Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. október / 10. szám
Ferencváros 15 Október Nem szeretem az októbert! Vers sem jut az eszembe róla. Különben is, a múlt hónapban felsültem, de rendesen, amikor Petőfivel dobálóztam, ráadásul olyan versével, amit már az oviban is untam. Rosszul idéztem, pontosabban pontatlanul. Fel is tűnt a fél kerületnek, szóval oktatásilag és közművelődésileg jeles érdemjegy jár minden kedves levélírónak, miként nekem elégtelen. Abban az egyben azért egyetértettünk, hogy „Itt van az ősz, itt van újra”. Nem tudom, Önöknek szép-e, nekem nem. Nem szeretem az októbert! Nyugtalanná tesznek a rövidülő nappalok, stresszessé a tudat, hogy menten kezdődik a téli időszámítás, idegesít a szomszédom, mint mindig, és idegesít a diliházból kiszabadult Ibolyka is a töméntelen összegyűjtött vadgesztenyéjével, mert még mindig nem tudom, mi végre halmozza a tévés-dobozokba. Idegesít az egyik ebem is, mert kan lévén rámozdul minden tüzelő szukára, idegesít a másik ebem, mert szuka lévén kikezd minden kannal, de a legjobban az idegesít, hogy állandóan kergék, az egyik azért mert kan, a másik azért, mert szuka. Kicsi a lakás, a lakótársaim olyanok, amilyennek megírtam már őket, esküszöm, tényleg olyanok, tessék már végre sajnálni! El kéne költözni innen, de gyorsan. Nem szeretem az októbert. Eddig még minden októberben költözni akartam. Most is. Gyakorlatilag mindegy, hogy hova. Legyen erdő, mező és patak a környéken, bőgjön a tehén és a szarvas, vidám lovak vágtassanak a szélrózsa minden irányába. Mondom a hitvesemnek, éppenséggel tarthatnánk kecskét is, ő notórius korán kelő, mire én éb- redezésbe fogok, ő már meg is fejhetné mindahányat. Nem mutatott semmi lelkesedést a fejést illetően, de elismerte, hogy a kecsketej egészséges, úgyhogy vett egy hirdetési újságot és bekarikázott néhány hirdetményt. Általában így kezdődtek: „Luxus tanya eladó...” Mondtam neki: „Szívem, a rózsabokor a lényeg, meg a vadromantika, nem a luxus”, mire előhozakodott a rémes gyerekkorával, amikor is a gangon egy emeletre jutott két klotyó a folyosó végén. Hiába magyaráztam, hogy már egy közepes felszereltségű - nem luxus - tanyán is igazán előnyös az egy főre eső vécék száma, tekintve, hogy csak ketten vagyunk (mert eme probléma nem igazán érinti a kutyákat), de ekkor holmi zuhanyokat, vezetékes vizet és csatornát kezdett emlegetni, amelyek köztudomásúan vagyonokat emésztenek fel. Vitánk igen rövid úton rendeződött, elmentünk ugyanis néhány luxus és közönséges tanyára, telekre, háznézőbe. Jobb helyeken épphogy ki tudnánk fizetni a budit, a hozzá vezető útra már nem tellene. Egy idő után már csak röhögni tudtunk a sokmilliós árak hallatán. Mit mondjak, vidám nap volt. Azt mondta végül férfiasán, hogy maradunk, ahol vagyunk, elvégre már megszoktuk, hogy azt sem tudjuk kifizetni. Mondtam erre, jó, maradjunk. (Mi mást mondhattam volna?!) Másnapra kiderült, hogy a szomszéd, tudják, a nagybetűs Szomszéd munkanélküli lett. Egész nap otthon van. Egész nap Ibolykát lesi, aki gesztenyével töltött szatyrokat hurcol a lakásába. Ha meglát, azzal nyaggat, hogy szerintem vajon mihez kezd Ibolyka a gesztenyékkel? Hiába vonogatom tüntető elutasítással a vállam, nem hagy fel a találgatással. Mellesleg már én sem tudok aludni a titoktól. El kéne költözni innét. Meleg, mediterrán vidékre, délre, most, rögtön, még mielőtt beköszönt a tél. Nem szeretem az októbert. Nem és nem. HÍREK Szociális diszkont Nagyszerű együttműködés indult Ferencvárosban 1999. szeptember 17-én. Itt nyílt meg az a bolt, ahol együttműködik a termelő, a vállalkozókereskedő és az önkormányzat a rászorulók érdekében. Az üzletnyitón Pál Tibor alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat már nagyon régóta igyekszik valamiféle szociális diszkontként működő rendszert, boltot létrehozni. A kísérletek nem igazán sikerültek. Most olyan vállalkozót talált a kerület, aki piaci alapon tudja vállalni, hogy szociális diszkontot működtet. Olyan konstrukció alakult ki, amelyben mindenki jól jár: a termelő eladja a minőségében kifogástalan, de csomagolásban speciális kiszerelésű terméket, a kereskedő kedvezményeket kap az önkormányzattól és segítséget a szervezésben, kapcsolatba kerül a kerületi oktatási, szociális intézményekkel, alapítványokkal - akik a kedvezményes árakkal szintén jól járnak -, az önkormányzat pedig azzal, hogy befogad és segít egy piaci szereplőt, a kerület és a szomszéd kerületek lakosságának ellátásában segít anélkül, hogy mindent neki kellene vállalnia. Egyelőre az olcsó termékek körébe édesipari termékek tartoznak, de várhatóan hamarosan bővül majd a kör, és minden alapélelmiszerre kiterjed. Az üzlet címe: Budapest IX., Kinizsi u. 11. Üzlet nyitvatartási ideje: hétfőtől-péntekig 9-17 óra További lényeges vonatkozása még az együttműködésnek, hogy az üzletet működtető vállalkozó kötelezettséget vállalt arra, hogy munkanélkülieket is foglalkoztat. Indulásként 2-3 főt, később többet is. Olyan kezdeményezés indult útjára, amiben mindenki jól jár, de legjobban a rászoruló lakosok, hiszen lényegesen olcsóbban juthatnak hozzá az érintett termékekhez. Lurdy-Ház Egyéves fennállását ünnepli a Lurdy-Ház. A 31 000 négyzetméteres bevásárlóközpontban kulturált körülmények között vásárolhattunk az elmúlt évben, s nem lesz ez másképp a jövőben sem. A Házban tartott sajtótájékoztatón László Molnár, a tulajdonos német megbízottja elmondta, hogy a jövőben színesítik a választékot, s kedveznek a kisebb jövedelmű vásárlóiknak is.-gkKinder figurákat keresek gyűjteményemhez. Ha Önnek vannak megunt darabjai, hívjon fel! Tel.: 258-1264. Német oktatás, fordítás, korrepetálás, középfokú nyelvvizsgára felkészítés kedvező áron. Tel.: 217-9022. Somfai
