Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. december / 12. szám

Interjú, cgcs/.ségiigy önök. Hogy szolgálják a munkájukat, meg vannak-e elégedve ezekkel a se­gédeszközökkel?- Az, hogy törvények vannak, minden­képpen jó. Ugyanis itt egy időben, a ‘90- es évek elején, megkérdőjeleződött, hogy egyáltalán családsegítésre, vagy erre a tí­pusú szociális munkára van-e szükség? Hogyha ezt törvényi szinten nem emelik be az önkormányzatok kötelező feladatai közé, akkor bárkinek, bárhol, egy tollvo­nással jogában állt volna megszüntetni ezt a fajta ellátást. Ezt a szociális törvény emelte be az alapellátások közé. A gyer­mekvédelmi törvény ‘97 óta a gyermek- jóléti ellátásokat szabályozza. Mind a két törvénynek voltak és vannak is hiányos­ságai, ugyanis, ha mást nem veszek ala­pul, csak azt, hogy a szociális törvényt eddig megszületése óta minden évben módosították, már igazolást találtam meglátásomra. Most is vannak módosító javaslatok a T. Ház előtt. A gyermekjóléti szolgálatoknál a törvény túladminisztrált- nak tűnik Amikor megalakult a gyermekjóléti szolgálat, akkor ezekben a dolgokban ez az önkormányzat, anélkül, hogy nagyon hízelegni akarnék nekik, az élen járt. A családsegítő szolgálatát az elsők között hozta létre, a gyermekjóléti szolgálatát el­sőként, szinte. ‘92-ben, akkor még más néven, mert akkor nem volt még törvény se rá. A törvényt megelőzte öt évvel az a típusú ellátás, amire mi azt mondtuk, hogy iskolai és óvodai szociális munkás­csoport, és szociális munka. Intenzív kap­csolattartást jelentett a gyerekkel, az isko­lával, a szülővel. Minden kerületi iskolá­ban és óvodában heti rendszerességgel ott voltak a mi szociális munkásaink. Ezzel a törvényi megerősítéssel párhuzamosan beindultak azok a fajta közép- és felsőfo­kú képzések is, ahonnan - a kezdetekhez képest - sokkal jobban képzett szakembe­rek kerülnek erre a területre.- Átlagban 10 családból mennyinek tudnak segíteni?- Akire azt mondhatjuk, hogy sikertör­ténet? Egy vagy kettő. Solténszky Kornélia AZ EMLŐSZŰRÉS JELENTŐSÉGE Magyarországon a rák okozta halálo­zás magas, és egyre emelkedik. A köz­ponti statisztikai hivatal adatai szerint 1997-ben a daganatos megbetegedések miatt elhalálozottak száma háromszor nagyobb volt, mint 1948-ban. Az emlőrák az egyik leggyakrabban előforduló daganatfajta a nők körében. Évente a világon 570.000 új emlőrákos beteget vesznek nyilvántartásba, ebből 156.000 esetet az Európai Unióban. Ma­gyarországon évente 4200-4400 új emlő­rákos megbetegedést regisztráltak 1997- ben. Magyarországon 2300 nő halt meg emlőrák következtében. Sikeres kezelés csak az idejében felfe­dezett rákos betegségek esetén várható. A korai felfedezés csökkenti a halálo­zást, és lehetővé teszi az emlőmegtartá- sos műtéteket. Ez azt jelenti, hogy nem az egész emlőt távolítják el, hanem an­nak csak a beteg részét. A korai felfedezés érdekében elenged­hetetlen a tünetmentes nők szűrővizsgála­ta. Az emlőszűrés elsődleges célja a még nem tapintható daganatok kimutatása. A világszerte végzett szűrővizsgálatok ta­pasztalatai azt mutatják, hogy az 50-69 év közötti nők körében végzett kétévenkénti mammográfiás szűrővizsgálat egyharma- dával csökkenti az emlőrák okozta halá­lozást az adott korcsoportban. A minden­napi gyakorlatban a szűrést már a 45 év feletti korosztálynál elkezdik. Ennél fia­talabb korban az emlő anatómiai és élet­tani sajátosságai miatt a rendszeres szű­rést nem célszerű elvégezni Megjegyezni kívánom, hogy az emlő­szűrés a rákot nem megelőzi, ahogy az bizonyos körökben elterjedt, hanem le­hetőséget ad a korai felfedezésre. Az emlőszűrés történhet szervezett formában, meghívólevél alapján, vagy beutalóval, egyénileg. Szűrővizsgálatra nem kötelező jelentkezni, de mindenki­nek saját érdeke, hogy éljen ezzel a lehe­tőséggel. Szűrővizsgálat során mindkét emlőről két különböző irányú felvételt készítünk. A rendelkezésünkre álló mammográfiás készülék (speciális röntgen gép) lehetővé teszi, hogy az emlő szerkezetének legap­róbb elváltozásait is kimutassuk. A szer­vezett szűrés esetében minden röntgen- felvételt két orvos külön-külön leletez. Negatív esetben a paciens 30 napon belül leletet kap. A legkisebb elváltozás esetén a pácienst visszahívjuk kiegészítő vizs­gálatra (kiegészítő röntgenfelvételek, ult­rahang, stb.). Általában 100 esetből 10-et hívunk vissza. Ebből a 10-ből többségé­ben jóindulatú emlőelváltozásokat diag­nosztizálunk, 2-3 esetben találunk daga­natot, de ezek sem mindig rosszindulatú- ak. A daganatfajták elkülönítése céljából citológiai mintavétel történik. Mit is je­lent ez? Vékony tűvel a kérdéses terület­re beszúrunk, és ebből sejteket szívunk ki. A beavatkozás nem fájdalmasabb mint egy injekció. A kiszivott anyagból kenetet készítünk, amit a patológus orvos vizsgál meg. A mammográfiás felvétel a kiegészítő vizsgálatok és a citológiai eredmény ösz- szevetése után kerül sor a rákgyanús ese­tekben az operációra. Optimális időben felfedezett emlőrák esetében ma már nem végeznek nagy csonkoló műtéteket, az emlőnek csak egy részét metszik ki. Két szűrés közötti időszakban is elő­fordulhat emlőrák. Ezért ha valaki gya­nús elváltozást észlel magán (csomót ta­pint, váladékozik az emlő, behúzódik az emlőbimbó, elváltozik a bőr, megválto­zik az emlő alakja), ne várja meg a kö­vetkező emlőszűrést, hanem azonnal je­lentkezzék háziorvosánál, aki beutalja klinikai mammográfiára. Összegezve az elmondottakat megálla­píthatjuk, hogy a rendszeres emlőszűrés nemcsak egyéni, hanem társadalmi érdek is. Az idejében felfedezett emlőrák keze­lése lényegesen olcsóbb a társadalombiz­tosításnak, és megvan az esély, hogy gyógyult, egészséges nőket adjunk visz- sza a családnak és a társadalomnak. Dr. Kovács Klára Mb. osztályvezető Felhívás A Horizont Szociális Alapítvány képzési- és foglalkoztatási programot indít 16-30 év közötti, elsősorban roma fiatalok részére. A programban résztvevő fiataloknak lehetősége van sokféle szakirányú képesítés megszerzésére, és elhelyezkedésükhöz Is aktiv segítséget nyújtunk. A tanfolyamokon, szakképzéseken való részvétel Ingyenes! Bővebb felvilágosítást a Családsegítő Szolgálat alábbi intézményeinél tudnak adni munkatársaink: Bp., IX. Thaiy Kálmán u. 32. (tel.:215-60-27) programfelelős: Antalik Tibor Bp., IX. Friss u. 5. (tel.:280-81-85) programfelelős: Stefanovlts Attila Bp., IX. Gubacsi út 91. (tel.:281-15-90) programfelelős: Kovács Zoltán Várjuk azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik tanulni és dolgozni akarnak, de eddig valamiért nem jártak sikerrel!

Next

/
Oldalképek
Tartalom