Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)
2001. november / 11. szám
Katasztrófavédelem Gyermekeink, életünk védelmében A közelmúlt három tragikus tűzesete arra sarkallta a „lánglovagokat”, hogy a jogszabályokban leírtakon túlmenően, a tűzoltók tapasztalataira és a józan észre alapozva, közérthető' nyelven tanácsot adjanak arról, hogy - hogyan csökkenthetjük minimálisra a tűzkockázatot lakásunkban,- mit tegyünk, és mit ne tegyünk tűz esetén,- hogyan segíthetjük a kiérkező' tűzoltók munkáját. Az alábbiakban főleg a lakótelepekről szólunk. Panellakásban él a városi lakosság jelentős hányada, valamint az ilyen középmagas épületek és a bennük élők kialakult szokásai bizonyos sajátosságokat hordoznak magukban, melyek gyorsítják a tűz terjedését, lassítják a tűzoltók munkáját, és néha lehetetlenné teszik a menekülést. A lakáson belüli tevékenységek és a tűz- megelőző „odafigyelés” minden lakóépületben (legyen az földszintes családi ház vagy toronyház) azonos módon érvényesek. Tűzmegelőzés Előkelő helyet foglal el az elektromos áram, mint tűzkeletkezési ok. Rengeteg elektromos berendezés van a lakásokban. Műszaki meghibásodás, amatőr barkácsolás, házilagos javítás és a működő berendezés felügyelet nélkül hagyása számtalan lakástüzet eredményezett! A lakószobákban szinte minden bútor, kárpit, egyéb tárgy éghető anyagú, kiváló táptalajt biztosít a gyors tűzteijedésnek! Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ha tv-t, mosógépet, vagy egyéb elektromos készüléket üzemeltetünk! Az elektromos hálózat időnkénti karbantartásával is kellemetlen meglepetéseket előzhetünk meg. A falból kijáró, félig szétesett konnektorok, villanykapcsolók, vagy a „megpatkolt” villanyóra-biztosíték tűzveszélyes! Egy ilyen fali dugaszolóaljzatnak nekitolt ülőgarnitúra vagy más bútor kiváló tűzfészek. Kerüljük el bútorainkkal, függönyökkel a konnektorokat! A megtöredezett, kilógó belű vezeték cserére érett! Eltérő anyagú vezetékeket (pl. alu-, réz) ne sodorjunk össze! A megnövekvő átmeneti ellenállás akkora hőt termel, mely megolvasztja a vezeték szigetelését, sőt akár a környezetében lévő éghető tárgyakat is meggyújtja! Ne üzemeltessünk hibás elektromos készüléket! Ne hagyjuk el a lakást, ne feküdjünk le aludni, ha főzünk! Ne feledkezzünk el erről. Ha az edényben meggyullad az étolaj, ne öntsünk rá vizet! Takarjuk le és tegyük a mosogatóba. Ne tároljunk lomokat, újságokat az erkélyen! Minél korábbi stádiumában fedezzük fel a tüzet, annál nagyobb esélyünk van a túlélésre! A korai észlelés életet menthet! SZEREZZÜNK BE FÜSTÉRZÉKELŐT! Négy-ötezer forintért már megvásárolhatjuk biztonságunkat. Mi a teendő tűz esetén? Ha tüzet vagy tűzre utaló körülményt (füstöt) észlelünk, mindennél fontosabb a tűzoltóság késedelem nélküli értesítése! A tűzoltóság segélykérő száma: 105 EGY - NULLA - ÖT, de hívható a központi segélykérő szám is: 112 Hívhatók a mentők: 104 vagy a rendőrség: 107, ők is továbbítják a segélykérést! A tűzoltóság elsődleges feladata mindig az életmentés, tehát az életveszélyre vonatkozó információt minden esetben közöljük, egyébként mindig csak a kérdező tűzoltó kérdéseire válaszoljunk! E hívószámok tárcsázása nem kerül pénzbe, viszont nem árt tudni, hogy a beszélgetést digitálisan rögzítik és a telefonáló hívószámát a segélykérő központok számítógépe, megjeleníti (a rengeteg rosszindulatú bejelentő elriasztására). Sajnos napi tapasztalat, hogy sokszor késve érkezik az első bejelentés. Mindenki azt hiszi, hogy „valaki már biztosan telefonált”. Mint ahogy ez történt a tragikus békásmegyeri Jós u.