Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. szeptember / 9. szám
Fotó: Somfai F erencváros FÓRUM - FÓRUM - FÓRUM A FÓRUMBAN megjelenő leveleket szerkesztjük (stilizáljuk, rövidítjük), de azok tartalmáért a levél írója felelős. Kéziratot nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Kik a fetelősök - a kutyák ügyében Kutyaügyben hunyok a régi tanácsok, a jelenlegi önkormányzatok, valamint a Belügyminisztérium. 1960-tól a kutyaállomány országosan felszaporodott és ez az 1980-as években tetőzött. Évente 10 000 kiskutyát törzskönyveztek, többet mint az NSZK-ban. Ma már évi 100 000-nél tart a regisztrált szaporulat. 1975-ben (XI. 5.) PM. számú, valamint FM., és a BM., (szakmai véleményező a M.E.O.E.), készítették az országos ebtartási rendeletet. Eszerint minden 40 cm-nél magasabb marmagasságú ebre szájkosarat kell tenni, csakúgy mint a 40 cm alatti harapós ebekre. Az utazásnál (vonat, villamos, egyéb járműveken) a szájkosár használata kötelező. A kutyákat pórázon kell tartani. Szabadon engedni csak a kijelölt futtatókon szabad. A futtatókon, ha a kutya harapós, a szájkosarat rá kell adni. Az ebtartási rendelet betartását a rendőrök, közterületi ellenőrök és önkéntes rendőrök felügyelték. Mára már a futtatók nagy részét a kutyások nem keresik meg. A Haller parkban körbekerített futtatót szintén alig használták. A korábban létrejött futtatókat átépítették szánkózó dombbá. A Ferenc tér egyik oldalát újraparkosították, addig, míg a polgárőrök a parkot őrizték, az ebtulajdonosok nem vitték be a kutyákat. Amióta a felügyelet megszűnt, a füves területet az ebek ürülékkel borították. A tér második oldalán, ahol homokozó és hinta van, a nap minden órájában szabadon engedett kutyák találhatók. A közterületek tisztasága kétségbeejtő. A járdán könnyít az eb, a tulajdonos a pórázt fogva, vagy nem fogva, elfordul, Ő sem kívánja látni szeretett kutyájának „ajándékát”. Elvétve látok olyat, mint például egy az Angyal u.-ban lakó 84 éves tanárnő a terméket papírral felszedi és a kanálisba dobja. A másik módszer a guggoló eb feneke alá tenni az újságpapírt és összefogva felvenni. Sajnos a rendőrök, a területfelügyelők, polgárőrök egyáltalán nem állnak hivatásuk magaslatán. Valamikor szigorúbban ellenőrizték az utca rendjét. A már említett rendeletet a mai napig nem vonták vissza. Mi, emberek már csak ilyenek vagyunk, ha nincs ellenőrzés, ha nincs számonkérés, akkor a közös érdek ellen teszünk. P. M. Markusovszky tér Az orvoslás ismerete szinte egyidős az emberrel. A szükség, az ösztön és a tapasztalat tanította meg az embert arra, hogy gyógyítással kísérelje meg helyreállítani az egészségét. A magyar orvostudomány a 18. és 19. században Bécs hatása alatt állt és fejlődött. E város a magyar medikusok Mekkája volt, ahol kiegészíthették tanulmányaikat és megismerkedhettek a kor legmodernebb orvostudományi elméletével és gyakorlatával. Markusovszky Lajos, akiről a Köztelek utca és Üllői út övezte parkos teret 1964- ben elnevezték, és ahol a tudós orvos szobra is áll, szintén hét évet Bécsben hallgatott Wattman sebésztanár növendékeként. Itt kötött életre szóló barátságot Semmelweis Ignáccal. A felvidéki Csorbáról indult (Szlovákia) 1815-ben. Ifjúsága szenvedélyes útkeresésben telt el. Ezernyolcszáznegyvenhétben tért vissza Pest-Budára és Balassa János tanársegéde lett, aki felismerte Markusovszky kiváló képességét. Az éterrel való „bódítást” Markusovszky önmagán próbálta ki, és csak ezután alkalmazta. 1848-ban az első felelős magyar minisztérium megbízásából „hadi sebészetet" adott elő a honvédorvosoknak és mint főorvos, ápolta a szabadságharc sebesültjeit. Később Balassával együtt a súlyos fejsérülést kapott Görgey-t operálták, akit Markusovszky elkísért klagenfurti száműzetésébe. A szabadságharc leverése után politikai magatartása miatt elveszítette állását, Balassa vette maga mellé magánasszisztensként, majd később háziorvosa lett az Eötvös és Trefort családoknak. Széles látóköre, sokoldalú tehetsége és kiváló szervezőképessége új eszmék fáradhatatlan megvalósítójává tette. Tulajdonosa és szerkesztője volt az 1857-ben megjelent Orvosi Hetilapnak. Itt jelentek meg Semmelweis dolgozatai és Balassa magyar nyelven publikált munkái. Nevéhez fűződik a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat létrehozása (1863). A kiegyezés után miniszteri titkár volt, később miniszteri tanácsossá nevezték ki. Döntő szerepe volt az Országos Közegészségügyi Tanács, a Közegészségügyi Egyesület és a magyar egészségügyet átszervező 1876. XIV. törvénycikk megalkotásában. Budán a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum Markusovszky munkásságának jelentősebb állomásait és írásos dokumentumait mutatja be. A parkban álló szobrán ez a felirat olvasható: „Az egyesülési szellem korunk legtermékenyebb eszméje, a sajtó természetes eszköze: „egyesüljünk, hogy tehessünk". 1893-ban halt meg Abbáziában. dr. Justyák Jánosné Helyesbítés a júniusi számban megjelent Soroksári úthoz: A Fegyvergyár nem 1880- ban, hanem 1888-ban épült, és a Malomipari Múzeum nem az egykori Gizella malomban van, hanem a Concordiában. dr. Justyák Jánosné Tisztelt Adózók! Az 1999. II. fél évi adókötelezettség pótlékmentes fizetési határideje 1999. szeptember 15. Adóhatóságunk 1999 februárjában az adóhatóságnál nyilvántartott adózókat számlaegyenleggel postai úton, 2 db befizetési lap mellékletével értesítette. - 1999-ben kézhez vett I. fokú határozat fizetési határideje a határozatban megjelölt fizetési határidő szerint fizethető pótlékmentesen. Tájékoztatjuk az adóalanyokat, hogy késedelmes befizetés esetén az adóeljárási törvényben foglaltak alapján, az adókötelezettség összege késedelmi pótlékkal növelten kerül elszámolásra a mindenkori, érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része/napra, az esedékes fizetési határidőtől a teljesítés nSpjáig! Felhívjuk az adózók figyelmét, hogy befizetési lap hiányában szíveskedjenek az illetékes adócsoportot (Bp. IX., Ráday u. 57. fszt.) félfogadási időben megkeresni adókötelezettségük teljesítésének érdekében! Félfogadás: hétfőn 13.00-tól 17.30-ig, szerdán08.00-tól 16.00-ig (ebédidő: II.45-től 12.20-ig), pénteken 8.00-tól 12.00-ig. • A IX. kerületi Önkormányzat adócsoportja
