Ferencváros, 2002 (12. évfolyam, 1-12. szám)
2002. június / 6. szám
2002. június S port A pokol 65 órája Simon Tibor visszaadta lelkét a Teremtőnek Április 21. vasárnap, 19.30 A traumatológián folyik az újabb, a második műtét, mindenki aggódva várja a bentről érkező híreket. Az idősebbik Simon, Tibi bácsi ekkor rosszul lesz, és miután ellátják, átszállítják egy másik kórházba. A diagnózis: agyérgörcs. Április 21., vasárnap, 20.00 Ekkora 40-50 fősre duzzad a kórházban várakozó tömeg, de még egyfolytában érkeznek a látogatók, csapattársak. Egyszer csak eláll a lélegzet: Véber Gyuri száll ki egy kocsiból. Az Újpest volt karmestere finoman szólva sem tartozik az Üllői úti publikum kedvencei közé, most azonban szó nem hangzik, illetve innen-onnan odaszólnak neki, mintegy demonstrálva, most ő is a Fradi-családhoz tartozik. Újabb hír, újabb verzió jön, s ekkor hangzik el először a később megismert félelmetes eszköz neve, a viperáé. Április 21., vasárnap, 20.45 Kijön az ügyeletes orvos, és rövid tájékoztatást ad a második műtétről. Ennek célja az, hogy a Tibor fejében, illetve az agyában keletkezett vérömlenyeket eltávolítsák. Az operáció során egy csövet helyeztek Simon koponyájába, amely lehetővé teszi, hogy a folyamatosan keletkező vér elszivárogjon. Április 22., hétfő, 8.35 A reggeli hírek biztatóak: dr. Bede Antal megerősíti, az éjszaka nem romlott Simi állapota. Április 22., hétfő, 14.30 A kórház előtt ácsorgók közül többen tudni vélik, hogy már négy gyanúsítottat őrizetbe vett a hatóság. Április 22., hétfő, 18.20 Borbély Zoltán, ügyészségi szóvivő bejelenti: elkezdték egy gyanúsított kihallgatását, aki a készenléti szolgálat törzsőrmestere. A másik gyanúsított civil, biztonsági őrként volt a helyszínen. Április 23., kedd, 7.45 Borzasztó hírt közöl az orvos: Tibi az agyhalálhoz közeli állapotban van. Újabb műtét mellett döntenek, jobb és bal oldalán is felnyitják a koponyát, hogy úgymond teret adjanak az agyduzzanatnak. Április 23, kedd, 22.40 Rövid, egymondatos információ az intenzív osztály ügyeletesétől: tovább romlott Simi állapota. Simon Tibi fia jön, mondja, megszökött a kórházból a nagypapa, Tibi bácsi, s ide tart. Az apai ösztön nem hazudtolja meg magát, és Tibi bácsi megérezte, sietnie kell, ha még találkozni akar fiával. De elkésik, Simi nem vátja meg édesapját, néhány perccel korábban, 22 óra 35 perckor visszaadja lelkét a Teremtőnek. Nyugodj békében, Simi! Idősebb Simon Tibor: „Nem tudom, hogyan fogok élni nélküle.” Az április 21-ei vasárnap megdöbbentő híre, hogy a Mamut Szórakoztatóközpont közelében agvba-főbe verték Simon Tibort, az egykori fradista védőt, a Sopron vezetőedzőjét. Ez az oldal a pokol 65 óráját idézi fel kronológiai sorrendben - a reménytől a halálig. A bor- sodiliga.hu percről-percre követte az eseményeket, és körülbelül száz hírben számolt be arról, miként vívja élete legnagyobb és legtragikusabb meccsét a Fradi-tábor kedvence. Sajnos, az örök nyertes ezúttal veszített. Április 20., szombat, 18.00 Simon Tibor csapata, a Sopron 1-0-ra kikap a Kispest otthonában. Az edző amondó, kiengedi a gőzt a fejéből, s nem tart a csapattal Sopronba, hanem este egy barátja születésnapját ünnepli majd meg. A soproni focisták akkor látják utoljára edzőjüket, Április 21., vasárnap, 05.15 Simont járókelők találják meg az épület előtt, ők értesítik a mentőket, ezután szállítják a Szent János Kórház intenzív osztályára. Április 21., vasárnap, 11.10 Simít betolják a János Kórház műtőjébe. Mindenki csak találgat, hiszen senki nem tudja pontosan, mi is történt a II. kerületben lévő Café Allure-ben, illetve az előtte lévő úttesten. A családtagok, barátok, volt játékostársak közül szinte mindenki másmás