Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

Ferencvárosi Magazin, 1999. december / 12. szám

RIPORT Iskolaösszevonások a kerületben Iskolai egyszer egy Bézsenyi Ákos, a ferencvárosi önkormányzat Oktatási Bizottságának elnöke szerint a fer­encvárosi oktatási hálózat a jelenleginél jóval nagyobb gyermeklétszámra alakult ki. Most az intézetek kihasználtsága 60 százalék körül van. Ahogy országos tendencia az, hogy szinte minden településen oktatási racionalizálás folyik, úgy ez a lépés a Ferencvárosban is elkerülhetetlenné vált. A Lenhossék utcában így tiltakoznak a tervekkel szemben Az intézmény-racionalizálás első jeleként az előző tanévben megszűnt az Üllői úti Lakásóvoda. A második lépés két iskolára, a Lenhossék utcai Általános Iskolára és a Ferencvárosi Alternatív Általános és Szakiskolára vonatkozik, amelyekkel az a terv, hogy a két iskola közös vezetés alá kerül, és egy intézményként működik tovább. Emellett a Lenhossék utcai épületbe átkerülne az alternatív iskola 60 főből álló általános iskolai része. Tudni kell, hogy az ide járó tanulók elég sok problémával küszködnek. Talán ez is volt az oka annak, hogy ez az összevonási terv akkora felzúdulást keltett. A Lenhossék utcai Általános Iskola 600 férőhelyes, de itt jelenleg 340 gyerek tanul. Az elmúlt években olyan mértékben csökkent a tanulók létszáma az intézményben, hogy az alternatív iskola ifjúsági csoportja mindenfajta összevonás nélkül ott kapott helyet, bár ezek a gyerekek a Lenhossék utcai gyerekektől her­metikusan el vannak zárva. A Ferencvárosi Alternatív Általános és Szakiskola olyan gyerekek képzésével is foglalkozik, akik már túlkorosakká váltak. A jelenleg 160 tanulóból 60 általános iskolai oktatás­ban vesz részt, az általános iskolát végzettek számára pedig szakképzést nyújt. Áz előterjesztők szerint az intézmény-összevonás azért ezt a két iskolát érintené, mert területileg közel vannak egymáshoz, valamint a két iskola oktatási profilja sok szempont­ból hasonló. Mindkét iskolában olyan gyerekekkel is foglalkoznak, akik valamilyen szempontból nehezen fejleszthetők, így számukra csak a kiscsoportos oktatási forma lehet előnyös. Ezeknek a csoportoknak a létszáma 10-12 fő, de az Alternatív Iskolában előfordulnak ennél kisebb létszámú csoportok is. Már tavasszal úgy döntött a kerületi oktatási bizottság, hogy engedélyez­zék a Lenhossék utcai iskola “nor­mál” tanulói részére is- a kiscsoportos oktatást, mert az idejáró gyerekek lét­száma annyira lecsökkent, hogy nem lehetett teljes osztályokat kellő szám­ban indítani. Ebben az időben kérte fel az Oktatási Bizottság Folk B. Zoltán oktatási ügyekkel foglalkozó alpolgármestert, hogy szakértőkkel véleményeztesse a két iskola össze­vonásának lehetőségeit. Ez a szak­értőijelentés el is készült novemberre. Az Oktatási Bizottság meg is vitatta, ám a képviselő-testület elé nem kerül­hetett, mert az alpolgármester a november 30-i ülésen visszavonta az előterjesztését.-Az én előterjesztésemben három határozati javaslat volt. - mondja Főik 8 * FERENCVÁROSI B. Zoltán. Az elsőnek a lényege az volt, hogy ne történjen változás se a Lenhossék utcai iskola életében, se az alternatív iskolában. A második határozati javaslat egy esetleges összevonásról szólt, míg a harmadik egy nyitott dolog, amely megadja a lehetőséget bármilyen képviselői ja­vaslatra. Én, amikor november 30-án azt mondtam, hogy vegyük le ezt a kérdést a napirendről, úgy éreztem, hogy nem látok olyan megoldást, ami konszenzussal, elsősorban az érintett gyermekek, szülők és pedagógusok érdekének sérülése nélkül végrehajt­ható lenne. Sőt, rossz esetben olyat szavaz meg a képviselő-testület, ami­hez az előtetjesztőnek semmi köze, s ebben az esetben én ezt szerettem volna elkerülni. Mint az alpolgármester elmondta, úgy érzi, az oktatás is úgy járt, mint a foci. Mindenki