Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2003. augusztus / 8. szám

2003. augusztus T ÁRSASHÁZI SAROK Fekete Tibor, a József Attila-lakóte- lepi városrészi önkormányzat tagja, társasházi közösképviselői minősé­gében, néhány visszásság ügyében levéllel fordult a Főtáv Rt. illetékeseihez. Mivel felvetései közérdekűek, mi is megkérdeztük: mi a gond, ami miatt tol­lat ragadott?- A Főtáv Rt. bejelentette, hogy szekunder oldali mérőket kíván beépíte­ni a hőközpontokhoz csatolt épületeknél a költségmegosztás érdekében. Va­lamennyien emlékezhetünk az idei télre, s a vastag hórétegre a lakótelepen, amelyben mindenütt kirajzolódott, hogy merre futnak a talajban a hővezetékek. Fölöttük mindenütt megolvadt a hó. A csatolt épületekben fel­szerelni szánt mérőórákkal a közterületek fűtését is felszámolnák a lakók­nak, méghozzá a felhasznált hő arányában. Az épületek közötti vezetéksza­kaszok hossza, műszaki állapota a fogyasztók által nem ismert, s a hőveszteséget nem tudják befolyásolni. Még azoknál az épületeknél, ahol a fűtéskorszerűsítés befejeződött, sem jelentkezik lényeges megtakarítás a távvezetékben létrejött veszteség miatt. Ráadásul a Főtáv Rt. tulajdonában lévő vezetékek hőveszteségének költsége beépült az alapárba, ezért - úgy gondolom - hogy annak újbóli kifizettetése olyan hasznot jelent a cégnek, amelyhez mi, fogyasztók nem kívá­nunk hozzájárulni. Másik észrevételem egy ennél is feltűnőbb jelenséghez kapcsolódik. A hőközponttal rendelkező társasházaknál a Vízművek Rt. és Csatornázási Művek Rt. leszámlázza a társasháznak az el­fogyasztott melegvíz víz- és csatornadíját. Azt a vizet, amelyet a Főtáv Rt., mint melegvizet elad nekünk. A Főtáv Rt. nem kérte a tulajdonos hozzájárulá­sát, s nem gondoskodik arról, hogy a melegvíz hidegvízoldali költsége a tulaj­donosoknak megtérüljön. Az egyetlen elfogadható megoldás az lenne, hogy a csatolt épületeknél a hődíj elszámolása a felhasználó épületben elhelyezett mérő alapján történne, s csak a valójában ott igénybevett szolgáltatásért kelljen fizetni. A mérőeszköz felszerelése ugyanúgy a szolgáltató költségén kellene, hogy megtörténjen, mint az áram és a viz mérésénél. Szükséges lenne, hogy a Főtáv Rt. havonta közölje az általa eladott melegvíz hidegvíz oldali mennyiségét, s felhasználó­ja nevét. Kértem, hogy a vonatkozó rendelet módosítását a megfelelő fórumo­kon maga a Főtáv Rt. is szorgalmazza. Mindezen túl érdemes lenne a mai tech­nikai-technológiai viszonyok között a gázmotoros hőellátást is megfontolni, akár 30%-kal is olcsóbbá tehetné a szolgáltatást. LÁMPÁK A BIZTONSÁGÉRT ISMÉT A PARKOLÓKRÓL A társasházak számára mozgásérzékelő lámpák felszerelésére kiírt pályázatra idén tizennyolc társasház jelentkezett, s összesen negyvennégy lámpát igé­nyeltek. Az érintett lakóközösségeknek azt kellett vállalniuk, hogy felszerelik és üzemben tartják a készülékeket, amelyeket a részönkormányzat térítésmen­tesen biztosít számukra. A testület döntése értelmében idén valamennyi pályá­zatot elfogadták. Mint arról Hidasi Gyula, a részönkormányzat elnöke tájékoz­tatott bennünket, a három éve elindított pályázatot ebben az évben írták ki utoljára. A mostaniakkal együtt közel kétszáz ilyen lámpát adtak át, hogy ez­zel is hozzájáruljanak a lakótelep közbiztonságához. Az Ifjúmunkás utca 6. szám alatti társasház négy mozgásérzékelő lámpát is nyert. - Nagyon örülök, hogy mind a négyet megkapjuk - fogadja a hírt, a pá­lyázatot benyújtó Nagy József - hiszen így valamennyi bejáratunkhoz felsze­relhetünk egyet. Kezdetben nem gondoltam, hogy ez ilyen hasznos lehet, in­kább a lakók sürgették. Akkor győződtem meg róla, hogy komoly előnyei le­hetnek, amikor a szemben levő házra tavaly felszerelték. Sötétedés után bár­mely irányból közelednek a bejárathoz, a fény bekapcsol. Pontosan lehet látni, hogy ki megy ki, kijön be. így az esetleges betörőket a szemben levő épületek­ből könnyen észrevehetik. Nem lehetnek biztosak abban, hogy valahonnan nem látják-e meg őket. Sokszor ez a bizonytalanság is elég lehet, hogy