Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. január / 13. szám (1. szám)
2002. január H áttér A József Attila lakótelep református temploma A címben leírtakkal ellentétben hiába keressük az épületet a József Attila lakótelep területén, mégis van a lakótelepieknek egy működő templomuk és egy ahhoz tartozó szerény gyülekezetük, nevezetesen a Budapest Külső-Üllői úti Református Egyház- község (1107 Bihari út 9/a ). Megközelíteni az Ecseri úti metrómegállótól lehet. A Bihari úton, a 3-as villamos vonalán, egy megállónyira a Belényesi köz sarkán található a templom. A kerítésen kívülről is látható harangláb segíthet a tájékozódásban. Alapítása az 1920-as évekre nyúlik vissza. Az akkor kialakult egyházközségi felosztás nem esik egybe a főváros jelenlegi kerületi felosztásával. Ez az oka annak, hogy a Külső Üllői úti Református Egyházközség területe a IX. és a X. kerületet is érinti. Az eredeti barakktemplom elsősorban a Mária Valéria telepé volt, a metrómegálló helyén állt. Már a két világháború közötti időszakban is tervezték egy új templom építését, de végül is nem került rá sor. A metró megépültekor a 70-es évek közepén lerombolták a barakképületet, és az addig jól működő közösség többsége beleolvadt a Nagyvárad téri gyülekezetbe. A kispesti Ablonczy Dániel lelkész felkutatta a megmaradt tagokat, és Tóth Károly püspök segítségével újra működővé tette a gyülekezetét. Mostani templomuk helyén borbélyműhely működött. Annak emeletén alakítottak ki egy maguk számára használható helyiséget. Később dr. (Bogárdi) Szabó István lelkész volt az, aki felépíttette 1994-re mai templomukat. Tőle 1997-ben Bereczky Zoltán vette át a tisztséget, aki elmondta, hogy nagyon nehéz a gyülekezetét bővíteni, mert sokan nem is tudják, hogy létezik ez a kis létszámú, családias közösség. Említette azt is, hogy egy előzetes önkormányzati rendezési terv szerint a lakótelepen elvileg kijelöltek egy egyházi területet, de négy éve még csak a tárgyalások folynak. A lelkész kijár a Napfény utcai nyugdíjasházba csütörtökönként délelőtt, ahol bibliaórát tart azok számára, akik nem tudnak a templomig eljutni. A gyülekezet ruhákat gyűjt és egységcsomagokat készít és juttat el Erdélybe, Kárpátaljára árvíz- és egyéb károsultak javára. Dr. Osváth László a gyülekezet gondnoka is azon a véleményen van, hogy ideális az lenne, ha a József Attila lakótelepen működne a templom, hiszen a korábbi barakktemplom is az Üllői út IX. kerületi oldalán volt. Akkoriban a Mária Valéria telep reformátusainak 90%-a valóban odajárt. Ennek ellenére szerinte nem ez a kis távolság a fő akadálya a tagság bővülésének. Modem templomuk még évekig elegendő lehet a létszámuk növekedése esetén is. A gondnok úr is úgy ítéli meg, hogy nagyobb missziós munkára lenne szükség ahhoz, hogy egyáltalán a lakosság tudjon a közösség létezéséről. A kicsiny gyülekezet épp hogy fenntartja magát és az alig 10 éves templomot. Kapnak ugyan állami és egyházi pénzt a működésre, de ezzel együtt is szűkös a keretük. Építkezésre kaptak és kapnak is, mind a kőbányai, mind a ferencvárosi önkormányzattól, de ezeket az összegeket nem csoportosíthatják a gyülekezet napi költségeinek fedezésére. Dr. Osváth László 1986 óta él maga is a lakótelepen. Ismeri és szereti környezetét. Tapasztalata