Ferencváros, 2003 (13. évfolyam, 1-12. szám)
2003. április / 4. szám
Tanulni - tanítani Az 1912-13-as tanévben az iskola tanulója volt József Attila. Az épületen belül emléktábla tanúsítja, hogy a mai tanári helyén állt a 11/b., a későbbi nagy költő akkori osztálya. Az 1909/10- ben Pártos Gyula műépítész tervei szerint épült szecessziós épületbe lehetséges, hogy akkor is sok hátrányos helyzetű gyerek járt Mindenesetre, ma a legtöbb tanuló többszörösen hátrányos helyzetű. Többségük szegény és cigány. Az iskola igazgatójának tájékoztatása szerint jelenleg a tanulók 80 százaléka roma, akik a Ferencváros ma is szegénynek tartott részeiről járnak ebbe az iskolába. Hogy az adott körülmények között hogyan próbálják meg hatékonnyá tenni az oktatást, erről kérdeztük Dr. Gencsev Plámennét, a József Attila Általános és Alapfokú Művészeti Iskola igazgatóját- Csodálkozom, hogy jöttek, minket nem szoktak megkeresni - kezdi. Kissé a perifériára kerültünk. Közben tágas igazgatói szobába invitál, ahol nyugodtan beszélgethetünk.- Más iskolák pedagógiai programjában még nem találkoztam nyújtott tantervű osztállyal. Mi ez tulajdonképpen?- Öt éve vezettük be ezt a programot. Olyan gyerekeket veszünk fel, akik koruk szerint már tankötelesek és nem, vagy alig jártak óvodába. A lényege az, hogy két év alatt jutnak el a gyerekek arra a tudásszintre, amivel az első osztályt már be lehet fejezni. Ezekbe a nyújtott tantervű osztályokba a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján kerülnek. Heten foglalkoznak a gyerekekkel, közülük két gyógypedagógus (logopédus és fejlesztő pedagógus), egy tanító, egy színfolt-technikát tanító képzőművészet tanár, egy keramikus, egy zenei előképzős és délután egy külön pedagógus. Náluk nem követelmény, hogy a beiskolázási év decemberére tudjanak olvasni. A későbbiekben csak súlyos szövegértési és helyesírási problémák adódnának abból. Mint a pedagógusok összetételéből kiderült, az elején elsősorban képességeket és készségeket akarunk fejleszteni.-Erre van-e kidolgozott tantervűk vagy tanmenetük?-Igen, délelőtt napi négy tanórában írást és olvasást előkészítő foglakozásokat tartanak. Tanulnak ecsetfogást, ami előkészíti az írást, ugyanakkor a festéstől fejlődik a színviláguk és megtanulják betölteni az egész rajzlapot. Megfigyelhető, hogy amíg az év kezdetén főleg a fekete színt használják, addig az év végére, kiteljesedik a színhasználatuk. A délutáni foglalkozások a gyermekek elmaradt szocializációját próbálják meg pótolni. Folyamatosan mérjük a teljesítményüket.-Az általános iskola elvégzése után milyen perspektíva vár rájuk?-Ide túlnyomórészt cigánygyerekek járnak. Két nagy problémával kell megküzdenünk, egyik a társadalom felől érkező előítélet, a másik pedig az, hogy a cigány családok jelentős részénél az iskolának nincs pozitív szerepe. Amit eredményként könyvelhetünk el az, hogy azok, akik nálunk kezdenek, általában be is fejezik a nyolc osztályt. Ha olyan a képessége, vagy ha van rá igény, beiskolázzuk őket középiskolába, vagy szakmát tanulni. A tapasztalat az, hogy a fiúk onnan vagy kimaradnak már az első félévben, vagy végigjárják, a lányok az esetek nagy részében kimaradnak, ugyanis elég korán szülnek. Ezekről úgy szerzünk tudomást, hogy a gyerekeink kötődnek az iskolához, sokan vissza is járnak. Itt mi igyekszünk tudatosítani bennük, hogy cigányok - és a társadalmi megítélés miatt nekik még inkább teljesíteniük kell mégis a nyolcadik osztály elvégzése után derül csak ki, hogy az általános iskola adott nekik egyfajta védettséget. A többségük csak amikor innen kikerül, akkor találkozik a származásából adódó nehézségekkel.