Ferencváros, 2001 (11. évfolyam, 1-12. szám)

2001. január / 1. szám

Utánajártunk Tisztelt Polgármester Úr! Nyílt levélben fordulunk Önhöz, illetve a Ferencváros lakosai­hoz a IX. kerület Üllői út 97. és 99. számú épületek eladásával kap­csolatban. Közismert, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete kedve­zőtlen, nem áll rendelkezésre elegendő fedezet a szükséges kiadá­sokra, ezért a legkézenfekvőbb megoldásnak látszik az önkormány­zati vagyon eladásából pótolni a hiányokat. Azonban a vagyon el­adása csak átmeneti megoldást jelent a nyomasztó pénzügyi gon­dok megoldására, a távlati következmények felmérése nélkül. Levelünkben azonban nem általános kérdésekről szeretnénk ész­revételeket tenni, hanem a megnevezett két ingatlan eladásával kapcsolatban. Az Üllői út 97. számú épületet több mint 10 évvel ezelőtt újítot­ták fel és azóta a Ferencváros rehabilitációs területről kiköltöztetett lakók átmeneti lakáslehetőségét biztosítja mintegy 30 komfortos la­kásban, és ebben az épületben működik az idősek Napközi Ottho­na. Az Üllői út 99. - hosszú és az utcai frontra keskeny telkén - épí­tészeti szempontból nem értékes 1 emeletes ház áll, melyben a ke­rületi Családvédelmi Szolgálat, a Bohus Önvédelmi Szolgálat mű­ködik. A kertben a kerületi önkormányzat értékes anyagait tárolják, és nem utolsó sorban mintegy 30 db gépkocsitároló van a területen, melyet a gépkocsi-tulajdonosok létesítettek saját költségükön. Mindkét épület udvarán védett fák vannak. Építkezés szempontjából csak a két ingatlan területének együttes felhasználása lenne célszerű. Valószínűleg az eladási kiírásuknál Önök is ezt vették figyelembe. Azonban ismereteink szerint csak az Üllői út 99. számú területre van érvényes rendezési terv a 97. szá­mú épületre ilyennel az önkormányzat nem rendelkezik. Megemlíteni szeretnénk, hogy az Üllői út 99. területre vonatko­zójelenlegi rendezési terv elkészítésekor azt a lakossággal nem is­mertették. Ismereteink szerint itt sétálóutca létesítéséről van tudo­másunk, és nem a terület beépítéséről. Itt kívánjuk felvetni, hogy az Üllői út 99. területének beépítése az Üllői út 101. és Üllői út 95. számú társasház tulajdonosainak örök­lakásuk értékcsökkenését okozza, a jelenlegi fényviszonyok meg­változásának következtében. Az eladási tervükkel kapcsolatban az alábbi szempontokra sze­retnénk felhívni szíves figyelmét. Az Üllői út 97. számú épület lebontása esetén a Ferencvárosi re­habilitációra igénybe vett 30 lakás pótlása a vételár jelentős részét felemészti, vagy ennek hiánya a rehabilitációs tevékenységet meg­hiúsítja, illetve új helyiséget kell biztosítani az Idősek Napközi Ott- ona részére. Az Üllői út 99. számú ház lebontása esetén az ott működő önkor­mányzati intézmények elhelyezésére, valamint véleményünk sze­rint méltányossági alapon a gépkocsik elhelyezésére szükséges in­tézkedni. A tervezett építkezéssel kapcsolatban észrevételeink: Pályázati kiírásuk szerint a két telken lakó-, illetve irodaház léte­sítését kívánják megvalósítani, mely épületek kialakításánál mély­garázs létesítése előírás. Tájékoztatjuk, hogy a metró építésekor az Illés kút forrásai meg­sérültek. Ennek következtében a talajvíz lehúzódott a Duna irányá­ban, és azóta ennek hatására az épületek pincéi talajvizesek, illetve az épületekben salétromozás mutatkozik. Feltehető, hogy a talajviszonyok sem teszik lehetővé a mélyga­rázsok létesítését, és erre utalással is szeretnénk elkerülni már több budapesti káreset bekövetkezését. A talajvizesedés felveti a mélygarázs létesítésének megvalósítha­tóságát a környező épületek károsodása nélkül. Az ottani gépkocsi mozgások által keltett rezonanciahatást is figyelembe kell venni. Annál is inkább, mert a metró által okozott rezgések az épületek magasabb szintjein jelenleg is érzékelhetők. Amennyiben az Üllői út 97. számú épület nem bontható rendezé­si terv hiányában, megfontolandó, hogy az Üllői út 99. számú tel­ken milyen rendeltetésű épület valósítható meg a védett fák meg­maradásának biztosításával, illetve mélygarázs létesítése nélkül. Összefoglalva, nem értünk egyet az ingatlanok eladásával, első­sorban az átmeneti lakások megszüntetése és annak következmé­nyei miatt, másrészt a mélygarázsok létesítésével. Amennyiben