az, hogy a telepen lakók az egyszerűség kedvéért a két ismert nagy gyülekezetét keresik fel: vagy a Nagyvárad térit, vagy a Kálvin térit. Kiemelte, hogy közösségük előnye a két naggyal szemben az adottságaiból adódó családias hangulat és az, hogy a kis létszám bensőségesebb viszony kialakítására alkalmas. A helyben lakó gondnok - a presbitérium világi vezetője - az összekötő kapocs a lakótelep és a Bihari úti gyülekezet között, valamint ő képviseli az állandóságot a közösség életében, mivel másfél évtizede folyamatosan viseli a tisztségét. A kapcsolatot személyesen a Bihari út 9/a-ban, telefonon a 263-0292 -es számon, vagy a www.parokia.hu internetes címen, vehetik fel. Dobrovits Tisztelt Szerkesztőség! Örömmel olvastuk a decemberben megjelent 12. számban a Kálvin tér c. helytörténeti sorozatban a Fenyves Áruházra vonatkozó cikket. Engedtessék meg, hogy a birtokunkban lévő - korántsem teljes, de nagyszámú okmány alapján javítsuk, illetve kiegészítsük ide vonatkozó megállapításaikat. A Kálvin tér 7. sz. alatti telekkel kapcsolatban 1920. június 20-án telekbérleti szerződést kötött a Budapest Református Egyházközség és a Magyar Kultúrház Irodalmi és Művészeti Rt. (tehát nem a Fenyves Dezső Rt.). Ezt a megállapodást 1923-ban véglegesítették: Eszerint az Rt. két épületet épít a szóban forgó telken. Egy kisebbet az Egyházközség részére, és ezt ingyen átadja annak tulajdonába, egy másik nagyobbat eredetileg irodahelyiségek céljára. Ez a megállapodás 1937. november 1-én járt le, akkor az Egyházközség az épületet átveszi, és az eredetileg beépített anyagok árait akkori értékben az Rt.-nek kifizeti. Az Egyházközség és a Magyar Kultúrház közötti kapcsolat nyilvánvaló megromlása miatt már 1934. júliusban az Egyházközség bérleti szerződést kötött a Kultúrház egyik albérlőjével, - Fenyves Dezső Rt.-vei. Ez a határidő lejárta előtti albérlővel kötött szerződés mélyen sértette a Kultúrház Rt. vezetőségét. Hosz- szú pereskedés kezdődött, de végül is az épület főbérlője Fenyves Dezső Rt. lett. Tény, hogy 1937. május 12-én még Fenyveséken kívül 5 kisebb albérlő volt az épületben. Számszerűleg 2773 m2 területen volt a Fenyves R.T., mig a többiek mindössze 185 m2 bírtak. 1937 után azt sem sokáig. Arra nézve nem leltünk adatot, hogy a Kultúrház Rt. mikor és mennyi alapterületet adott bérbe a Fenyves Rt.-nek, de 1923 előtt erre semmiképpen sem kerülhetett sor. Tehát az épület 1920-ban nem lehetett Fenyves Áruház. Az 1952, illetve az 1953 évi államosítás után 1956-ban a Fenyves Áruház elnevezés megszűnik, és előbb „Szabadság Állami Áruház” majd „Kálvin téri Áruház” néven működött tovább, egészen a 90-es évekig. Jelenleg áruházi tevékenység csak az épület pincéjének egy részében, a teljes földszinten és az első emelet felén van. A többi helyiségben az Egyházközség gyülekezeti termei vannak, és különböző részben nemzetközi protestáns szervezetek működnek. Tehát a Fenyves Áruház elnevezés talán 1930-tól 1952-ig jogos (22 éven át) máig kb. 40 éven keresztül, mint állami áruház funkcionált az épület. Örömünkre szolgálna, ha sikerült volna tisztázni ezt a helytörténeti leg érdekes körülményt. Budapesten 2001. december 12. Borbás Zoltán ny. építészmérnök, az Egyházközség műszaki tanácsadója 10 Ferencváros
