Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. július / 7. szám

Ferencváros 3 Ferencvárosi Ünnepi Játékok, 1999. Komolyzene a Bakáts téren Idén hetedik alka­lommal rendezte meg a Bakáts té­ren a Ferencváro­si Ünnepi Játéko­kat a Ferencváro­si Nyári Játékok Kht - a kerületi és a fővárosi önkor­mányzatok, a Nemzeti Kulturális Alap­program és több nagy vállalat támoga­tásával. Június 3-án este a templomban volt a megnyitó, ahol a polgármester, majd a plébános úr beszédeit Haydn r’aukenmcsse előadása követte. A mű­vet szeretjük úgy emlegetni, mintha fé­lig magyar alkotás lenne, mivel 1796. szeptember 13-án Kismartonban (Ei­senstadt) mutatták be, ahol Haydn 1761-től volt másodkarmester, 1766- tól pedig első karmester Esterházy Pál Antal herceg zenekara mellett. Most a BM Duna Szimfonikus Zenekart, a Budapesti Kórust (karigazgató Antal Mátyás) és a szólistákat (Cserba Krisz­tina, Mészöly Katalin, Molnár András és Kenessey Gábor) Kaposi Gergely vezényelte. A templom ezen a napon és 5-én is megtelt zeneszerető hallgatók­kal. Kaposi Gergely fiatal dirigens, 1990-ben végzett karmesterképző sza­kon, azóta az Operaház korrepetitora, 1993 óta pedig vezényel is. Haydn Paukenmesséjéről elmond­ja, hogy érdekes érzés kerítette hatal­mába, amikor elkezdte próbálni ezt a nagyon ritkán előadott darabot: vala­hol, valamikor már mintha hallotta volna ezt a muzsikát, afféle dejavu fogta el. Van benne valami tökéletes. Koncertszerűén ez volt a Paukenmesse első megjelenése Magyarországon. Haydn zenéje tele van naivitással, egy­szerűnek és átláthatónak tűnik, közben mégis ragyog. A Ferencvárosi Ünnepi Játékokról szólva Kaposi Gergely örömmel említi, hogy a Bakáts téri rendezvényeknek jó híre van a szak­mában. Kodály Székelyfonóját is Kaposi Gergely vezényelte 12-én és 14-én a szabadtéri színpadon, telt ház előtt. A Filharmóniai Társaság Zenekara, a Honvéd férfikar és a szólisták (Mészöly Katalin, Németh Gábor, Wiedemann Bernadett, Frankó Tünde, Horváth Bálint és Rozsos István) emlékezetes sikert arattak. A Medárd napot követő esőzések nem kímélték a Ferencvárosi Ünnepi Játékokat. A fesztivál egyik legfonto­sabb produkciója, az Operaházból át­hozott és olasz nyelven előadott Verdi Don Carlosának két főpróbája is elma­radt, illetve átköltözött az Erkel Szín­házba. Az előadást vezénylő Pier Giorgio Morandi határozottan állítja magáról: immár nem vendégkarmester Magyarországon, hiszen 10 éve jár Bu­dapestre, nagyon jó a kapcsolata a ma­gyar énekesekkel, zenekarokkal és kó­rusokkal. Zenei múltjáról beszélve el­mondja, hogy korábban a Milánói Scalában Riccardo Muti asszisztense volt, Amerikában megnyerte a Bem- stein-díjat. Magyarországgal mestere, Giuseppe Patané révén ismerkedett meg, akinek asszisztense volt 1988- ban, első budapesti útján. Ekkor ismer­kedett meg későbbi feleségével is. 1990 óta vezényelte Budapesten a Rigolettot, a Pillangókisasszonyt, a Bo­héméletet, a Trubadúrt, az Aidát és a Giocondát is, valamint a Szegedi Sza­badtéri Játékokon az Othellót és a Tru­badúrt. Sok koncertet dirigált a Rádió­zenekar és a Filharmóniai Társaság Ze­nekara élén. Több lemezt is felvett Bu­dapesten, Verdi operákat, a Requiemet és Donizetti Szerelmi bájitalát, mely Fotó: Kerekes Zoltán 1998-ban az év lemeze lett a nemzetkö­zi lemezpiacon. Elmondta, hogy a napokban beszéli meg a következő szezon programját. Az Operaház megkereste az Aida és a Lammermoori Lucia vezénylése ügyé­ben, egyeztetnie kell a jövő évi Tavaszi Fesztiválon és a Ferencvárosi Ünnepi Játékokon való szereplését is. A nagy sikerű 18-i és 20-i előadásokat, Kerényi Miklós Gábor értő rendezésé­ben, remek énekesi produkciók tették felejthetetlenné. Airizer Csaba (Fülöp király), Somogyi Eszter (Erzsébet), Kiss B. Attila (Don Carlos), Szonda Éva (Eboli), Gurbán János (Posa már­ki), Egri Sándor (Főinkvizítor) megér­demelten arattak nagy sikert. Mezey Róbert Fotó: Kleer

Next

/
Oldalképek
Tartalom