Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)

2002. július / 7. szám

2002. július S port Itt van mór az ezüstnyár Az UEFA-kupa selejtezőjében ciprusi ellenféllel játszik a Ferencváros Azért azt nem állítanánk, hogy a labda­rúgó NB I véghajrája olyan erősre sike­redett, hogy rögtön hígítóért kiáltanánk, ám tény, hogy a korábbi évekhez képest tényleg valamelyest emelkedhetett a ma­gyar focitól vészesen alacsony szintre esett adrenalinszintünk. A bajnoki arany sorsa ugyan az utolsó fordulóra már el­dőlt, ám a Ferencváros az utolsó pillana­tokig harcban állt az MTK-val az UEFA- kupa indulási jogot érő ezüstéremért, s a második helyet végül sikeresen abszol­válta a Garami József edzette társaság. Ne szépítsük, nem kis hibapont, hogy az utolsó körben pont attól az MTK-tól vette el a Fradi az ezüstöt, s ezzel a nemzetközi kupaindulási jogot, amelyiknek ugyanúgy Várszegi Gábor a tulajdonosa, mint a Fra­dinak. S ez, még ha azóta valamennyi érintett fél hevesen cáfolta is a vádakat, fi­noman szólva is aggályokat generált a töb­bi csapatban. Vagyis: az MTK felsőbb uta­sításra kikapott otthon (MTK-Újpest 1-2), s így a Fradinak „csak” nyernie kellett az ezüstért (FTC-Dunaferr 2-0), azaz a két csapat az utolsó fordulóban csak a mani­puláció miatt cserélt helyet: 1. ZTE, 2. FTC, 3. MTK. Na, hát ebből a történelmi tényből in­dítanánk a dolgozat további logikáját. A vádak nem igazolódtak be, az MTK nem azért kapott ki, mert ezt várta a szakve­zetés, ennél sokkal prózaibb oka van a Hungária körúti mélyrepülésnek. A ké­kek egyszerűen olyan bűn rosszak vol­tak, hogy nemcsak a ZTE elleni 12 pon­tos, de még a Fradival szembeni 20 (!) pontos előnyüket is el tudták veszíteni... Hiába volt ott edzőváltás, Bognár György ment, Popovics Sándor jött, hiá­ba volt ott fenyegetés, jutalmazás, bünte­tés, a végszó valóban hervasztóra sikere­dett: a kékek az őszi elsőség után tavasz- szal még a kieső csapatoknál is sokkal rosszabbak voltak, s 16 meccsen mind­össze 16 pontot szereztek. Ezzel amúgy csak a tavaszi formát tekintve, a nem fel­tétlenül világszínvonaláról elhíresült NB I-ben is az utolsók bírtak lenni (hangsú­lyozzuk: csak tavasszal). Ilyeténképp nem a Fradi nyerte meg az ezüstöt, ha­nem az MTK vesztette azt el. De ez le­gyen az ő bajuk, az egyébként épp az MTK-ból (naná, hogy Várszegi közre­működésével) az Üllői útra importált mester, Garami József visszafogottan nyilatkozott:- Csak a tavaszt figyelembe véve csa­patom gyűjtötte a legtöbb pontot, vagyis elégedett lehetek. Az is vagyok, a célki­tűzést teljesítettük, a Ferencváros megint kijutott a nemzetközi porondra. Ahhoz azonban, hogy az UEFA-kupában helyt álljunk, erősítésekre van szükségünk. Annyit azonban szeretnék leszögezni, hogy szurkolóinknak igen nagy szerepe van az ezüstéremben, mert a publikum a Fradi 12. játékosa. Bajnok a Herz-FTC A tavaly elvesztett bajnoki aranyérmet idén drámai körülmények között szerezte vissza a Ferencváros női kézilabdacsapa­ta: a Németh András vezette társaság az alapszakaszt a Dunaferr mögött zárta, ám a rájátszásban hibátlanul játszva hódította el újra a kitüntető címet (megjegyzendő, idén BL-döntőt is játszott a csapat, igaz, ott alulmaradt macedón ellenfelével szemben). A mindent eldöntő népligeti FTC-Dunaferr meccs utolsó percei már az