Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. december / 12. szám
2001. december H elytörténet a dolgozók 15%-os engedménnyel, hat hónapi részletre. Cserében viszont a tulajdonos megbízottai inkognitóban vásároltak és a tapasztalataikat az igazgató tudtára adták. A vevő ugyanis nem távozhatott üres kézzel. Egyik ismert reklámja volt a „Fenyves fehér februárja”, amikor is a vásznakat árulták olcsóbban. Az igazgató minden idény után a raktárban lévő készleteket két hétig tartó nyári vásáron a Népszava 1928-as cikke alapján „...példátlanul olcsó árban a vásárló közönség rendelkezésére bocsátja”. Nyers selymet lehetett venni méterenként 3,80 pengőért, eredeti angol öltöny kelmét 12 pengőért, sportruhára igen alkalmas kelméket 4,80 pengőért, gyermekruhát 2,30 pengőért, cémazoknit 88 fillérért, nyakkendők átlag ára 50 fillér volt, hálóing kitűnő siffonból férfiaknak 4,20 pengőért, kitűnő duplagallérok 75 fillérért voltak kaphatók. Két Oroszlán fogadó A Széna piac (Kálvin tér) és a Soroksári (Ráday) utca sarkán lévő telek legkorábbi, ismert tulajdonosa egy 1734-es említés szerint Conti Lipót Antal kőfaragó mester Pest városának polgára. A mai épület helyén állt az a ház, amelyet építtetett, majd 1734-ben Kroll Vidnek eladott. 1739-ben a pestis járvány idején a házat karanténnak használták a hatóságok. Itt várakoztak a Pest városába bejutni szándékozók. Később ebben az épületben is kitört a kolera, így lakók nélkül maradt. 1741-ben a járvány megszűntekor a hatóságok igen csekély mértékben kárpótolták Kroll Videt. Ekkortól, 1747-től már vendégfogadóként szerepel a feljegyzésekben. Az 1770-es évektől említik a Két Oroszlán néven. Ranner Mátyás a tulajdonosa 1816-ban, amikor is Zitterbarth Mátyás építész nagyobb házat tervez. A máig is fennálló épületet akkor építették, a régi csekély meghagyásával. Az épület továbbra is mint Két Oroszlán fogadó működött. A kapu felett ma is látható az eredeti - talán még a XVIII. századi épületről származó - két oroszlánszobor. Ranner Mátyás vagyonos ember létére nem bajlódott a fogadó ügyeivel, hanem bérbe adta Szent Mihály napjától Szent Mihály napjáig és sok esetben pereskedett is a bérlőkkel. 1834-ben a fogadónak 16 szobája, nagy étkezőter- me és egy táncteremként is szolgáló tükörterme volt. A fogadó akkortájt Ferencváros „vigadójaként” működött. Az 1838-as árvizet a környező épületekhez képest ,jól megúszta”. 1860-ban a már 32 szobás újonnan berendezett fogadót Kropf Józsefvezeti. Az udvaron 9 külön istálló volt, ezen kívül 4, 8, 16, és 24 lovat befogadó istálló. Amíg üzemelt a régi Soroksári úti lóversenypálya futtatáskor mindig megtelt a fogadó versenylovakkal, zsokékkal és trénerekkel. 1881-re Budapest Székesfőváros vette meg és megszüntette benne a fogadót és a vendéglőt. 16 Ferencváros