elriadjanak. MI ÚJSÁG A NYÁRFA-FRONTON? Három évvel ezelőtt indított hadjáratot a részönkormányzat a bolyhodzó nyár­fák - a lakótelepen élőket bosszantó - vattázásának visszaszorítása érdekében. Mindannyian jól emlékezhetünk a téli tájat idéző összefüggő fehér rétegekre, amely időről-időre belepte az egyébként zöld övezetet, s egy-egy komolyabb szélfuvallat hatására a sivatagi homokvihar látványát is felidézte. Igen fontos volt számunkra a nyárfák virágzás előtti metszése, mivel sok problémát okoz a lakótelepen lakóknak a rengeteg virágpöszmő. „A legnagyobb problémát azonban az allergiás betegek egészségének óvása jelenti, amit az önök előre­látása és igen jó munkaszervezése nagyban segített.” Ez olvasható egyebek mellett a Dési Huber u. 20. és tizenhat játszótéri szülő” közös levelében, amit a Rönknek címeztek. Kétségtelen tény, hogy az egykor nagy vitát kiváltó in­tézkedéssorozat komoly eredményt hozott. Elég csak végigmenni a lakótele­pen. A nyárfák - néhányunk félelme ellenére - nem sínylették meg a visszaif- jító beavatkozást, egészségesebbek, mint valaha. Sajnos, a Pilisi Parkerdő gondozásában levő véderdő fenntartói, és az intézmények udvarán álló fák gazdái máig sem követték a jól bevált módszert. Idén az önkormányzati keze­lésű területen koronaalakító metszésekkel szabadították meg fölösleges salja­iktól az összes nyárfát. 10 I Attól kezdve, hogy az antik Rómában (451 körül) írásba foglalták és kifüg­gesztették az úgynevezett „tizenkét táblás” törvényeket, senki sem hivatkoz­hatott arra, hogy nem ismeri azokat, hiszen módjában állt volna áttanulmá­nyozni őket. Megszületett egy azóta is általános jogelv, mely szerint a jogsza­bályok nem ismerete nem mentesít azok betartása alól. Ez jutott eszembe azt az eszmecserét hallgatva, amely a lakótelep képviselői között egy lakossági panaszlevél kapcsán bontakozott ki. Történt, hogy a közterület-felügyelők nyolc, tilosban, a zöldfelületen parkoló gépkocsi tulajdonosát 8-8 ezer forint­ra bírságolták. A levél aláírói igazságtalannak érzik az eljárást, s egyebek mel­lett az is szerepel az érveik közt, hogy mindig ott szoktak parkolni, és nem volt tudomásuk arról, hogy egy megváltozott rendelkezés értelmében tavaly de­cembertől ezt már nem tehetik meg. Szó szót követett. Maguk a képviselők is nehezményezték a panaszosok ezen megjegyzését, hiszen a változásról tudó­sított a helyi média, s lapunk jelen rovata is többször cikkezet a gyephézagos betonelemekből kialakítható, szabályos parkolók lehetőségéről. Kétségtelen, hogy ehhez az érintett autósoknak is a zsebükbe kell valamelyest nyúlniuk, de -jegyezte meg epésen az egyik képviselő - a most büntetésként rájuk rótt ösz- szeg fele elég lett volna erre. A részönkormányzat arra kérte lapunkat, hogy közöljük: a lakóházak mel­lett kialakítandó parkolók ügyében 2003. szeptember 30-áig élhetnek kezde­ményezéssel a lakóközösségek a Rönk irodájában (Toronyház u. 3.). Ez a leg­utolsó határnap, melyet követően a közterület-felügyelők a legszigorúbban fognak eljárni a tilos helyen parkolókkal szemben. MEGSZŰNIK A DÜHÖNGŐ Az Üllői út 187. mögött egykor szebb napokat látott játszóhelyet szép las­san kikezdte az enyészet. Hogy gyorsabban tehesse a dolgát, a környék ga­rázdái szívesen és régóta besegítettek neki. Éjszakánként az idetelepült al­kalmi szeszdalárdák és a rendszeressé váló dulakodások hangja verte fel a környék nyugalmát. Aktív közreműködésükkel olyan környezeti állapotok alakultak ki, melyek hatására az utóbbi években már a jobb érzésű kutya- tulajdonosok is elkerülték a köznyelv által csak dühöngőként emlegetett területet. A részönkormányzat legutóbbi ülésén döntés született az áldatlan állapot felszámolásáról. A területet megtisztítják, a süllyesztett szegélyeket elbont­ják, a valaha homokozóként üzemelő gödröt megszüntetik. A betongerendá­kat és betonelemeket, valamint az aszfaltmaradványokat felszedik, a területet termőfölddel beterítik és befüvesítik. A munkálatok előrelátóan ősszel kez­dődnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom