Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. szeptember / 9. szám
Szeptember - Szent Mihály hava A római naptár szerint szeptember neve a „hetedik” szóból ered. A hónapot egy repülő, nevető ifjú személyesíti meg, bíborruhában, fején köles koszorúval. Jobbjában mérleg - a hónap jele -, baljában szőlővel és más gyümölccsel teli bőségszaru. A néphit szerint szeptember elsején - Egyed napján - kell megkezdeni a búza és a rozs vetését, mert akkor bő termésre számíthatunk. Ha esik az eső, esős ősz, ellenkező esetben száraz idő várható. Városi ember számára inkább az iskolaév kezdetét és a szabadság végét jelenti a nap. Lőrinc (5-e) rontónap - nem lehet többé fürdeni a szabadban, ízetlenné teszi a dinnyét - de fordulónap is: az ősz már előrevetíti árnyékát. Ha szépen süt a nap, hosszú, kellemes őszi napok várnak ránk. Szűz Mária születésének emléknapja (8-a) névnap, Kisasszony, illetve Kis-boldogasz- szony napja. Kódexirodalmunk tanúsága szerint már a XI. században is ünnep volt. A barokk időkben kultusza káprázatos gazdagságban bontakozott ki. A középkori templomok egy részének eredetileg Mária-titulusa lehetett, a barokk időkben aztán a Kisasszony-bú- csúnapot választották hozzá. Egy középkori eredetű legenda szerint a nap hajnalán „angyalok zengenek a mennyekben”. E hiedelem a forrása, hogy még napjainkban is sok asszony megy ki Kisasszony hajnalán a Tisza partjára, mert úgy tartják, akinek „érdeme van rá”, az a fölkelő napban megláthatja Máriát. Ősi pogány őszkezdő nap. A fecskék összesereglenek, hogy melegebb égtájak felé repüljenek. Ezért nevezik a napot „fecskehajtó Kisasszonynak”. Dologtiltó nap lévén, az asszonyok sem dolgoznak, különösen a fonás tilos. Megkezdődik a termények betakarítása. Leverik a diót, a vetésre is gondolni kell, hogy Szent Mihályra már földbe kerüljön a mag. Az időjárást azért figyelik a gazdák, mert ha esik, nem jó az idő a vetésre. A Balaton vidékén és Göcsejben volt szokás, hogy a vetőmagot Kisasszony napjára virradó éjszaka, illetve kora hajnalban kiteszik a harmatra, hogy az Úristen megszentelje. Napkeltekor már be is viszik. A hiedelem szerint az ilyen búza nem üszkosödik meg, és bőven terem. Mihály (29-e) a néphit szerint a túlvilágra érkező lélek bírája és kísérője. Főangyal, illetve arkangyal, a mennyei seregek fejedelme, az egyház oltalmazója, küzdelmeinek pártfogója. Ősi hagyomány szerint patrónusa a keresztény katonáknak, ha a pogányság ellen, a hitért küzdenek. Oltalmazza a haldoklókat, majd átvezeti őket a másvilágra. Mérlegre teszi az ember jócselekedeteit és gonoszságait. Mihály az Utolsó ítélet arkangyala. Ezzel függ össze a hordozható ravatal „Szent Mihály lova” elnevezése is. Ez a nap a gazdasági év fordulója - ekkor kezdik a kukoricát tömi - továbbá a pásztorok elszámoltatásának és szegődtetésének időpontja is. A természetben, az időjárásban is változás áll be, mivel az őszi napéjegyenlőség (23-a) tájára esik, mintegy ott áll a tél kapujában. „Szent Mihály-nap után egy icce víz, két icce sár.” Egy göcseji mondás szerint „Szent Mihály öltöztet, Szent György vetkőztet”. Sza- mosháton pedig azt mondják, hogy „aki Szent Mihály-nap után szalmakalapban jár, attól nem kémek tanácsot". A juhászok úgy tartják, ha Mihály éjszakáján összefekszik a birka, akkor nagy tél lesz, ha pedig szét, akkor enyhe. Az idő hidegebbre fordul - a bánátiak szerint - „megszakad a fu gyökere”, vagy „Szent Mihály nap után harapófogóval sem lehet kihúzni a füvet”. Gregersen építőmester Augusztus 23-án nyílt meg Oslóban a Ferencvárosi Hely- történeti Gyűjtemény kiállítása, amely Gregersen Gudbrand életét mutatja be. Az igazán regényes életúttal büszkélkedő, norvég származású ácsmester a kerületben élt és rengeteget dolgozott új hazájáért. Gregersen 1847-ben jutott el először fővárosunkba, munkát keresni. A következő évben már a magyarok oldalán harcolt a szabadságharcban, majd annak leverése után Itáliába menekült. Két év múlva visszatért, hogy végleg letelepedjen nálunk. Hosszú és sikeres pályája során több, mint 50 vasúti híd építését irányította. Nevéhez fűződik a fővárosi Déli, a székesfehérvári, a hatvani, a nagykanizsai pályaudvarok fogadócsamokainak építése, de számos középület, így a Népszínház, a Keleti pályaudvar, az Országház, az Elevátorház megszületésénél is segédkezett. Az 1879-es nagy szegedi árvíz utáni helyre- állítási munkálatokban nyújtott kiemelkedő szerepéért nemességet kapott, és a Ferenc József Rend lovagkeresztjével tüntették ki. Tehetségét és jó ízlését a családja számára épített, Lónyay utca 29. szám alatti palota is bizonyítja. A kiállítás, amelyet dr. Gegesy Ferenc polgármester és Krausz György, hazánk oslói nagykövete nyitott meg, egy hónapig látható, majd több más norvégjai városokba is eljut, köztük Gregersen szülőhelyére, Módúmba. Egy év múlva tér „haza”. Ferencvárosi 13 2003■ szeptember
