Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. augusztus / 8. szám
2005. augusztus A romakoncepció (részletek és kiemelések a június 19-én elfogadott előterjesztésből) Becslések szerint a Ferencvárosban mintegy hét-nyolcezer roma él. A népszámlálás adatai nem tükrözik a valós helyzetet, mert nem minden megkérdezett vállalja fel önként, hogy ehhez a kisebbséghez tartozik. A kerületi romák helyzetét a sokféleség jellemzi. A rendszerváltás óta egyre nyíltabban és őszintébben esik szó gazdasági, társadalmi helyzetükről, esélyeikről, lehetőségeikről, a meglevő gondokról és feszültségekről. Világosan kezd kirajzolódni, hogy a cselekvési alternatívák kialakítása során az emberjogi szempontokat érvényesíteni kell. Olyan szemléletet kell fokozatosan kialakítani, mely nemcsak tudomásul veszi, hanem tiszteli is a roma kisebbséget, hagyományaikat és kultúrájukat, együttműködésre és párbeszédre kész, fellép a diszkrimináció ellen, ösztönzi az önálló identitás vállalását, integrálni és nem szegregálni akar. A kerületi romák társadalmi integrációjában, esélyeik növelésében pozitív fordulatot kell elérni: 1. Életkörülményeiket, szociális és egészségügyi helyzetüket, munkalehetőségeiket, vállalkozásaikat érintő kérdések Romológus szakemberek bevonásával 2003. végéig készüljön átfogó tanulmány a Ferencvárosban élő cigány emberek életkörülményeiről, lakáshelyzetéről, szociális és egészségügyi állapotáról, foglalkoztatási helyzetéről. Az önkormányzat a FESZOFE Kht.-t felkéri, hogy 2003. végéig készítsen gazdaságossági számításokkal alátámasztott szociális bérlakás-koncepciót, valamint, hogy továbbra is nyitottan fogadja a megváltozott munkaképességűek és munkanélküli ellátásból kiszorult emberek mellett a roma embereket is. Az önkormányzat felkéri a Roma Kisebbségi Önkormányzatot, hogy építsen ki szerződéses munkakapcsolatot a Fővárosi Munkaügyi Központ Ferencvárosi Kirendeltségével. Az önkormányzat felkéri a Ferencvárosi Egészségügyi Szolgálatot, hogy háziorvosai, védőnői és szakorvosai kiemelten kezeljék a roma lakosságot érintő betegségek és egészségkárosodások fontosabb területeit, az egészségfejlesztés lehetőségeit. A Dzsumbuj helyzetében gyökeres fordulatra van szükség. Konkrét, a képviselő-testület által kezdeményezett, és már megkezdett műszaki felmérés alapján az épületegyüttes kaszámyajellegét, a kialakult börtönarchitektúrát bontással fel kell számolni, át kell formálni! Ezzel párhuzamosan gondoskodni kell az érintett családok elhelyezéséről! 2. A képzés-nevelés kérdései az óvodától az egyetemig A gyermekek iskolai adaptációja nagy mértékben összefügg azzal, hogy járt-e a gyermek óvodába, és mennyi ideig. Az óvodai nevelésben méltányolni kell, hogy a roma családokban más kulturális, nevelési elvek működnek. Szociálisan rászorulók esetében megoldást jelenthet az ingyenes étkeztetés biztosítása. A Csicsergő Óvoda romaprogramját tovább kell folytatni. Ha az általános iskola az első intézmény, mely igen jelentős mértékben részt kiván venni a gyermek életében, akkor az adaptáció nehéz. Az iskolára felkészítés tehát alapvető fontosságú. A speciális iskola eredményeit, nevelési-oktatási és képességfejlesztési módszereit meg kell őrizni. Támogatni kell a fokozatos áttérést az integrációs oktatásra. További költségvetési források biztosításával is ösztönözni kell az integrált oktatást. Az alacsony iskolázottsági és szakképzettségi szint egyenes következménye a munkanélküliség. Piacképes szakképzést, az informatikai kultúra elsajátításának lehetőségét, idegennyelvi ismeretek megszerzésének esélyeit és az első szakma megszerzését egyaránt támogatni kell. Ennek érdekében a FESZOFE Kht. a Roma Kisebbségi Önkormányzattal együtt a Fővárosi Munkaügyi Központ kirendeltségével vegye fel a kapcsolatot, és közösen keressék a megoldási lehetőségeket, hogy legyenek „romákra szabott” képzési programok. A „deák” Alapítvány támogatási rendszerében a tehetséges cigány- gyerekek a jelenleginél kapjanak markánsabb szerepet. Kormányzati intézkedést kell kezdeményezni a roma nők és családanyák képzése és foglalkoztatása érdekében, különös tekintettel az iskolarendszerből végzettség nélkül kimaradtak, vagy csak alapfokú végzettséggel rendelkező nők körében. 3. A sport és szabadidő kérdései Középső-Ferencvárosban egy éven belül ki kell alakítani egy olyan önkormányzati sportolásra alkalmas pinceklubot, ahol a fiatalok térítésmentesen juthatnak mozgási lehetőséghez. Oktatási intézmények és diáksporttal foglalkozó szakemberek készítsenek közös javaslatot az iskolai tanulók nyári szabadidős fakultatív foglalkoztatására. 4. A roma kultúrával és hagyományőrzéssel kapcsolatos kérdések Az önkormányzat a Roma Kisebbségi Önkormányzat bevonásával méije fel a kerületben élő vagy dolgozó roma alkotó- és képzőművészeket, színészeket, zeneszerzőket, zenészeket, írókat, költőket, a cigány kultúrát képviselő személyiségeket, non-profit jellegű kulturális vagy közművelődési kezdeményezéseket, valamint szervezzen a „ferencvárosi kulturális kerékasztal” közreműködésével évente egyszer, májusban „Ferencvárosi Roma Kulturális Fesztivált”. A fesztiválnak az FMK létesítményei nyújtsanak helyszínt, a helyi televízióban és újságban kapjon érdemi publicitást Az önkormányzat kezdeményezi, hogy 2005-re kormányzati források bevonásával a Ferencvárosban jöjjön létre Péli Tamás festőművész nevével fémjelzett országos roma kulturális-művészeti központ. E központ a romák kultúráját, történelmét, hagyományait, művészeti és közművelődési értékeit multifunkcionálisán jelenítené meg. 5. A Ferencvárosi Önkormányzat és a Roma Kisebbségi Önkormányzat közötti kapcsolatrendszert érintő kérdések A Ferencvárosi Önkormányzat a romaügyek kezelését, koordinálását segítendő az alpolgármester szakmai irányításával dolgozó romaügyi referenst alkalmazzon - egy évre szóló megbízási szerződéssel - annak érdekében, hogy az önkormányzat romaprogramja mindennapos figyelmet kapjon. Az önkormányzat a kerületben lakó, érettségivel rendelkező roma fiatalok közül 5-10 fős, megbízási szerződéssel alkalmazott „roma mediátori” (közvetítői) hálózatot építsen ki annak érdekében, hogy a cigány családok helyzetét fokozatosan és árnyaltan fel lehessen mérni. A „roma mediátorok” a Családsegítő Szolgálat szakmai javaslata alapján először tanfolyami képzésben részesülnek, foglalkoztatásukat a családsegítők és az utcai szociális munkások segítik. A képviselő-testület évente értékelje a koncepció végrehajtását. Demszky Gárbor fogadta a világbank elnökét James D. Wolfensohn, a világbank elnöke Budapesten járt. Útja során tárgyalt Demszky Gáborral, és ellátogatott Ferencvárosba is, ahol dr. Gegesy Ferenc polgármesterrel bejárták a rehabilitált, és a még rekonstrukcióra váré területeket. Látogatásának az volt a célja, hogy olyan programot dolgozzanak ki, amely kezelni tudja az európai csatlakozást követő szociális problémákat. Ennek egyik sarkalatos pontja a lakáshelyzet. Ferencváros
