Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. augusztus / 8. szám

Ferencváros Édes csábítás - A fagylalt Történelem: Bemardo Buontalenti neve nem szere­pel a nagy felfedezők enciklopédiájában. Pedig megérdemelné. Találmánya, a fagy­lalt töretlen sikerrel vészelt át évszázado­kat, világrengető háborúkat, gazdasági, politikai válságokat, és édesíti életünket kb. ötszáz éve. A ma ismert fagylalt - olaszul gelato /ejtsd dzselátó/ - a Mediciek asztalára került először a történelemben, Bemardo mester jóvoltából, ám nem ő tette világ­híressé. A valódi feltaláló egy bizonyos szicíliai Procaprio nevű ember, aki elein­te a szigeten megtermő narancsot és cit­romot használta fel zseniális édességé­nek előállításához, majd közel százfajta ízben terjesztette, és vált általa a „fagy­lalt királyává”. A fagylalt és a politika: Nincs a világon olyan hely, ahol ne en­nének fagylaltot. Nemzeti jelleget vett fel, akárhová is költözött. Még a globalizációt kivont karddal üldözők, a hamburgert és pizzát köpködők is egyetértenek abban, hogy a fagylalt - legyen az szimpla vaní­lia, rafinált pisztácia vagy ötvenes évek­beli „tuttifrutti” - mindenhol otthon van: Európában, Amerikában, Ázsiában, talán még az Antarktiszon is. Fagylaltfajták: Alapvetően tejes és vizes fagylaltokat különböztetünk meg. A gyümölcsfagylal­tok általában vizes alapúak, az egyéb faj­ták tejjel vagy tejszínnel készülnek. Vi­szonylag új irányzat a gyümölcsfagylaltok körében a joghurt, mint alap, valószínűleg a korszerű táplálkozás hívta életre, de má­ra tökéletesen megtalálta helyét a kínálat­ban. Kalóriatartalmukat illetően a fagylal­tok nem tartoznak a legtiltottabb édessé­gek közé, még fogyókúrázók és cukorbe­tegek is ehetik, persze csak módjával. A fagylalt és a pszichológia: Táplálkozástudósok évek óta foglal­koznak az egyes ételek elfogyasztása köz­ben érzett öröm és a tápanyag-hasznosítás kapcsolatával. A fagyi a csokoládé mellett egyike azon édes örömöknek, amelyek gyorsan és szinte maradéktalanul haszno­sulnak szervezetünkben, ezzel fokozzák teljesítőképességünket és elégedettség-ér­zésünket. Ezen pszichés tényező mellé még feltétlen oda kell tennünk azt a körül­ményt, hogy fagyit általában sétálgatva, kényelmesen, meleg időben fogyasztunk, amikor különben is hajlamosabbak va­gyunk a jókedvre, így hát nem csoda, ha egymást erősítve, a külső és belső motivá­cióra hallgatva az első adag fagylalt hatá­sára eszünk még egyet. Csak az íze ked­véért. -Mezsu ­Körkérdés Szokott-e strandra járni? Szabó Tamás, biciklis futár:- Nem szoktam. Mostanában sem időm, se kedvem nincs hozzá. Egyébként néha szívesen elmennék, de pillanatnyilag nincs senki, akivel érdemes lenne stran­dolnom. Régebben sem jártam túl gyak­ran, ha pedig rászántam magam, akkor is inkább a bányatavakhoz mentem, mert ott nincs tömeg. Mészáros Tímea, gyesen lévő kisma­ma: - Általában a Római-partra szoktunk járni a családdal és a barátokkal, mert ezt a strandot találtuk a legmegfelelőbbnek, mivel minden korosztálynak van külön medence, remek játékokkal, csúszdákkal. Órákig kell várni a jegyekre, de megéri. Dragovics József, vállalkozó:- Legutóbb a Velencei-tavon voltam, ott jól leégtem, pedig azért mentem volna, hogy lehűljek. Most is, hogy kérdezi, be­levetném magam valami vízbe, bárme­lyikbe, mert nagyon melegem van. Ked­venc strandom a Széchenyi fürdő. Gálné Pribela Beáta, adminisztrátor:- Nagyon szeretek strandra járni, főleg a Palatínusra. Sajnos az idén még nem si­került eljutnom oda. Az árszínvonalat is megfelelőnek találom, mert gondozott és rendezett a területe. Más strandokat nem ismerek, mert nem járunk máshová. Ferencvárosi

Next

/
Oldalképek
Tartalom