Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. augusztus / 8. szám

Fogyasztóvédelem A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnél Tájékoztatási Főosztály ala­kult. A főosztály feladata, hogy segítse a fogyasztókat problémájuk megoldásában, hiszen a felügyelőség lehetőségeit és jogosítványait jogszabályok határozzák meg, ezért nem minden esetben van konk­rét intézkedési lehetőség. Az új intézmény - a már létező Fogyasztó­kapcsolati irodán keresztül - segítséget nyújthat abban, hogy hova lehet és érdemes fordulnia egy panaszosnak. Az új főosztály vezető­je dr. Kathi Attila.- Mi az új főosztály szerepe a főfelügyelőségnél?- Sok panasznál kiderül, hogy a fogyasztó nincs tisztában a jogaival. Már korábban is készültek nagyon szakszerű és közérthető kiadványaink, melyekkel továbbra is szeretnénk a tájékoztatást elősegíteni. Augusztusban elindul internetes felületünk is, melyet terveink szerint hetente frissítenénk. (www.fVf.hu) Ez a honlap két irányban tartalmaz információt: egyrészt a sajtó felé nyújtanánk egy olyan hírablakot, melyben már lezárt vagy még folyamatban levő vizsgálatokról, aktuális érdekes kérdésekről adnánk hírt, másrészt egy nagyon terjedelmes, ugyanakkor jól kereshető adatbázis is felkerül a honlapra, mely termékcsoportonként és szolgáltatásonként leírja azokat a legfontosabb tudnivalókat, amelyeket a fogyasztónak feltétlenül ismernie kell. Ennek ismeretében sokkal tudatosabb lehet a fogyasztó. A főfelügyelőség teljes adatbázisa - mely kinyomtatva több ezer oldal lenne - felkerül a honlapra. Nagyon kevés olyan kérdés lesz, amivel ez a bázis ne foglalkozna. Akinek Internet-hozzáférése van, nagy valószínűséggel vá­laszt talál majd a kérdéseire.- Mennyire lesz közérthető, hiszen sokszor a jog nyelve a hétköznapi emberszámára megfejthetetlen.- Az adatbázisban az összes jogszabály és rendelkezés megtalálható lesz, de köznyelven. Nem kell jogi szakembernek lenni a megértéshez, nem kell paragrafusokat, bekezdéseket böngészni, - és kitalálni, hogy ez éppen hol alkalmazható - mert a bázis magyarázó tartalmú.- Lesz-e, van-e levelezési rovat, kaphatok-e választ, tehetek-e panaszt e- mailben?- Már a jelenlegi honlapunkon is, de az újon is van lehetőség mind­kettőre. Ez nagyon megkönnyíti a munkánkat, de a fogyasztóét is, aki­nek on-line tudunk válaszolni, és nem kell a panaszirodába befáradni. Ez is a mi főosztályunk feladata lesz.-A személyesen befáradó panaszosok ide jönnek a föfelügyelőség épü­letébe?-A fővárosiak, természetesen. Minden megyének van saját kirendelt­sége. Egyébként, ha nem tudunk minden kérdést megoldani, abban se­gíteni tudunk, hogy megkeressük azt a társhatóságot, aki az adott ügy­ben jogkörrel rendelkezik, vagy tájékoztatást adunk a békéltető testüle­tek működéséről. A békéltető testületeknek még a létezése sem nagyon ismert. A fogyasztó azt szereti legkevésbé hallani, hogy esetében csak a bíróság tud megoldást nyújtani, és mi is ezt szeretjük a legkevésbé mon­dani. Ilyen értelemben a civileknek egyre fokozódó szerepe lesz, mert az európai fogyasztói központok és különböző jogsegélyszolgálatok nyújthatnak majd segítséget. Megyeri Zsuzsanna r Elén járunk e-közigazgatásban Az olaszországi European eGovemment 2003. konferencián az Európá­ban sikerrel megvalósult elektronikus kormányzati megoldásokról szá­moltak be a résztvevők. A brüsszeli döntőbizottság a nemzetközi kon­ferenciára jelentkező 370 szervezetből 60-at hívott meg, melyek közül a 15 legjobb mutathatta be tevékenységét. Hazánkat a rendezvényen a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ (HIK) képviselte, amely - bekerülve a 15 legjobb közé - prezentálta a Subnet Expressz programot, az Elektronikus Információszolgálatot, a Neptun rendszert, és a hazai diákkártya rendszer által kínált lehetőségeket. Horváth Adám, a HIK igazgatója a konferencia legfőbb tanulságának azt tartja, hogy mindenki számára kiderülhetett, hazánk e-közigazgatása sok te­kintetben előre mutat, egyes területeken több fejlődési lépcsőfokot is átugrottunk. Ezek a fejlesztések azonban hazánkban nem tudnak általá­nossá válni, mert nincs meg hozzá a megfelelő háttér. A HIK vezetői a konferencia sikere óta eltelt pár nap alatt már több megkeresést kaptak Párizsból, és előzetes információk szerint a szerve­zet megoldásait előterjesztették IT Nobel-díjra. A HIK nemzetközi si­kere mellett hazai elismertsége is elvitathatatlan: jelenleg a szolgálta­tásnak több mint 4500 regisztráltja van, és a vizsgaidőszak alatt telt házzal üzemeltek. FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség A diákok fele külföldön dolgozna A felvételizni szándékozó középiskolások 53%-a néhány hónapig ha­zánkon kívül is szeretne dolgozni - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat országos középiskolai felméréséből, melyben 414 középis­kola 26 ezer 678 diákja vett részt. Érdekes, hogy a lányok a néhány hónapos, míg a fiúk a hosszabb külföldi munkavállalásra nyitottab- bak. A néhány évig tartó külföldi tanulást a megkérdezettek ötödé ré­szesíti előnyben, míg 45 százalékuk néhány hónapos tanulmányokat tervez. Hazánk uniós csatlakozását illetően a felvételizni szándékozó diákok 79 százaléka feltétlenül, illetve nagy valószínűséggel, igennel voksolt volna a népszavazáson. Velük szemben 11 százalék nyilatko­zott úgy, hogy valószínűleg nemmel szavazott volna, és 8 százalék feltétlenül ellenezte volna a csatlakozást. (A hiányzó 2% nem vála­szolt erre a kérdésre.). Mindezek ellenére a felsőoktatásba készülő diákok 15 százaléka nincs tisztában azzal, hogy Magyarország mikor csatlakozik az Európai Unióhoz. Hat százalékuk úgy véli, hogy már az idén, 5 százalékuk pedig azt hiszi, 2005 lesz a csatlakozás dátu­ma. További négy százalék nem tudta eldönteni, hogy a megadott há­rom évszám közül melyik az igazi. Ezen a téren a jogi és igazgatási szakokra pályázók bizonyultak a legtájékozottabbaknak (88% helyes válasz), míg a művészeti szakokra pályázóknak mindössze 81 száza­léka jelölte meg 2004-et a csatlakozás éveként. A FISZ országos fel­mérésének EU blokkja a Híd a Fiatalokért Alapítvány együttműködé­sével jött létre. FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség Nem olvasnak rendszeresen napilapot a diákok Ferencváros 21 2003■ augusztus A k özépiskolás diákok tizede sohasem vesz a kezébe, 40 százaléka pe­dig a heti gyakoriságnál is ritkábban olvas napilapot. Ez derül ki a Fel­vételi Információs Szolgálat (FISZ) legfrissebb országos középiskolai felméréséből. A vizsgált 414 középiskola 26 ezer 678 diákjának 50 szá­zaléka ugyan rendszeres napilapolvasónak tekinthető, körükben a bul­várlapok, illetve - ha vidékiek - a megyei napilapok a legnépszerűb­bek. Országos teijesztésű politikai napilapokat mindössze 23 százalé­kuk olvas rendszeresen, és 4 százalék azok aránya, akik többet is figye­lemmel kísérnek. Érdekes adat, hogy a fiúk kezében nagyobb valószí­nűséggel láthatunk újságot, mint a lányokéban, és a megyeszékhelyen élő középiskolások olvasnak a legrendszeresebben napilapot (61%). Ez azonban elsősorban a megyei lapok tekintetében igaz, országos terjesz­tésű politikai napilapot 22 százalékuk olvas. Mint kiderült, a diákok számára a televízió a legfontosabb forrása a közélettel kapcsolatos in­formációknak. FISZ Szerkesztőség és Hírügynökség

Next

/
Oldalképek
Tartalom