Ferencváros, 2000 (10. évfolyam, 1-12. szám)

2000. május / 5. szám

Utánajártunk 15 Ráday utca 18. A Ferencváros című újság rendszeres olvasójaként fordulok segítségért Önökhöz. A Ráday utca 18-ban lakom, ebben a csodálatos adottsá­gokkal rendelkező épületben, egy 55 négyzetméteres, kétszo­bás lakásban, amit legjobb tudásunk szerint teljesen rendbe­hoztunk. A lakás „egyetlen” szépséghibája a teljes tatarozás (villany, vízvezetékek cseréje, vakolás, festés, mázolás, hasz­nálható fürdőszoba kialakítása, parkettázás, az eredeti rendbe­tétele stb.) után már csak a fűtés megoldatlansága maradt. Ter­mészetesen tudjuk, hogy az önkormányzatnak nincs arra pén­ze, hogy lakásunkba a gázt bevezettesse, és gazdaságos fűtési rendszert építtessen ki, ezért mi vállaljuk a költségeit ennek a beruházásnak is, bár a lakás önkormányzati tulajdonú. Februári számukban olvastam egy cikket „Műemlék reha­bilitáció” címmel, ami egy kissé meg is nyugtatott, és el is ke­serített. Ráébredtem ugyanis arra, hogy házunk is az Üllői út 7. számú ház sorsára juthat. Bár cikkükben megnyugtató volt, hogy ezt írták: „Ezt egy hatvan lakásos lakóházzal nem lehet megcsinálni”. Azóta viszont sajnos pánikszerű hangulat ural­kodik a házban, ugyanis elterjedt a hír, miszerint egy cég megvásárolná az ingatlant, és a lakók a jelenlegi ingatlan- piaci ár 80%-át kapnák a lakásuk árának. Én személy szerint j nagyon elkeserítőnek tartanám ezt a megoldást, mivel a ház legtöbb lakója nem véletlenül lakik éppen ebben az épületben. Semmiféleképpen nem szeretnénk másik utcában lakni, sőt az utca más részén se nagyon (szerintem ez a leghangulatosabb szakasza a Ráday utcának), viszont bármilyen alacsonyabb vételár elfogadása nem adna nekünk módot arra, hogy itt la­kást vásároljunk valaha is. Arról nem is beszélve, hogy nem­igen akad eladó lakás a Ráday utcában, mert mindenki az ér­téknövekedést elősegítő sétálóutcává alakítást várja. De ha si­kerülne is hasonló méretű, adottságú lakáshoz jutni itt, akkor sem lesz ilyen csodálatos fekvésű, érdekes tagoltságú laká­som, eredeti, 1870-ből való parkettám, hatszögletű nappali szobám, falifülkém?! Mindezen felül a már említett fűtéskor­szerűsítő beruházás miatt is aggódunk, hogy neki merjünk-e állni vagy sem. Kérem Önöket - gondolván arra, hogy több lehetőségük van eljutni az ügyben illetékesekhez - segítsenek kideríteni, van-e az önkormányzatnak ilyen vagy hasonló szándéka a Rá­day utca 18-as számú házzal. Hűséges olvasójuk: Ráduly Bagoly Andrásné * Belső-Férencváros nagyértékű építészeti értékeinek megőrzé­se, a házak felújítása egyértelmű célja az önkormányzatnak. Az egyes épületek felújítása olyan nagyságrendű, melyre egy ke­rületnek jelenleg nincsenek megfelelő eszközei. Minden ilyen épülettel'egyedileg foglalkozunk. Felmérések, szakértői javas­latok készülnek, hogy az önkormányzat értékvédelmi pályáza­tokon részt vehessen. A Ráday u. 18. szám alatti épület felmé­rése az elmúlt hónapokban elkészült. A Városfejlesztési Bizott­ság még nem foglalkozott a szakértői javaslatokkal, így nyil­vánvalóan egyáltalán nincsenek döntések. Az érintett lakók észrevételeit, javaslatait a Városfejlesztési Bizottsággal ismer­tetni fogom. Dr. Sersliné Kocsi Margit főépítész Üllői út 21. Fejes Imréné panasszal kereste meg szerkesztőségünket, melyet az alábbiakban ismertetünk: Az Üllői út 21. szám alatti ingatlan (amelyben Fejesné is lakik) 70%-ban a lakók tulajdonát képezi, mindössze 30%-a a bérlőké. Az önkormányzat engedélyezte egy fog­orvosi rendelő működését a legfelső emeleten, amelynek berendezései az amúgy is gombásodé födémet - a pa­nasztevő állítása szerint, aki nyugdíjas építész - a megen­gedett 150 kg helyett 1,5 tonnával terhelik meg. A túlterhe­lés különösen veszélyes, mivel az Üllői úti forgalom miatt az épület állandó rezgésnek van kitéve. Félő, hogy az eb­ből adódó anyagi károkat a tulajdonostársaknak kell visel­niük. A panasztevő szerint a Polgármesteri Hivatal műszaki osztálya nem kezelte megfelelő gonddal az ügyet. Gegesy úrhoz intézett kérdésére és többszöri reklamációjára, hogy miért engedélyezte ilyen körülmények közt a hivatal a ren­delő működését, és hogy a tulajdonostársak miért nem él­hettek jogaikkal, a mai napig nem kapott választ. A panaszt továbbítottuk a polgármester úrnak, válaszát az alábbiakban közöljük: Az Üllői út 21. sz. III. emelet 1. és 2. sz. alatt működő fogorvosi rendelővel kapcsolatban felvetett problémákra a következő választ adom: A DENTOBOND KKT.-t képviselő dr. Juhász Gábor a két lakás területén fogorvosi, fogszabályozási és gyermek- fogászati szakellátásra alkalmas rendelőt, valamint fog- technikai laboratóriumot alakított ki, melyre fennmaradási engedélyt kért az építésügyi hatóságtól. A kérelemhez tar­tozó tervdokumentációban a statikus tervező számításon alapuló műszaki leírásban megállapítja, hogy az átalakítás­ból a födémekre kisebb mértékű többletteher jut, amelyet azok nagy biztonsággal képesek elviselni. Ez azt jelenti, hogy az átalakítás az épületszerkezetek állékonyságát nem veszélyezteti. Ezenkívül az eljárás során a hatóság vizsgálta az építé­si jogosultság kérdését is. A társasház tulajdonosközössé­ge közgyűlési határozattal úgy döntött, hogy a fogorvosi rendelő fennrnaradása ellen nem emel kifogást. Ezért az építésügyi hatóság jogszerűen megalapozott döntést ho­zott, amikor a dr. Juhász Gábor tulajdonában lévő két lakás területén kialakított fogorvosi rendelőre - a műszaki és tu­lajdonosi feltételek meglétét követően - megadta a fenn­maradási engedélyt. Felhívom szíves figyelmüket arra, hogy a válaszfalak megváltoztatásával és a födémburkolat átalakításával az építtető tartószerkezeti beavatkozást nem hajtott végre. így a társasházi közgyűlésen a tulajdonosok többségi szavaza­tával történő hozzájárulás elegendő volt. Végül elnézést kérek Fejes Imrénétől, hogy eddig feltett kérdéseire - amelyeknek az építési iratok között nincs nyo­ma - nem kapott választ. Remélem, hogy megfogalmazott aggodalmaira ezúttal írt levelem megnyugtatóan válaszol. Tisztelettel: Dr. Gegesy Ferenc polgármester

Next

/
Oldalképek
Tartalom