ellenszenvet vált ki azokból, akik tisztességgel és becsülettel küzdenek a mindennapi kenyérért. Amikor a FESZOFE megkezdte működését, akkor a munkanélküliek 15-20%-át visz- sza lehetett vezetni a munkavállalók közé. Ma ez a szám 5%, de nem azért, mert a társaság rossz munkát végez, hanem azért, mert már csak a nagyon nehéz esetek maradtak a szárnyaik alatt. Ez azonban tartós kiadás, és nem is csekély. Ebben a most megszülető programban, egy- egy térségben, ötven tartós munkanélkülit képeznének ki adott munkahely számára. (Fele roma származású, a kisebbségi önkormányzattal együttműködve választtatnak ki.) A kerületből 15 ember vesz részt a képességvizsgálat után a mentális tréningen és a nyolc hónapos szakképzésen, sikeres vizsga után pedig állandó munkahelyet kaphatnak. Ferencváros 5 2003■ november
