Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. május / 5. szám
A ferencvárosi tűzoltóság Magyarországon alapvetően a városi kézművesség kialakulásával egyidőben a tűzoltás szervezése is fejlődésnek indult. Első képviselői a debreceni diáktűzoltók voltak. Pesten gróf Széchenyi Ödön kezdeményezésére 1870-ben kezdte meg szolgálatát az első, 12 fős hivatásos tűzoltó testület. Ezt követően a XIX. század utolsó harmadában egymás után Peterman József tűzoltó alezredes alakultak meg a városok és a falvak önkéntes tűzoltóságai.- A Ferencvárosban 1870. március 23-án kezdte meg működését a hivatásos tűzoltóság - tudtam meg Peterman József alezredestől, a Fővárosi Tűzoltóság EX-X. kerületi Összevont Tűzoltóparancsnokság, illetve a ferencvárosi tűzoltóegység parancsnokától. A ferencvárosi tűzőrség a Két Nyúl és az Oroszlán utca sarkán álló gazdasági hivatal raktárában kapott elhelyezést (ma a Lónyay és a Török Pál utcai sarok). Az őrség egy őrsparancsnokból, egy csővezetőből és tíz tűzoltóból állt, akik egy fecskendővel, egy vízhordó kocsival és létrákkal voltak felszerelve. A fecskendő és a vízhordó kocsi vontatásához két pár ló állt rendelkezésükre.- A tűzőrség 1891. decemberében átköltözött az új tűzőrségi laktanyába, melyről így tudósított a Pesti Hírlap: „A IX. kerületi tűzőrség a múlt héten új laktanyába költözött. Ez a laktanya a Csepel rakpart (ma Közraktár utca) 20. szám alatt van. Egyemeletes, csinos épület, melynek földszintjén van a szolgálati és sürgönyszoba, az őrsparancsnok lakása. Külső épületben van a szertár és az istálló...”- Innen költözött át a tűzoltóság 1968-ban a jelenlegi laktanyaépületbe, a Vágóhíd utca 11-13. szám alá - mondta Peterman József alezredes. Az eltelt 133 év a Ferencvárosban bővelkedett pusztító füzekben. Az egyik legemlékezetesebb a Concordia Malom tűzesete 1902 januárjában. Az oltásnál két tűzoltó: Szmilkó Ferenc és Hercegh János életét veszítette. Sírjuk a Fiumei temetőben található. Az 1944-45-ös ostrom bombázásai, majd az 1956-os forradalom eseményei is sok munkát adtak a ferencvárosi tűzoltóknak.- És milyen napjainkban a ferencvárosi egység felszereltsége?- Tűzoltó gépjárműveink viszonylag újak, védőfelszereléseink korszerűek. Jelenlegi laktanyánk hat szerállásos, és biztosítja a 60 fő vonulós állomány elhelyezését. A ferencvárosi tűzoltóegység elsődleges feladata a tűzoltás, a mű- Fotó: Horváth Gábor gzakí mentés és a tűzvédelem. A múlt évben 144 tűzeset volt, ebből 56 lakástűz. A parancsnok érdekességként elmondta, hogy az elmúlt évek során különleges feladatokkal is megbirkóztak: elszabadult méheket fogtak be, öngyilkosjelölteket hoztak le a Szabadság hídról, vagy szezonális feladatokat láttak el, mint az avartü- zek eloltása, a felhőszakadásból és csőtörésből keletkező károk elhárítása és az árvízvédelem. „Aki időt nyer, életet nyer” 2003. április 1-jén a ferencvárosi tűzoltóegységnél, az országban elsőként, átadták a Készenléti Egészségügyi Szolgálatot, melyhez kiképzett orvosok tartoznak. Ezek az orvosok képesek arra, hogy bejussanak ugyanazokra a helyekre, ahová a tűzoltók. Tudnak kötelet mászni, füsttel telt helyiségbe maszkban bejutni, és ott orvosi ellátást adni. A jövőben a riasztott tűzoltók mellett egy mentőautó a kiképzett orvossal együtt vonul ki, hogy szükség esetén sürgősségi ellátást nyújtson a sérülteknek. Ezek az orvosok olyan helyeken is el tudják látni a sérülteket, ahová más orvostól nem várható el, hogy bejusson. Ha például valaki kútba esett és eltörött a lába, a kiképzett orvos képes lejutni és ellátni a beteget. A ferencvárosi tűzoltóegységnél három szobát alakítottak át a Készenléti Egészségügyi Szolgálat számára. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság reméli, hogy a szolgálat létrehozásával a jövőben a gyors és speciális orvosi ellátásnak köszönhetően több ember élete lesz megmenthető. Bartha Zsuzsanna A tűzoltók ünnepe A tűzoltók Szent Flóriánt tekintik védőszentjüknek, ezért május 4-én, Flórián napján ünnepeljük a hivatásos és az önkéntes tűzoltókat, akik vállalják a veszélyt, hogy a pusztító tüzek megfékezésével emberéleteket mentsenek, Flórián időszámításunk után, a ül. évszázad második felében, a mai Felső-Ausztria területén született, valószínűleg magas rangú katonatiszt gyermekeként. Felcseperedvén a római császár hadseregének tagja lett. A jó képességű férfi hamarosan a Pannónia közelében fekvő Caecia erőd parancsnoka lett. Az erődben egyszer hatalmas tűz keletkezett, amely az egész vár népét pusztulással fenyegette. Flórián vezetésével az elszántan küzdő katonák a csodával határos módon eloltották a tüzet. Ebben az időben, a római hadseregben, titokban, egyre több katona lett keresztény. Flórián is megismerte, s elfogadta Krisztus tanításait. Diocletianus császár uralkodása alatt ismét fellángolt az új vallás követői elleni gyűlölet, ezért az uralkodó hadjáratot indított ellenük. A humanista Flórián nem volt képes a védtelen embereket elhurcolni, ezért kilépett a hadseregből. Szolgálataiért a császártól birtokot kapott, ahol letelepedett és a városi tanács elöljárója, majd a tűzoltó legénység kapitánya lett. Egy alkalommal Flórián tudomására jutott, hogy a tartomány helytartója 40 kereszténnyé lett katonát halálra ítélt. Megpróbálta megmenteni őket, de a helytartó hajthatatlan volt. Flórián ekkor sorsközösséget vállalt bajtársaival, és velük ment a halálba. Nyakába malomkövet kötöttek, és 304. május 4-én az Enns folyóba dobták. Halála után számos legenda keletkezett, és a kései utódok szentté avatták. Kultusza Közép-Európa számos országában, így hazánkban is elterjedt. Több tüzes szakma Szent Flóriánt választotta védőszentjének, a tűzoltók, a fazekasok és a kéményseprők. Ferencváros 5 2003■ május