ünneplés jegyében teltek, a Fradi maga­biztosan őrizte előnyét, s hamarosan nyíl­hattak a pezsgősüvegek, pályára szalad­hattak a virágcsokrokkal felszerelkezett törzsszurkolók, hogy megünnepeljék a 2002-es magyar női bajnokot. Németh András: - Egész évben úgy gondoltuk, hogy kihasználjuk a bajnoki kiírás adta lehetőséget, és a küzdelemso­rozat végén érvényesítjük az esélyünket. Ez az elképzelésünk sikeresnek bizonyult. Sugár Tímea: - Megérdemelten let­tünk aranyérmesek. Farkas Ágnes: - Nem volt kétséges, hogy nyerünk, mert a mérkőzés elejétől a mi akaratunk érvényesült. A Dunaferr nem tudott semmilyen különlegességgel meglepni bennünket. Tóth Tímea: - Nagyon megérdemeltük ezt a sikert az elvesztett Bajnokok Ligája- finálé után. Siti Eszter: - Fantasztikus csapatunk van! Benyáts Bea: - Rettenetesen akartuk ezt a sikert, és elszántságunknak köszön­hetjük az aranyérmet. Elek Gyula, a Ferencváros egykori si­kercsapatának mestere: - A tizedik arany­érmét szerezte az FTC, ez csodálatos so­rozat. Ez valóban így van, ám figyelmeztető lehet, hogy idén nem a Ferencváros, ha­nem a bajnok Zalaegerszeg hazai meccse­ire voltak a legtöbben kíváncsiak. Az Üllői úton az átlag nézőszám meghaladta a ha­tezret. Az UEFA-kupa selejtezőjében (vagyis a főtáblára jutásért) a ciprusi AEL Limasszol gárdájával találkozik a Fradi, és a zöldek idegenben kezdenek augusztus 15-én. A visszavágó augusztus 29-én lesz. A sorsolás helyszínén, Genfben ekképp nyilatkozott Szeiler József ügyvezető:- Úgy gondolom, hogy a lehetséges je­löltek közül a legerősebbet kaptuk, hiszen a ciprusi labdarúgás előrébb tart a walesi­nél, a Faeröer-szigetekinél és a litvánnál is. Ettől függetlenül a Ferencvárosnak csakis a továbbjutás lehet a célja. Örülök, hogy idegenben kezdünk, bár nagyon ne­héz mérkőzésre számíthatunk. Szeiler amúgy fején találta a szöget: a Ferencvárosnak csakis a továbbjutás lehet a cél. Ha nem sikerül, lehet venni kalapot, kabátot. Mindenkinek. Elhunyt Mátrai Sándor Az Óbudai temetőben helyezték örök nyugalomra Mátrai Sándort. A Ferenc­város egykori legendás játékosát május 29-én kórházi ágyán érte a halál. A szertartáson több százan vettek részt, köztük családtagok, barátok, egykori csapattársak, edzők és rajongók. Ott volt a temetésen többek között Novák Dezső, Albert Flórián, Páncsics Mik­lós, Mucha József, Fenyvesi Máté, Dalnoki Jenő, Illovszky Rudolf, Mé­szöly Kálmán, Buzánszky Jenő és Bene Ferenc. A Ferencváros nevében Furulyás János elnök, míg az MLSZ nevében dr. Bozóky Imre mondott bú­csúbeszédet. Mátrai Sándor, a ‘60-as évek Ferenc­városának legendás alakja 1953 és 1969 között összesen 554 alkalommal lépett pályára zöld-fehér mezben. Mát­rai Sándor hátvéd létére rendkívül eredményes góllövő volt, hiszen 50 gólt szerzett. Összesen 356 bajnoki mérkőzésen lépett pályára, ezzel dr. Sárosi György mögött a második leg­több bajnoki meccset ő játszotta a Fe­rencvárosban. 81 alkalommal szerepelt a válogatottban, ő volt a Ferencváros csúcstartója. Három világbajnokságon vett részt (1958,1962,1966). 1965-ben az Év játékosának választották Ma­gyarországon, és ugyanebben az évben csapatkapitányként magasba emelhette a VVK-serleget. Vezetésével a Ferenc­város három alkalommal nyert bajnok­ságot, egyszer MNK-t. 32 Ferencváros

Next

/
Oldalképek
Tartalom