ért hozzá és belebeszél. Pedig ez elsősorban szakmai kérdés. A szakértői jelentés készültével párhuzamosan az Oktatási Bizottság mindkét iskola vezetőivel tárgyalt. Ä Lenhossék utcai iskolában volt érzé­kelhetően nagyobb az ellenkezés, hiszen ide érkeznének az új gyerekek. Nagy vita volt abban is, hogy ki le­gyen az egyesített intézmény vezető­je. Már a Lenhossék utcai szülőkkel történt találkozás előtt az események érdekes irányt vettek. A Lenhossék utcai tanárok megváltoztatták korábbi véleményüket, amely szerint nem kifogásolnák a két iskola egyesítését, ha az a pedagógiai program mindkét fél számára elfogadható. Ezt most egyértelműen visszavonták. Attól fél­tek, hogy a két intézmény össze­vonásával elmennek azok a diákok, akik a normál iskolai képzésben vet­tek részt. Mi erre azt mondtuk, hogy a félelmük nem alaptalan, de ez az iskolai vezetésen is múlik. - fűzi hozzá Bézsenyi Ákos bizottsági elnök. Az, hogy ebben az iskolában sok tanuló kiscsoportos oktatásban részesülhet, egy olyan lehetőség, amit a legtöbb iskolában nem találnak meg a gyerekek, tehát nem biztos, hogy ezeket a diákokat a szüleik innen elviszik. Az erről a témáról tartott szülői értekezleten a hozzátartozók azokat az aggályaikat mondták el, miszerint az alternatív iskolából bűnözők jönnek át, és olyan gyerekek, akik kábítószeresek. Úgy láttam, hogy a szülők szájába a tanárok adták az érveket. - folytatja Bézsenyi. Azt is el kell mondani, hogy a Lenhossék utcai iskolában a kiscsoportok egy részében olyan gyerekek vannak, akik szintén túlkorosak, és nehéz velük együtt dol­gozni. A IX. kerületi Cigány Kisebbségi Önkormányzat is tiltakozott az összevonás ellen. Szerintük az össze­vonással szegregáció jön létre, mert az egyesített intézményben, az általuk használt kifejezés szerint egyfajta ci­gány gettó-iskola képe körvonala­zódik. Bézsenyi Ákos szerint azonban az igazi szegregáció az, hogy mindenre van egy külön intézmény. Áz integrált oktatásé a jövő. - Érvel tovább az Oktatási Bizottság elnöke. Szél­sőséges eseteket kivéve ann az oktatásnak van jövője, amelytől a sokféle szempontból különböző gyerekek tanulnak együtt. Mindkét intézményben a tanulók közel 70 százaléka roma származású, amiből az következik, hogy a ter­vezett egyesítés után sem változik az arány. A kerületben egyébként van olyan iskola, amelyben magasabb, kb. 87 százalék a roma származású tanu­lók aránya, és ez mégsem okoz prob­lémát. Másrészt az iskolaösszevonás Bé­zsenyi szerint néhány milliós költ­ségvetési megtakarítást eredményez­ne azáltal, hogy a két intézménynek egy vezetősége lenne. Ezen kívül az Alternatív Iskolától 300 méterre levő Thaly Kálmán utcai óvoda átköl­tözhetne a nagyon rossz állapotban levő épületéből a megüresedő iskolai szárnyba. Szakmailag azért tartja fontosnak az összevonást a bizottsági elnök, mert szerinte jó esetben a két iskolának a pedagógiai kuP 'ja összeadódik.- Tettem egy másfél oldalas kiegé­szítő anyagot az Oktatási Bizottság elé a december 6-i ülésen, amelyben leírtam, hogy miért nem javaslom a Lenhossék utcai Általános Iskola megszüntetését. - folytatja Folk B. Zoltán alpolgármester. A november 30-i félelmem beigazolódott, hiszen ezt a javaslatomat a bizottság 5:4 arányban leszavazta. Az én véle­ményem azonban továbbra is az, hogy a sajtóval ellentétben az iskoláknak az a jó, ha semmi nem történik. Más­részt egyfajta kapkodást érzek, aminek nem látom az okát. És úgy gondolom, az sem jó, ha túlságosan előtérbe kerülnek a gazdasági vagy politikai szempontok a döntésnél. - öszegzi gondolatait az alpolgámrester. Az iskolaösszevonásról még nem döntött a kerület vezetése. Erre a kérdésre a december 14-i ülésén kerülhet pont, ahol a testület mérlegeli majd az eddig elhangzott érveket. Somogyi Ferenc MAGAZIN ** 1 9 9 9 . d e c e m b e r

Next

/
Oldalképek
Tartalom