Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)
2000. szeptember / 9. szám
Részönkormányzat 15 SEBESSÉGMÉRÉS - DOBOGÓS HELYEZÉS Valamikor 1998 végén összeszövetkezett egymással a budapesti autósok egy része, s engedve egy internetes felhívásnak, folyamatosan jelezték, hol látnak rendőröket traffipaxot üzemeltetni. A telefonon megadott helyszíneket és időpontokat rögvest feltették az egyre ismertebbé váló Internet-oldalra. A növekvő számú adat azután szép lassan kirajzolta a főváros azon pontjait, ahol különösen ébernek kell lenniük a gépkocsizóknak. A www.extra.hu/traffi- pax_bp cimen, stat.htm kiterjesztéssel nemrég közreadták a tavaly regisztrált, összesen 574 bejelentésről készült számvetést. Elgondolkodtatok a számadatok, hiszen megcáfolni látszanak azt az érzésünket, hogy a József Attila-lakótelep környékén nem, vagy alig foglalkoznak a sebességtúllépések megfékezésével. Nos, a tavalyi évben legkevesebb 45 alkalommal dolgoztak a mérőkocsik itt és közvetlen környékünkön. (Ez az összes fővárosban tartott ellenőrzés csaknem nyolc százaléka!) Az Üllői út lakótelepi szakaszán Kispest felé száguldókat érhette legtöbbször meglepetés. Ők harmincnyolc különböző alkalommal, s napszakban találkozhattak a villanófénnyel, a bírságcédulákkal. Ez a helyszín egyébként a fővárosi rangsorban a második, csak az M3-as bevezető szakasza előzi meg a maga 141 mérésével. A dobogó harmadik fokára a Nagykőrösi út került (32 alkalom). Az Epreserdő utcában legkevesebb hatszor mértek (ezzel a fővárosban a 23. legfontosabb ellenőrzőpontnak bizonyultak), de regisztráltak ellenőrzést a Pöttyös utcában is. MÁR CSÚSZDÁT IS LOPNAK! A rendőrségi tárgykörözések listáján az ékszerek és műszaki cikkek mellett eddig is sokféle lopott holmi szerepelt. A bútoroktól a vitorlákig, a könyvektől a tolókocsikig, a házkaputól a szemeteskukákig terjedt az eltulajdonított dolgok jegyzéke. Három méteres csúszdát eddig még nemigen loptak, de néhány hete már ez is megesett.- A lakótelep nagy játszóterén állt, és vasállványokra volt szerelve - tájékoztat az eltűnt játékszerről s magáról az esetről Dombai Gábor, a részönkormányzat képviselője.- Fémből készült? A MEH-telepre szánhatták a tolvajok?- Dehogyis! Műanyagból. Ma már minden - a gyerekek biztonságára is ügyelő - játszótéren műanyagok a csúszófelületek. Az ismeretlen tettes, vagy tettesek valószínűleg egy hétvégi ház kertjében nézegetik azóta, hogy gyermekük milyen vigan játszik egymagában azon a játékszeren, amit a József Attila-lakótelep valamennyi kisgyerekének örömére állíttattunk fel.- Mennyire szokványos az eset, van-e „hagyománya”?- Eddig hasonló eset még nem fordult elő. Játszótereinken eddig csak az értelmetlen rongálással kellett szembesülnünk. Azzal például, hogy tizennégy-tizenötéves fiatalok lengetik magukat a jóval kisebb súlyú gyerekekre méretezett hintákon, leszakadt láncú játékszereket hagyva maguk után. A másik igen gyakran előforduló, de csakúgy megmagyarázhatatlan eset, a lebetonozott, vagy másként rögzített padok feltépése és eredeti helyüktől mindössze néhány lépésre s legfeljebb pár méterre - történő illegális áthelyezése. Megrongált padokkal és hulladékgyűjtőkkel is gyakran találkozunk. Mindez rengeteg pénzünkbe kerül. Most is példás gyorsasággal új csúszda került a régi helyére. Öt-hat napot, ha árválkodott nélküle a homokozó környéke. A játszótér-rongálások helyreállítása évente - csak az anyagköltséget tekintve - hatmillió - ,a munkadíjakat is figyelembe véve - tízmillió forintjába kerül az önkormányzatnak, Ferencváros lakóinak. Talán jobban érzékelhető a veszteség, ha hozzáteszem: a Haller téri, teljesen korszerű játszótér kialakítása tizenkétmillió forintba került. A csúszdatolvaj egy értékes játékszertől, a rongálok évente nagyjából egy egész játszótértől fosztják meg a gyermekeinket. UTCANEVEINKRŐL A József Attila-lakótelepen húsz közterület nevét hirdetik az utcatáblák. Azok az igazán szerencsés elnevezések - így tartják a várostörténészek - amelyek utalnak az utca valamely nevezetességére. Ezek