észrevételeink ellenére az ingatlanok eladása mel­lett döntene, kérjük, hogy az építési tervet a beruházó lakossági fó­rumon (az érintett társasházak összevont közgyűlésén) még a ható­sági eljárás (engedélyeztetés) előtt ismertesse az érintett társashá­zak tulajdonosaival (nem a társasház közös képviselőjével). Esetle­ges észrevételeink megtétele céljából, illetve annak az építésügyi hatóság engedélyezését követően az esetleges fellebbezési jogunk gyakorlása érdekében. Az ingatlanok eladása esetén kérjük még az építkezés megkezdé­se előtt az érintett telekszomszédos épületek teljes körű állapotfel­vételét, az esetleges károsodások helyreállításának költségfedezeté­nek a beruházó általi letétbe helyezését. Reméljük, levelünkben foglaltak alapján az ingatlanok eladásá­val kapcsolatos észrevételeinket Polgármester Úr megfontolás tár­gyává teszi. Budapest, 2000. augusztus 31. Tisztelettel az érintett épületek lakói nevében. Tisztelt Hámori Úr és Lakók! Ferencváros képviselő-testülete két alkalommal írt ki pályázatot az Üllői út 97., 99. sz. alatti ingatlanok értékesítésére, az utóbbi pá­lyázat lett eredményes. Valóban általában kedvezőtlen az önkormányzatok pénzügyi helyzete, de Ferencváros Önkormányzata nem a működés fenntar­tásához értékesíti ingatlanvagyonát, hanem tervszerűen a középső ferencvárosi rehabilitáció finanszírozásához. Ebben az esetben is a költségek után fennmaradó bevétel - közel 100 millió - közvetle­nül a városfejlesztési akció megvalósítására fordul. Az ingatlanokban meglevő funkciókat az önkormányzat megfe­lelően tudja pótolni más ingatlanokon. A két telek együttes beépíté­se az ésszerű, ezért lett a két ingatlan egy pályázatban meghirdetve. A részletes rendezési terv az egész városrészre vonatkozik, így mindkét telekre is. A vevő a területre vonatkozó 34/1995. (II. 09.) sz. önkormányzati rendelettel jóváhagyott részletes rendezési terv előírásait ismerve vásárolta meg az ingatlanokat. Az RRT jóváha­gyását megelőzően a helyi médiumok felhívták a figyelmet a ren­deletre, mely a szokásosnál lényegesen hosszabb ideig volt kifüg­gesztve. A levelükben említett rendezési terv szerinti sétálóutca fél­reértés. A tömb belsejében, hasonlóan a már elkészült területekre közös zöldterületet létesítését írja elő a rendezési terv. Ez egy zárt, csak a környező lakóházakhoz tartozó védett lakókertet jelent. A kert fenntartásához szükséges átjárót kell kialakítani a tervezett új épületeken keresztül. Vélhetően ennek rajzi ábrázolását értelmez­ték sétálóutcaként. A környezet átépítése, rendezése nem csökkenti, hanem növeli a környező lakások értékét. Épp a városfejlesztési akció révén évek óta tartósan emelkedik az ingatlanok, lakások forgalmi értéke a vá­rosrészen. A fényarányok változása bekövetkezhet a szomszédos ingatlano­kon, de csak a vonatkozó előírások mértékéig, azaz a homlokzatfe­lületek előírt benapozásának betartásával. Az Üllői út 101. sz. ház lakásai esetében az új beépítés az északi oldalon lesz, azaz nem mérvadó. Az építkezés kivitelezésével kapcsolatos levelükben felvetett ag­godalmak minden építkezés esetében felmerülnek. A befektetőnek és a szomszéd épületek lakóinak egyaránt érdeke az építkezést megelőző műszaki állapotfelvétel a későbbi jogviták elkerülésére. A talaj- és talajvízviszonyok megalapozott vizsgálata alapján szo­kásos az annak megfelelő építési technológiát meghatározni. Mű­szaki megoldások akár rendkívüli körülményekre is vannak, napja­inkban ez már inkább gazdasági kérdés. Az építési engedélyezés államigazgatási hatósági eljárás, mely­nek folyamatát pontos jogszabályi előírások határozzák meg. Az építkezéssel érintett ingatlannal határos telkek tulajdonosainak ér­dekeit az ún. szomszédjogok garantálják. Ennek keretei között lesz módjuk az engedélyezési terv megismerésére, illetve érdekeik ér­vényesítésére. A telken belüli térszín alatti parkolás biztosítása rendeleti előírás. A zártsorúan beépített városrészeken másként nem is oldható meg. Az értékes fák védelmét, illetve kivágás esetén visszapótlásukat önkormányzati rendelet szabályozza. A késedelmes válaszért szíves elnézésüket kérem. Budapest, 2000. november 17. Tisztelettel: Dr. Gegesy Ferenc polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom