Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. november / 11. szám
Kultúra Megújult a Ráday Galéria FAME a Ferencvárosban Október 7-én zártkörű díszelőadásnak adott otthont a Piccolo Színház. A Rockszínház hajdani társulatának meghatározó tagjai és a tehetséges fiatal generáció képviselőinek előadásában volt látható a FAME című musical, melyet az 1995-ös londoni ősbemutató óta folyamatosan tűz műsorára a világ megannyi zenés színháza. A meghívott vendégek közt volt dr. Gegesy Ferenc polgármester, Pál Tibor alpolgármester, az Intermusica (amelynek nagyon sokat köszönhet a Piccolo Szinház, mivel óriási kedvezménnyel kapott tőlük hangszereket) üzletemberei, a FAME kiadójaként a SONG Records munkatársai, a főváros képviselői, valamint a kerületi intézmények vezetői. Mint azt Miklós Tibor igazgató elmondta, szeretettel várnak mindenkit a kerület új kulturális központjában, a Török Pál u. 3-ban, akár a Benkó Klubban, akár a Piccolo Színház előadásain. Black-Black Galéria IX., Balázs Béla u. 20. T: 221-8963 Nyitva: szombaton 12,00-18.00 óráig Teljes 549 nap után, november 7-én, este 7 órakor zárul ALEKSANDAR ZOGRAF Szerb grafikus háborús képregényének Élet a szankciók alatt című tárlata, amely a Milosevics-kormány bukásáig tartott. A záróest programja: Opál Színház: Bábel - ezredvégi performansz Sziveri János halotti versére. Zene: Gas. Ének: Ladik Katalin, Paizs Miklós. Rendezte: Triceps. Fesd feketére! - képromboló happening: a nézők lefesthetik a kiállított képeket. Végül: dj. Nomád (YU) balkáni-orientális tánczenéi zárják az estét, és a balkáni háborúkat. CAFÉ FRANZSTADT 1927-ben a Ferenc körút 10. alatt nyílt meg az az intézmény, amely tej ivó, kávémérés és étterem is volt egyben, ám tulajdonosai egyszerűen csak kávéháznak nevezték. Nem volt előkelő hely, az árai is megfizethetőek voltak, így bárki betérhetett oda, egyszerű munkásember, vagy gazdag polgár egyaránt. Ám sokkal több volt ez egyszerű kávémérésnél. Budapest összes napilapja és folyóirata, valamint Európa nagyvárosainak, így Párizs, London, Berlin és Bécs városának legnagyobb folyóiratai és napilapjai is hozzáférhetőek voltak itt, amitől eléggé zsúfolt volt a helyiség. Viszont aki betért ide, az barátságos légköbe érkezett. Hitelbe is lehetett fogyasztani, amit ki is használtak a törzsvendégnek számító írók, költők, színészek és más művészemberek, mint Glatz Oszkár és Szőnyi István festőművészek, Berky Lili és Komlós Miklós színművészek és Várnai Zseni író. Nemegyszer előfordult, hogy a művészek egy-egy alkotásukkal fejezték ki hálájukat és barátságukat a tulajdonosoknak, Pápa Zoltánnak és feleségének. Ezek az alkotások aztán a tejivó falát díszítették. Volt író (Bóka László), aki a regényébe is beépítette a kávéházat. A Ferencvárosi Művelődési Központ igazgatója, Illés Klára és a Pipa u. 4. alatt található Helytörténeti Gyűjtemény munkatársaiban ötleteként vetődött fel az a gondolat, hogy a Gyűjtemény egyik kiállítótermében megidézik ezt a sajátos ferencvárosi miliőt, amely anno a kerület ezen részére oly jellemző volt. A Ferencvárosi Művelődési Központnak a megvalósításban jelentős szerepe van, mind a költségek, mind a kivitelezés terén, hiszen valamennyi dolgozójuk aktívan közreműködött a munkában. Pápa Zoltán feleségének unokahúgától és fogadott lányától, Frombold Gyulánétól megszerezték az egykori kávéház fennmaradt relikviáit (amiért ezúton is köszönetét mondanak neki), s kiállítást rendeztek azok felhasználásával, ami olyan jól sikerült, hogy a kiállítóterembe betérő látogatók szinte egy valódi kávéházban találják magukat. Olvashatóak itt a korabeli 1927-es újságok és megcsodálhatok azok az alkotások, melyek egykoron a kávéház falát díszítették. A kiállítás méltó környezetet és hangulatot biztosít annak az irodalomtörténeti és helytörténeti rendezvénysorozatnak, melynek egyes eseményei minden hónap harmadik péntekén 17 órai kezdettel tartanak. November 17-én Saly Noémi irodalomtörténész Franzstadti kávéházak című előadásával és Láng Balázs részvételével kezdődik a rendezvénysorozat programja, majd december 15-én Tarján Tamás irodalomtörténész beszél ferencvárosi emlékeiről Bács Ferenc színművész közreműködésével. Január 16-án a Vathy Zsuzsa- Lázár Ervin íróházaspárral beszélget dr. Budai Katalin, majd március 16-ánTaiján Tamás irodalomtörténész előadására kerül sor "Irodalmi emlékeink, emlékhelyeink a Ferencvárosban" címmel. Ferencváros legnagyobb szülötte - József Attila utóélete lesz a témája Tverdota György irodalomtörténész és Valachi Anna újságíró beszélgetésének április 20-án, végül a rendezvénysorozat záróakkordjaként Szabó István filmrendezőt kérdezi ferencvárosi emlékeiről Sándor Erzsi újságíró 2001. május 18-án. A programokra a belépődíj 300 Ft. lesz alkalmanként. A korábban is kortárs művészetet és művészeket bemutató Ráday Galéria új koncepció szerint működik tovább 2000 júliusától. Az újat már az a rendhagyó megnyitó-ceremónia is érzékeltette, melynek keretében Darabont Tamás festőművész kiállítása megnyílt. Az utcán tartották az ünnepséget, jelezve, hogy a galéria belső tere nem elzárt világ, hanem szerves része a Ráday utca új arculatának. Jelenlegi anyaguk a 10 éves MOTIVART STÚDIÓ öt képzőművészének a jubileumi kiállítása - melyet Sárosdy Judit művészettörténész nyitott meg - november 10,-éig látható. A Ráday Galéria üzemeltetője Bállá Jánosné "„civilben’egy könyvvizsgáló részvénytársaságot vezet. Ez a helyiség is a céghez tartozott korábban, de a cég kiköltözése után, négy évvel ezelőtt, a tulajdonosnő művészet kedvelő révén galériává alakította. Ma szinte hihetőbb lenne a történet fordítva, azaz, hogy egy galéria alakul át, a biztosabb megélhetés érdekében, könyvvizsgáló céggé. Szerencsére az üzletasszony művészetpártolási kedve a mecenatúra felé fordult, így kiállítási lehetőséghez jutnak a fiatal tehetségek és műélvezethez a látogatók. Hosszú távon információs bázist is ki szeretnének építeni a korábban kiállított művészek anyagára vonatkozóan. Mázsi József, a galéria művészeti vezetője - aki egyébként zenész is - örül annak, hogy a Ráday lassan felveszi a „galériák utcája” jelleget. A sok bemutatóterem nem konkurenciája, hanem támogatója egymásnak. A kortárs művészetek kedvelői, gyűjtői, esetleges vásárlói a környék biztos látogatói lesznek, mert ha nem is az elsőben, de a másodikban, harmadikban bizonyára találnak kedvükre valót. Hosszútávon a színvonalas kortárs művek vásárlása a műélvezeten kívül hasznos befektetésnek is tekinthető. Dobrovits AIX. kerület legalacsonyabb és legmagasabb lakóingatlan irányárai október első felében (Napi adatszolgáltató: Huninfor Kft.) A Huninfor Kft. 1995-től dolgozza föl sajtófigyeléssel a budapesti lakóingatlanok irányárait. Az adatbázisból szigorúan meghatározott szűrések végrehajtásával a szakmának készítenek különféle kimutatásokat, méréseket. Ebbe a munkába kapcsolódott be a Webigen Rt. Call Centere statisztikák készítésével és a lakóingatlant vásárolni szándékozók telefonos és internetes kiszolgálásával. Ferencvárosban 2000. október 1-18. között 80 db - a keresési feltételeinknek megfelelő - eladó lakóingatlan-apróhirdetést regisztráltunk. A legalacsonyabb irányárak a Ferenc téren (2.600.000 Ft, 20 m2, 1 helyiség összesen), a Viola utcában (3.500.000 Ft, II. em., 1 szoba) és a Haller utcában (3.600.000 Ft, III. em. 1 szoba) voltak. A legtöbb irányáras hirdetést az Aszódi utca és lakótelepen regisztráltuk, összesen 22 db maradt az ismétlések szűrése után. Itt a legalacsonyabb ajánlat 5.700.000 Ft (I. em. 1 szoba), a legmagasabb pedig 9.800.000 Ft (I. em. 1+1 szoba) volt. A Lónyay utcában az irányárak 4.500.000 Ft-os (fszt., 67 m2, 2 szoba) és 18.500.000 Ft-os (I. em. 3 szoba) szélsőértékek között alakultak. A legmagasabb lakóingatlan-árajánlatok közül kettőt a Ráday utcában (20.000.000 Ft, II. em. 98 m2, 3 szoba és 21.300.000 Ft, II. em. 82 m2, 2 szoba), egyet a Gát utcában (21.000.000 Ft, 126 m2, 3 szoba) regisztráltunk. Budapesti lakóingatlan-vásárlók vonala: 06- 90-470-195. Felvilágosítás a Webigen Rt. Call Centerében: 467-55-02.