- Honnan járnak ide a tanulók?- Elsősorban a IX. kerület szegényebb részéről, a Vaskapu, a Balázs Béla utcából vagy a Dzsumbujból, de az év folyamán erre a területre vidékről folyamatosan költöznek be újabb és újabb lakók. Az év közben jelentkezőket is fel kell vennünk. Velük sok gondunk van, mind a gyerekekkel, mind a szülőkkel. Sokszor úgy érkeznek - és most is van ilyen tanulónk -, hogy felső tagozatban sem tudnak írni, olvasni. Számukra ez az iskola túl erős, nem bírnak velünk lépést tartani. Rosszul viselik a bezártságot. Mi itt csak azzal tudunk eredményesek lenni, hogy a tanulószobát kötelezővé tesszük a számukra, és nagyon sok korrepetálást biztosítunk nekik. A vidékről érkezettek nem fogadják el, hogy délután is bent kell maradniuk az iskolában. Pedig, véleményem szerint, ha egy szoba-konyhás lakásban, ahol laknak nyolcán vagy még többen, lehetetlen elővenni a könyvet és nyugodt környezetben tanulni. Itt erre mód van.- Tanítanak ebben az intézményben cigány kultúrát?- Próbálkoztunk vele, de érdekes módon elutasítják a szülők. Tanítottunk cigány történelmet, cigány nyelvet Dr. Karsai Ervint hívtuk meg, aki írt már cigány nyelvkönyvet és szótárat is készített. A szülők azzal érveltek, az angol nyelvre nagyobb szükségük van. Talán majd a következő generáció gyermekeit érdekelni fogja a múlt. A mostaniak előtt a családban a tanulás hasznosságára még nincs pozitív példa. Ezért helyezzük a hangsúlyt inkább a Tények Rengeteg programot indított el a József Attila Általános és Alapfokú Művészeti Iskola, amely a későbbiek során általánossá vált a kerület egészében. Ilyen a Pörgő-forgó, az iskolák közötti tánc- verseny, a Színjáték forgó, ami már érinti az óvodás korosztálytól a gimnazistákig a kerület valamennyi tanulóját. Náluk indult el az Állatkerti seregszemle három éve, amikor kivitték a vetélkedővel egybe kötött biológia- és földrajzórákat egy évben egyszer a Fővárosi Állat és Növénykertbe. Másik nagyszabásúvá vált vetélkedőjük a Helytörténeti vetélkedő, ami mellett már tehetséggondozó helytörténeti szakkör is működik. A Báb fesztivált két éve indították el. A kerületben elsőként vezették be - és azóta követett példa lett -, hogy a karácsonyi koncertjüket templomban adják. A Matáv Zeneházban karácsonyi énekekkel saját, iskolai CD-t adtak ki. Hangszeres seregszemlét tartanak évente egyszer a József Attila napok keretén belül az Ádám Jenő zeneiskolában. Még 1999-ben meseíró versenyt írtak ki és a leg- jobbakból könyvet állítottak össze. A diákok kijutottak Párizsba a Millenniumi kiállításra és ott az iskola tanulói az általuk készített freskóval képviselték Magyarországot. Három éve az Európa nap nevet viselő rendezvényükön az iskola tantermeit 1-1 országnak szentelték. Az adott országhoz kapcsolódó tárgyakkal, képekkel díszítették fel a termet, és műsor keretében bemutatták az országokhoz tartozó folklórt. Erre a rendezvényre, több nagykövet is elfogadta a meghívást. Tavaly került sor a Kor-show-ra, a XX. század vége alkalmából rendezett kiállításukra és műsorukra. Legutóbbi színi előadásuk Molnár Ferenc Vörös malom című művéből készült. Annak ellenére, hogy tanulóik többsége többszörösen hátrányos helyzetű, földrajzból, angolból, németből és matematikából különböző felmérése alapján a tanulmányi eredmények tekintetében a rangsor első harmadában vagy negyedében szereznek helyet maguknak. művészeti nevelésre - dráma, festészet, zene mert erre fogékonyabbak. A folyosón mind-mind az ő jelentős alkotásaik láthatók. Dobrovits 0. Ferencváros! 25 2003. április
