Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. augusztus / 8. szám
2002. augusztus H elytörténet Jaj, úgy élvezem... Egy kis lokális (strand-) történelem A kevésbé szerencsés metropoliszok, melyek nem óceán vagy legalább tenger partjára épültek, a nehezen elviselhető' nyári kánikulában kénytelenek medencés strandokkal biztosítani a felfrissülést a városlakóknak. Bár a jól tervezett városokban vannak parkok, tavak, tágas játszóterek, szökólcutak, de mindezek csak a fürdőikkel, strandokkal és uszodákkal teszik élhetövé a nyári nagyvárost. Sziklai István Ami a felüdülési lehetőségeket illeti, Budapest a legjobb adottságokkal rendelkezik. A Duna két partján elhelyezkedő fővárosunknak nemcsak a fekvését szokták az útikönyvek és az idelátogatók dicsérni, de az is általános közhely, hogy fürdőváros vagyunk. Az Észak-Budán feltörő gyógyvizekkel töltötték meg az Aquincumban élő rómaiak a medencéiket, és örömmel itták a környék forrásainak vizét. Aquincum elnevezés is a vízre utal. A középkori Buda fürdőkultúrájának megvannak a ma is látható - és ami még fontosabb - ma is működő emlékei. Az Erzsébeted budai oldalában lévő Rác-fürdő eredeti formájában még Zsig- mond korában, a XIV.-XV. század fordulóján épült. A százötven éves török uralom kimondottan jót tett a fürdőkultúra meghonosodásának. A törökök építették a Rác-fürdő kupolás medencéit, Szokoli Musztafa nevéhez kapcsoljuk fővárosunk egyik legnépszerűbb fürdőjét, a Rudast, a Király fürdőt pedig Arszlán budai pasa kezdte építtetni 1565-ben. Persze más gyógyfürdőbe vagy uszodába járni, és megint más dolog strandolni. Ez utóbbi szokás jellegzetesen a 20. századhoz köthető. Ennek megfelelően Budapest strandjai és strandolási lehetőséget is biztosító fürdői, uszodái mind-mind az elmúlt évszázadban épültek. Túlnyomó többségük az 1915-40 közötti huszonöt esztendőben. A szocializmus évei, avagy a Fővárosi Fürdőigazgatóság 1948-ban nyitotta meg kapuit a 40 évig Szabadság strandnak nevezett Dagály, ami egy picit a rendszer egyik szimbóluma is volt. Még 1970-ben is mindössze négy forintot kellett az egész napos felnőtt belépőjegyért és kettőt a gyerekjegyért fizetni. Az akkori ideológiából is adódott, hogy az állam, vagy a város gondoskodik arról, hogy munkások, diákok kishivatalnokok megfi10 Ferencváros I I Rendnek muszáj lenni % Hidegzuhany
