Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. szeptember / 9. szám

Szeptember - Szent Mihály hava A római naptár szerint szeptember neve a „hetedik” szóból ered. A hónapot egy repü­lő, nevető ifjú személyesíti meg, bíborruhá­ban, fején köles koszorúval. Jobbjában mérleg - a hónap jele -, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. A néphit szerint szeptember elsején - Egyed napján - kell megkezdeni a búza és a rozs ve­tését, mert akkor bő termésre számíthatunk. Ha esik az eső, esős ősz, ellenkező esetben száraz idő várható. Városi ember számára in­kább az iskolaév kezdetét és a szabadság vé­gét jelenti a nap. Lőrinc (5-e) rontónap - nem lehet többé fürdeni a szabadban, ízetlenné teszi a dinnyét - de fordulónap is: az ősz már előrevetíti ár­nyékát. Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Szűz Mária születésének emléknapja (8-a) névnap, Kisasszony, illetve Kis-boldogasz- szony napja. Kódexirodalmunk tanúsága sze­rint már a XI. században is ünnep volt. A ba­rokk időkben kultusza káprázatos gazdagság­ban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehe­tett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-bú- csúnapot választották hozzá. Egy középkori eredetű legenda szerint a nap hajnalán „angyalok zengenek a mennyek­ben”. E hiedelem a forrása, hogy még napja­inkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán a Tisza partjára, mert úgy tartják, akinek „érdeme van rá”, az a fölkelő napban megláthatja Máriát. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék összesereglenek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek. Ezért nevezik a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különö­sen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót, a vetésre is gondolni kell, hogy Szent Mihályra már földbe kerüljön a mag. Az időjárást azért figyelik a gazdák, mert ha esik, nem jó az idő a vetésre. A Balaton vi­dékén és Göcsejben volt szokás, hogy a vető­magot Kisasszony napjára virradó éjszaka, il­letve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen megszentelje. Napkeltekor már be is viszik. A hiedelem szerint az ilyen búza nem üszkosödik meg, és bőven terem. Mihály (29-e) a néphit szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Főangyal, illet­ve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme, az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfo­gója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a ke­resztény katonáknak, ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. Oltalmazza a haldoklókat, majd átvezeti őket a másvilágra. Mérlegre te­szi az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály az Utolsó ítélet arkangyala. Ezzel függ össze a hordozható ravatal „Szent Mi­hály lova” elnevezése is. Ez a nap a gazdasági év fordulója - ekkor kezdik a kukoricát tömi - továbbá a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének idő­pontja is. A természetben, az időjárásban is változás áll be, mivel az őszi napéjegyenlőség (23-a) tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Egy göcseji mondás szerint „Szent Mi­hály öltöztet, Szent György vetkőztet”. Sza- mosháton pedig azt mondják, hogy „aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kémek tanácsot". A juhászok úgy tartják, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, ak­kor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul - a bánátiak szerint - „megszakad a fu gyökere”, vagy „Szent Mi­hály nap után harapófogóval sem lehet kihúz­ni a füvet”. Gregersen építőmester Augusztus 23-án nyílt meg Oslóban a Ferencvárosi Hely- történeti Gyűjtemény kiállítá­sa, amely Gregersen Gudbrand életét mutatja be. Az igazán re­gényes életúttal büszkélkedő, norvég származású ácsmester a kerületben élt és rengeteget dolgozott új hazájáért. Gregersen 1847-ben jutott el először fővárosunkba, munkát keresni. A következő évben már a magyarok olda­lán harcolt a szabadságharc­ban, majd annak leverése után Itáliába menekült. Két év múlva visszatért, hogy végleg letelepedjen nálunk. Hosszú és sikeres pályája során több, mint 50 vasúti híd építését irányította. Nevéhez fűződik a fővárosi Déli, a szé­kesfehérvári, a hatvani, a nagykanizsai pályaudvarok fogadócsamokainak építése, de számos középület, így a Népszínház, a Keleti pálya­udvar, az Or­szágház, az Ele­vátorház meg­születésénél is segédkezett. Az 1879-es nagy szegedi ár­víz utáni helyre- állítási munká­latokban nyúj­tott kiemelkedő szerepéért ne­mességet ka­pott, és a Ferenc József Rend lo­vagkeresztjével tüntették ki. Te­hetségét és jó ízlését a család­ja számára épített, Lónyay utca 29. szám alatti palota is bizonyítja. A kiállítás, amelyet dr. Gegesy Ferenc polgármester és Krausz György, hazánk oslói nagykövete nyitott meg, egy hónapig látható, majd több más norvégjai vá­rosokba is eljut, köztük Gregersen szülőhelyére, Módúmba. Egy év múlva tér „haza”. Ferencvárosi 13 2003■ szeptember

Next

/
Oldalképek
Tartalom