Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. július / 7. szám
r A Mézeskalács Óvodáról... Sajtótájékoztatóra kaptunk meghívást a FIDESZ ferencvárosi frakciójától a József Attila- lakótelepi Mézeskalács Óvodába. Dr. Bácskai János, a FIDESZ kerületi frakcióvezetője a megjelenteknek bemutatta Bodó Márton és Jáky Jenő önkormányzati képviselőket. Miként azt hangsúlyozta, politikai akciónak még a látszatát is szeretnék elkerülni. A sajtótájékoztatóra azért került sor, mert az Ifjúmunkás utca 25. alatti gyermekintézmény léte bizonytalanná vált. Bodó Márton elmondta, egy rendkívüli értekezleten tudták meg a szülők, hogy az óvodát átszervezik. A csökkenő gyermeklétszám mellett az önkormányzat ugyanis nem tud öt óvodát fenntartani a lakótelepen. Elképzelései szerint magánóvoda jöhetne létre itt, s idegen nyelvű csoportokat is indíthatnának. A FIDESZ kerületi frakciója szerint egy oktatási intézményt nem lehet köz- gazdasági mércével mérni. Ide, a Mézeskalács Óvodába étkezési és egyéb allergiában szenvedő gyerekek járnak és együtt fejlődnek egészséges kis társaikkal. Húsz éve elismert szakmai munka folyik itt, a dél-pesti régió egyetlen dietetikus óvodájában. Az étkeztetés személyre szabott szakszerűségét a Heim Pál Gyermekkórház gasztro-enterológiai osztálya felügyeli, s ez a szülők számára garanciát jelent. Mivel Budapesten folyamatosan nő az étkezési allergiás gyerekek száma, fontos, hogy ez az óvoda tovább működhessen. Ezért kérik Paál Kálmán alpolgármester segítségét, vizsgálja meg annak lehetőségét, miként tudna fennmaradni az óvoda. Esetleg népszerűsíteni lehetne az itt folyó szakmai munkát, s akkor többen tudnának arról, hogy ez az intézmény mire is specializálódott. A szülők az intézmény fennmaradásáért petíciót nyújtottak be az illetékesekhez és számítanak az önkormányzati képviselők támogatására is. A jelenlévő anyukák közül Welsz Pétemé elmondta, hogy kisfia három szívműtéten esett át. Más óvodák nem szívesen vették volna fel, de itt készségesen fogadták a gyermeket. A nevelők arra ösztönzik a kisfiút, hogy ne legyen betegségtudata, s ugyanúgy éljen, mint teljesen egészséges társai. Yasar Tímea kislánya asztmás és tejfe- héije-allergiás. Nagy előnye ennek az óvodának, hogy ide nem a szülőnek kell naponta szállítania gyermeke ételét. A szülők nem az épülethez, hanem az óvónőkhöz ragaszkodnak, akik lelkiismeretesen gondozzák a kicsiket. Megkérdeztük Paál Kálmán alpolgármestert, mi a véleménye az elhangzottakról. Az alpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy nem testületi bizottsági döntést ismertet, csupán egy elképzelést. A Mézeskalács Óvodába 2000-ben még 106 gyerek járt, ma már csak 66. A hatvanhatból tizenöten kapnak speciális ellátást, s közülük is csak hárman ferencvárosiak. Ebben az esztendőben mindössze négyen jelentkeztek ide felvételre. Ez a fokozatosan fogyó létszám nem teszi gazdaságosan működtethetővé az óvodát. Az önkormányzat minden lehetőséget számításba vesz, hogy ne kelljen bezárni ezt a gyermekintézményt. A szakmai profilt megtartva több megoldás is szóba jöhet. Folyhatna idegen nyelven itt a nevelés, esetleg kiadhatnák bérbe az óvodát alapítványoknak, s így itt kerülne sor a hiperaktiv, vagy mozgáskorlátozott gyermekek rehabilitációs fejlesztésére. Természetesen a már meglévő két óvodás csoport itt maradna, amíg el nem érik az iskolás kort. Az önkormányzat gondoskodik a speciális ellátást igénylő gyerekekről, de más gyermekintézményeiben is el tudja helyezni őket, ahol megfelelően felkészült szakemberek felügyelik ezt a munkát. Paál Kálmán alpolgármester hangsúlyozta, a megalapozatlan tiltakozás, a politikai nyomás- gyakorlás nem vezet eredményre. Az önkormányzat nem rombolni akar, csupán olyan óvodás képzési forma kialakítását, hogy ez az intézmény hosszútávon és zavartalanul működhessen tovább. G. A. Győztesek a Balatonnál Sokan vitáztak az elmúlt években arról, hogy érdemes-e tanulni, hiszen számos műveletlen, de agyafúrt és gátlástalan ember tett szert olyan gazdagságra, amiről egy-egy tudós még csak nem is álmodhatott. Az önkormányzat egy kedves gesztussal azt sugallta nekünk, hogy a tudásnak igenis van becsülete. Ez abban állott, hogy a ferencvárosi általános iskolák azon tanulói, akik a tanulmányi versenyeken dicsőséget szereztek iskolájuknak, június 10-étől háromnapos jutalomüdülésen vehettek részt Balatonlellén. A Vörösmarty Mihály Általános Iskolából ketten részesültünk ebben a szép és maradandó emlékeket nyújtó jutalomban: Turcsik Mariann számítástechnikából, én pedig helyesírásból szereztem első helyezést a kerületi versenyen. így hát tagjai lehettünk annak a mintegy hatvanfős gyerekcsoportnak, amelyből mindenki elmondhatta magáról, hogy a tanulmányi, ügyességi, sport- és egyéb kerületi megmérettetéseken diadalmaskodni tudott. Török Csaba tanár bácsival az élen, pedagógusok gondoskodtak teljes ellátásunkról, biztonságunkról és szórakozásunkról. A sok élményből számomra a legemlékezetesebb a badacsonyi hajókirándulás marad. Mondanom sem kell, mindannyian azzal az elhatározással érkeztünk haza, hogy az új tanévben is igyekszünk kiérdemelni egy ilyen szép jutalmat. Az én eddigi osztályfőnököm, Zupka Ferenc tanár bácsi, évek óta természetessé tette számunkra azt, hogy kiemelkedő teljesítményeinket az osztályközösség megtapsolja. Az elismerésnek ez a formája néhányunkban a rendkívüli feladatvállalás és a lelkesedés szárnyalását segítette elő. Cseri Sándor Ádám IV. oszt. tan. A cikk szerzője (napszemüvegben) lubickolás közben Ferencvárosi 5 2003. július
