Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. október / 10. szám
2003■ október A polgár kérdez - a polgármester válaszol Tisztelt Polgármester Úr! Amikor 1958-ban, nagy nehézségek árán, peremkerületi szoba-kony- hás lakásunkat elcseréltük a Soroksári útra, minden egyéb hibája mellett megszerettük az új otthonunkat. Elsősorban azért, mert nyugatra néző ablakunkból láthattuk a jó öreg Dunát, és minden nap láttuk, köszönthettük a lemenő napot. Amikor beköltöztünk, hónapokig nem tudtam elaludni, mert a Soroksári út zaja elviselhetetlen volt. Akkor még itt volt a MÁV rendező-pályaudvara, a füsttel és a fittyel. Aztán múltak az évek és jöttek a tenni akaró, de sok tehetséggel nem rendelkező városrendezők Átépítették a Boráros teret - de hogyan! Podmaniczky Felix vagy a valamikori Fővárosi Közmunkák Tanácsának tagjai még ma is forognak sírjukban! Hát ott mindent lehet, csak közlekedni nem, főleg a gyalogosoknak! Később eladta a MÁV a rendező-pályaudvart és akkorjöttek megint a nagy gondolatok, melyek örökre elrontották a IX. kerület délnyugati fejlődési lehetőségét. Hogyan lehetett megengedni a Dunaház rendezési tervét, és ezzel hosszútávon tönkretenni a pesti part déli fejlesztésének lehetőségét? Aid csak egy kicsit is ismeri a IX. kerületi Duna-partot, gondolkozzon el a 2-es villamosról! A Margit hídtól a Közgazdasági Egyetemig, végig a parton, a part közelében vezet a nyomvonala. Ez legszebb vonalú járat. Külföldieknek mindig azt ajánlom, ezzel a villamossal nézzék végig szép fővárosunkat. E szakasz után kezdődik a baj! Pár szerencsétlen romhalmaz közraktárépület miatt a villamos keletnek kanyarodik, és a parttól még távolabb folytatódik az útja dél felé. A régi gabona-elevátorok elbontásával létrehozták a Nehru Partot, mely szép és kellemes színfoltja kerületünknek Mennyivel jobb lenne, ha ezen a szakaszon is a parton haladhatna, és - Uram bocsá'-a Petőfi híd alatt továbbhaladva érné el a Lágymányosi hidat. Ott csatlakozna a ráckevei és a csepeli HEV-hez! A Nehru Part zöldje folytatódna a Lágymányosi hídig, ezzel egy gyönyörű kertet varázsolhatnánk a jó öreg Duna partjára. De nem! Eladták a Petőfi híd és a Lágymányosi hid közötti területet, ahol - bár műszakilag, kömyezetvédelmileg és esztétikailag elképzelhetetlen - e keskeny sávon, 1 emeletes, 25 méter magas sorházakat kezdtek építeni. Betonfallal kerítik el az öreg Dunát, és tönkre teszik örök időkre a délpesti Duna-partot. Amit 45 évig láttam, a lemenő napot, nem fogom látni többé! Milyen jogon vehetik el otthonom értékét, a szabad kilátást? A Soroksári út eddig is nehezen elviselhető zajszintje és a levegőszennyezés mértéke emelkedni fog! Elég! Ez nem csak az én keservem, ez minden -főleg az öregfranzstadti - budapesti, szülővárosát szerető embert érintő kérdés! Meddig lehet csak a pénzvilág érdekeit szem előtt tartani? Megálljt kell parancsolni! Erre kérem a IX. kerületért felelős önkormányzatot, élén polgármesterünket! Kérem válaszát! Tisztelettel: dr. Szalai Lajosné ny. vegyészmérnök Tisztelt Asszonyom! A 2-es villamos Duna-parti továbbvezetésének ötlete találkozik a polgármesteri hivatal törekvéseivel. Jelenleg a főpolgármesteri hivatal és a BKV nem kíván foglalkozni a villamos és a csepeli gyorsvasút összevonásának kérdésével, bár ez a feladat a főváros középtávú közlekedés-fejlesztési tervében szerepel. A Duna-parti sáv beépítésével kapcsolatban súlyos városépítészeti problémát érint: milyen mértékig lehetnek gátjai egy város fejlesztésének a korábbi állapotok. A jelenlegi szép panoráma tíz évvel ezelőtt még elkeserítő MÁV teherpályaudvar volt. A terület „kialakítása” a magyar kormánynak akkor közel 10 milliárd forintjába került. Érthető, hogy ezt a jelentős ráfordítást valamilyen nagy cél érdekében vállalta az akkori kormány: 1991-ben a tervezett EXPO (ennek egyedül megvalósult épülete a Dunaház), 2000-ben a Millenniumi Városközpont (Nemzeti Színház, múzeumépület, szállodák, kongresszusi központ, lakóházak) megvalósítása céljából. A tervezett beépítések mellett a Duna-parton nagyméretű közpark létesül. A Duna-parti sétány és a kerékpárút, valamint a Nemzeti Színház körül a park egy része már meg is valósult. E közérdekű szakmai kérdés egy-egy építési területen, közvetlenül a városrendezési tervben dől el. A városrendezési tervek készítése az érintett állampolgárok, szervezetek, érdekképviseleti szervek véleménynyilvánítási lehetőségének biztosítása mellett történik. A teherpályaudvar megszüntetését, és a városrendezési tervet még 1993-ban az EXPO iroda készíttette, és hosszas egyeztetés után ezt fogadta el a kerületi önkormányzat. Az építési engedély a Millenniumi Városközpont területére készült környezetvédelmi engedély és az összes érintett szakhatóság véleménye után született meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlás- technikai Tanszéke 2003. tavaszán elvégezte a Millenniumi Városközpont megvalósításához a városklíma vizsgálatot. A szélcsatorna vizsgálatok eredménye szerint a Millenniumi városközpont felépítése Ferencváros e részének légszennyezettségét 12%-kal csökkenti a várható forgalomnövekedés ellenére is. A Soroksári úttal határos pontokon pedig a szennyezőanyag-koncentráció várhatóan 14%-kal csökken. Megköszönve városrészünk fejődésével kapcsolatos problémáinak kifejtését, kérem fenti tájékoztatásom elfogadását. Tisztelettel: Dr. Gegesy Ferenc polgármester 3 A kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat támogatásával Berkenyén vendégeskedett júliusban néhány ferencvárosi, német származású gyerek. Nógrád megye egyik legszebb településén, ahol a lakosság közel 70%-a német ajkú, található a GJU, a Magyarországi Ifjúnémetek Közösségének oktatói háza, ahol egész évben lehetőség nyílik a magyarországi német anyanyelvű ifjúságnak hagyományőrző táborokat és találkozókat szervezni. A gyer- m e k e k napjai tartalmasán teltek, kézműves foglalkozások, német tánc- és daltanulás adta a programok jelentős részét. A táborban természetesen törekedtek arra, hogy lehetőség szerint mindenki németül beszéljen. A környék vonzza a kirándulókat, szépsége és kiváló levegője miatt. Ezt a gyerekek is tapasztalhatták, emlékezetes marad számukra ez az egy hét. Köszönet illeti azokat a fiatal pedagógusokat, akik nagy lelkesedéssel vezették a tábort és a foglalkozásokat. A jelentkezéskor fontos szempont volt a német nyelv tudása, mert az a nemzetiségi identitás alapköve, amely meghatározza hovatartozásunkat. Reméljük, hogy a következő nyáron még több német ajkú fiatalt tudunk tartalmas programokkal támogatni a kerületből. Már szervezi a GJU, a közös nagy gyermek-szilvesztert, ahová mindenkit szeretettel várnak. Dr. Bodnár Gabriella és Kovács Zoltán Hagyományőrzés
