Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. november / 11. szám
2002. november H áttér Kossuth Sziklai István Ebben az évben volt szeptember 19-én 200 éves Kossuth Lajos. Érdekes, hogy hosszú - 92 évnyi életéből - összeadva is csak másfél évtized az az időszak, amit a politika vonzáskörében töltött. Hivatásos politikusként pedig csak az 1832-36-os reform országgyűlésen, a forradalmat megelőző néhány esztendőben és a forradalom időszaka alatt tevékenykedett. Szülei Túrócz vármegyéből költöztek szülőfalujába Monokra. Onnan hamarosan Sátoraljaújhelyre kerültek. Mivel négy (lány) testvére született szülei anyagi gondokkal küzdöttek. Ettől függetlenül vállalták taníttatását, Sárospatakon és Epeijesen tanult, majd joggyakomokként ismerte meg Pestet. Ifjú korában kissé léha életet él. 1826-ban visszaköltözik Sátoraljaújhelyre, ahol 1829-ig az evangélikus egyház ügyvédje, majd a város ügyésze lett. Zemplén megyében szépen alakuló előmenetelét „az ördög bibliája-#%&” akadályozza, ezidőtájt ugyanis szenvedélyes kártyás. Az országos politika felé Mégis 1831-ben a koleralázadás idején nevét Zemplén megye határain túl is megismerik bátor kiállásáért. 1832-ben a megyében már szép számmal akadnak politikai ellenségei. Ettől függetlenül, vagy éppen ezért segéd követnek küldik Pozsonyba Kossuthot, sőt rendszeres havi juttatást ígérnek neki, ha folyamatosan tudósítja őket az országgyűlés eseményeiről. Pozsonyban megismeri a teljes magyar politikai életet, elsősorban Deák Ferenc, Kölcsey Ferenc, de főként Wesselényi Miklós van rá nagy hatással. A Wesselényivel kialakult szinte baráti kapcsolata nem csak a bécsi udvarral, hanem automatikusan Széchenyivel is szembe állítja. Ez már az országgyűlés bezárása után 1836. május 29- én derül ki, amikor Széchenyi István visz- szautasította Kossuth felvételi kérelmét a Pesti Kaszinóba. 1837. május 5-én a Törvényhatósági Tudósítások kiadása és terjesztése ürügyén - lényegében koholt vádak alapján - letartóztatják. Három évig Budán tartották fogva, 1840. május 10-én szabadult. A fogsága idejét hasznosan töltötte, számos könyvet elolvasott és jól megtanult angolul. (Eredetiben olvasott Shakespeare-t.) A Pesti Hírlap főszerkesztője 1841. január 2-án Länderer Lajos nyomdász és lapkiadó fölajánlotta neki új lapjának szerkesztését. Sajtótörténetileg a lap értékét Kossuth vezércikkei adták. Módja volt folyamatosan eljuttatni olvasóihoz politikai véleményét és nézeteit a társadalomról. Menet közben a kormánykörök rájöttek, hogy veszélyes fegyvert adtak Kossuth kezébe. Viszont a három év, amit főszerkesztőként töltött jó lehetőség volt arra, hogy személye országosan ismert legyen. A lapnak ugyanis rövid idő alatt négyezer előfizetője lett, ami akkoriban egy ennél jóval népesebb olvasótáborra enged következtetni. (A pesti és budai olvasókon kívül, vidéki kaszinókban, kávéházakban, megyeházákon forgatták a példányokat.) Kossuth nézetei ezekben az években jelentősen változtak. Korábban ő az Adam Smith-féle gazdasági liberalizmusnak volt a feltétlen híve. 1842-ben felröppent a hír, hogy a Habsburg birodalom csatlakozni kíván a német vámszövetséghez. Kossuth részben ennek hatására, részben Friedrich List (aki a védővámok híve) gazdaságfilozófiai munkáinak olvasása kapcsán kijelenti, hogy a nemzeti önállósághoz elengedhetetlenül szükséges a nemzeti ipar megteremtése. Érvei - kissé leegyszerűsítve - a következők voltak: a főként németajkú magyarországi polgárok a vámunió hatására elnémetesednének. így nem alakulna ki magyar középosztály. A beáram10 Ferencváros