-i robbanásnál is. Minden nagy tűz kis tűzzel kezdődik. Egy kis terjedelmű, kezdődő tüzecskét ne hagyjunk ott a tűzjelzés miatt. Ilyenkor a tűzoltással egy időben fel kell lármázni környezetünket! Viszont ha egy lakásba vagy helyiségbe benyitva lángtengerrel illetve sűrű, maró füsttel találjuk szemben magunkat, nem érdemes a tűzoltással bíbelődni. Úgysem tudjuk megfékezni, viszont értékes perceket vesztünk a tűzoltóság értesítéséig. Ha tehát tüzet észlelünk, azonnal tárcsázzuk az EGY - NULLA - ÖT - ös számot! Nagyon fontos, hogy a tűzoltók a legrövidebb időn belül megkezdhessék a beavatkozást. Hogy a kis tüzet mivel olthatjuk el? A legkézenfekvőbb és legolcsóbb a víz. Hatékonyabb megoldás, de drágább a tűzoltó készülék. Ötezer forinttól már kaphatóak 1-2- 3 kg-os töltetű oltókészülékek. A választék hihetetlenül széles. Milyen módszer van még? A letakarás. A serpenyőben égő olaj mintájára a lángoló tv-t is letakarhatjuk pokróccal vagy valami durva és vastag textíliával. Egyszerűen fogjuk a tűzoltó pokrócunkat, és szétnyitva rádobjuk. Ezután már lesz időnk áramtalaní- tani, és ha kell locsolkodni. De locsolni csak feszültségmentesített berendezést szabad! A víz vezeti az áramot! Ez különösen igaz a televízióra, mivel annak belsejében tízezer volt feszültség van. Az áramtalanítást elvégezhetjük a konnektorból való kihúzással, de a legmegnyugtatóbb megoldás a villanyóra lekapcsolása. További megoldást jelenthetnek a kétliteres szénsavas üdítőitalok. Kezelésük egyszerű, és hatásosan lehet velük spriccelni. Érdemes kipróbálni. Ujjúnkat a palack szájára helyezve felrázzuk, és már működik is a mini tűzoltó készülék. A kezdődő, kis terjedelmű tüzet olthatjuk tűzoltó készülékkel, letakarással és locsolással, vagy akár szénsavas palackozott italokkal is. Az áramtalanításról ne feledkezzünk meg! Segítsünk az érkező tűzoltóknak! Nézzük melyek azok a lakótelepi sajátosságok, melyek lassítják a tűzoltók munkáját? Némely lakótelepen a zegzugos utcák, a logikátlan házszámozás. Ehhez járni még a „pihenő övezeti” egyirányúsítás, a súlyos betontömbökkel történő forgalomkorlátozás is. Várjuk a tűzoltókat az utcán, adjunk nekik útbaigazítást a megközelítés lehetőségéről! Éjjel már messziről elemlámpázhatunk nekik. A következő probléma a rengeteg parkoló autó, melyek lehetetlenné teszik a megközelítést, a túlméretes - túlsúlyos létrás autók megtelepítését. További gond a parkoló autókkal, hogy ráállnák az altalaji tűzcsapokra, elzárva a vízutánpótlás lehetőségét! Ez akkor igazán „sokkoló” a tűzoltók számára, amikor a lángok egy nyolcadik emeleti lakás ablakain csapnak ki. Szaladjunk autónkhoz, guruljunk el a tűzoltóautók működési területéről! Figyeljünk oda saját emeletünkön a vezeték és szelepek állapotára! Gond esetén szóljunk a közös képviselőnek. Akkor tekinthető zártnak a szelep, ha az elzárókar merőlegesen áll a leágazó csőhöz képest. Kerekes orsószelep esetén az óramutató járásával egyező irányban ütközésig tekerve kell állnia. Ha az eddig felsorolt akadályokon túl jutottak tűzoltóink, várják őket a rácsok és hevederek kavalkádja. A sok betörés miatt ezen nem is csodálkozhatunk, viszont baj esetén jócskán megnehezíti a bejutást! Akét - és több ponton záró hevederrendszerek, plusz egy masszív rács akár tíz percre is feltartóztathatja a bejutni kívánó egységeket. Ha nem lángtenger van az ajtó túloldalán, ilyenkor inkább - a tetemes dúlási kárérték elkerülése érdekében - emelőkosaras jármű segítségével (ha a parkoló autók nem akadályozzák) az ablakon keresztül hatolnak be a lakásba. Ha viszont nagy a baj odabenn, kíméletlenül szétforgácsolnak minden útjukba kerülő akadályt! Ha van olyan szomszédunk, aki általában otthon tartózkodik és megbízunk benne (vagy a közös képviselő), hagyjunk nála kulcsainkból egy-egy példányt. Akár lepecsételhető kulcsos dobozba, vagy leragasztott borítékba téve. A fent leírt „védekező mechanizmusok” nem megvalósíthatatlan, komplikált dolgok, hanem magától értetődő, logikus és hétköznapi viselkedési szabályok, melyek által megóvhatjuk családunk életét. Ne sajnáljuk a kevéske időt és az energiát, nézzünk szét házunk táján, illetve fogadjuk meg a tanácsokat, hogy a következő reggel ugyan olyan szép legyen, mint az előző volt. Dallos Tamás, tűzoltó főhadnagy Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Ferencváros! 25 2001. november