lehetnek közvetlenek és másodlagosak is. Az utcatábla közvetlenül utalhat egy területén álló épületre, intézményre, hivatalra (pl. Vámház krt. Papnövelde u., Piac tér stb.) ott született, ott élt híres személyre, de a közterület hajdani vagy mai jellegzetességére is (pl. Kis u., Sáros u. Széles u.). Másodlagos lehet az ott élők foglalkozására, nemzetiségére, származására utaló elnevezés (pl. Horvát u., Százados út, Mészáros u. stb.). A lakótelep legrégebbi utcanevei elsődleges utalásúak, az út irányát jelezik. Az elsőség kétségkívül az Üllői úté, amely már az 1700-as években is nagy forgalmat bonyolított le, s Kőröscher Landstrasse (Körösi országút) néven jegyezték a térképekre. Még a 18. század első felében új nevet kapott: Szolnoker Strasse (Szolnoki út) lett. Alig telt el fél évszázad, s a köznép már Üllőer Strasse néven emlegette, mígnem a házfalakra is ez került fel. 1800-ban aztán hivatalos neve is ez lett, azaz Üllői út. Eredetileg ugyancsak irányt jelölt a Határ út is, hiszen a 19. század közepéig Szentiőrinci útnak hívták. Akkor kapott új neve azt jelezte, hogy itt húzódik a főváros határa. (Ne feledjük, Kispest, Pestszentlőrinc és szomszédai 1950-ig önálló települések voltak!) 1909-ben jegyezték be az Ecseri út mai nevét, amely addig egy helyi nevezetességű intézménnyel függött össze. Ez az útszakasz vezetett ugyanis a város elhullott állatokat a törvényi előírások szerint szakszerűen elszállító és megsemmisítő, valamint elkóborolt kutyákat-macskákat begyűjtő gyepmesteri (ez volt a sintér akkor használatos megjelölése) telephez, ezért a térképeken addig „Gyepmesterhez vezető út’’-ként szerepelt. A lakótelep építésekor az első két utca egy időre sorszámot kapott (a fővárosi utcaregiszeterben szereplő lajstromszámuk alapján). A későbbi Pöttyös a 903. utca, a majdani Dési Huber a 904. utca nevet kapta. Mindkettő - a lakótelep legtöbb utcájával együtt - 1962-ben jutott végleges megnevezéséhez. Az abban az évben elkeresztelt utcák közül a Távíró, a Toronyház, az Epreserdő és a Hurok utca közvetlen, az Ifjúmunkás utca neve másodlagos utalású. A Távíró utca elnevezése az utcában levő telefon- és távíróközpontra emlékeztetett. Az Epreserdő utca a mai véderdő helyén állt, s az I. világháború idején kiirtott, egy ideig még nyomaiban megmaradt, s valóban zömmel eperfákból álló erdősávról kapta azonosító nevét. A Toronyház utca egy helyi épületről, a lakótelep kialakítása közben itt felépült legelső toronyházról lett elnevezve. Arról pedig, hogy a Hurok utca a legfőbb tulajdonságáról, az Ifjúmunkás utca körül nagy ívet (hurkot) vető nyomvonaláról jutott névhez, bárki meggyőződhet, ha előveszi a térképet. Az Ifjúmunkás utca elnevezésnek az adott létjogosultságot, hogy az ott álló házak lakásai jelentős részét fiatal dolgozóknak és családtagjainak utalták ki, az akkori egyetlen ifjúsági szervezet (a KISZ) közreműködésével. 1962 után mindössze négyszer kellett új utcaneveken töprengeni. 1963-ban született meg a Börzsöny utca és Friss utca. Utóbbival kapcsolatban tudni kell, hogy már az ezredévi ünnepségek idején is divat volt, minden új közterületet „Új utca” névre keresztelni. (A legrégibb Új utca, a Terézvárosban éppen a sok névrokon miatt vette fel az O utca nevet.) Ez a szokás kapott új formát, amikor a lakótelep legújabb utcája - beszélő névként - az „új” szó egyik szinonimáját, a frisset kapta meg. 1964-ben került fel a térképekre a Ferde utca, amely az Üllői utat köti össze a kispesti Ady Endre úttal - s kell-e mondani? - valóban nagy szöget zár be vele, átlósan, ha úgy tetszik: ferdén halad. Az eddigi utolsó elnevezés 1973-ban történt. A Távíró utca szomszédságában kialakult új útszakasz kapta ekkor szomszédjáról a Távíró köz nevet. A lakótelep létrejötte óta nem került sor utcanévcserére. Az utcanevek változatlansága is része a lakótelepiek hagyománytiszteletének. Ehhez persze az is kellett, hogy a fővárosi átlagot messze meghaladó arányú legyen az utcatáblákra festettek között a helyi kötődésű utcanév. hegedűs-hegedűs- *+