verziót ad elő a történésekről. A leggyakrabban visszatérő változat szerint Simont négy-öt személy rángatja ki a szórakozóhelyről, aztán alaposan helybenhagyják. Legalább 30-40 szemtanú látja a támadást, és amikor a verők visszahúzódnak, többen is mentőt hívtak mobiltelefonjukon (ezt később a mentősök szolgálatvezetője is megerősíti, elmondja, hogy egyszerre legalább tíz hívás fut be ugyanonnan). Április 21., vasárnap, 18.55 Simont a szemtanúk elmondása szerint háromszor is megverik. Először a diszkóban, aztán amikor kifut, az ajtó előtt, majd amikor ismét menekülni akar, hátulról elgáncsolják, és a Café Allure közelében. Elborzadva, félve meri mindenki továbbadni: valószínű, egyik szemére megvakul... (Részlet a napokban megjelenő Bocsák Miklós-Imre Mátyás: A kivégzés című könyvéből) Idősebb Simon Tibor hol Tibinek, hol Siminek szólítja a fiát.- Furcsa egy dolog, az apám vagy kétméteres ember volt, én csak ekkora lettem, a Simi sem sokkal nagyobb, aztán az unokám, most 14 évesen már 188 centi, hát nála jött ez ki újra... Kívülről nem mindig látszik rajtunk az erő, de belül, belül mindig ott van... Kívülről Tibi is olyan törékenynek látszott, sokáig az is volt. Gyerekkorában még nagyon visszahúzódó volt. Néha hiányoltam is belőle egy kis életrevalóságot, jó értelemben vett zsiványságot, vártam, hogy legalább egyszer ellentmondjon nekem. Na, ez is megtörtént: tizennyolc évesen ellentmondott. Nem hallgatott rám és megnősült... Marikával a vendéglátóipari szakközépiskolában ismerkedett meg, mindketten odajártak, hamar össze is költöztek, a Puskin utcában találtak lakást maguknak... Akkor nagyon elleneztem a házasságot, tudják, hogy van, az apák hajlamosak rá hogy ne tartsanak érettnek az ilyesmire egy tizennyolc éves gyereket, ami talán érthető is egy kicsit, nemde? Most viszont tudom, hogy Tibi jól döntött. Hiszen ennek a házasságnak köszönhetem, hogy van két gyönyörű unokám. Simi fútballkarrierjét illetően el kell mondanom: nem gondoltam volna, hogy ennyire viszi... Nem voltunk gazdagok. De annyira azért futotta, hogy tizennyolc éves korára autót vegyek neki. Egy Zsigulit kapott. Nagyon szerette a kocsikat, mondhatni, ez volt a hobbija. A legnagyobb kedvencét, az Audi 8-ast most kapta volna meg a Lövőház utcában, pár nappal azután, hogy... Én mentem el érte... Amikor felkerült a felnőtt csapathoz, Dalnoki Jenő nem tudott szerződést kínálni neki. Csak ingyen maradhatott, de mit érdekelte őt... Az volt a lényeg, hogy a Fradiban játszhasson. Akkoriban még a Balázs vendéglőt csináltam, állandóan ott voltak kint nálam a barátaival, de Tibi már akkor sem ivott, velük sem, velem sem, sőt, gyerekkorától kezdve eldugta előlem is a jóféle borocskákat... Nagyon nehéz nekem erről beszélnem, mert egyelőre nem tudom elképzelni az életemet az én Tibim nélkül, hiszen nagyon sokat voltunk együtt, kölcsönösen segítettük egymást, mi ketten valahogy mindig, mindent megoldottunk. Nagyon örültem, amikor edző lett, mert erre a pályára született. Felkészült volt már most is, hiszen állandóan tanult, állandóan valamilyen iskolába járt, állandóan a szakkönyveket bújta. Az volt az elképzelése, hogy ötvözi az angol és a német futballt, hogy egy kemény, megalkuvást nem ismerő játékstílust alakít ki. Ha fontossági sorrendet állítok fel, hogy mi volt Tibinél az első, talán a tíz közé sem fért volna be a pénz. Kajára, benzinre legyen, a többi nem érdekelte. Nem azért edzősködött, hanem a játékért, a futballért. Azért is tartották olyan nagyra, mert lehet, hogy a Ferencvárosban voltak nála sokkal jobb játékosok, de értékesebbek már kevesebben... Hát ez volt az én Tibikém, ha nehéz volt is, azért örültem, hogy ezt elmondhattam róla... 32 Ferencváros
