Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. augusztus / 8. szám

Ferencváros Hírek, információk a József Attila-lakótelepről Bélyeggyűjtők A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége az 1960-as években az országban - az Autóklub után - a második legnagyobb egyesület volt. Az­óta alaposan megcsappant az egyesületi tagok száma. Mi lehet az oka a világszerte népszerű kedvtelés háttérbe szorulásának? - tettem fel a kérdést Majoros Lászlónak, a neves filatelistá- nak, a József Attila-lakótelepi bélyeggyűjtőkör vezetőjének.- Az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején nagy, szervezett állami reklámja volt a bé- lyeggyűjtésnek. Részben azt a képzetet keltették, hogy a bélyeggyűjtésből meg lehet gazdagodni (ami egyébként igaz: csak nem tették hozzá, hogy nem azonnal, az újdonságok megvásárlásá­val). Ehhez társult - nagyon helyesen - egy olyan kultúrpolitikai felismerés, hogy a bélyeg­gyűjtés kiváló nevelő szereppel bír. A gyűjtők többsége utánanéz a bélyegképen szereplő dol­goknak, gazdagítja ismereteit, így gyűjtés köz­ben egyre több információhoz jut a tájakról, a népviseletről, a történelemről, az élővilágról, s hosszan lehetne folytatni a sort. Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a nagy számú gyűjtő komoly anyagi bevételhez juttatta az álla­mot. Húszezerről néhány év alatt kétszáztizen­kétezerre nőtt a szervezett bélyeggyűjtők száma. Az okok között volt az is, hogy a tagdíjért csak két sorozathoz juthattak hozzá az újdonságok­ból, ezért sokan a rokonaikat és ismerőseiket is beléptették a szövetségbe. A létszámapadás ak­kor következett be, amikor kiderült, hogy illúzió volt a gyors meggazdagodás. Éppen a nagy pél­dányszámban kiadott bélyegek és a sok gyűjte­mény megléte okozta két évtizeden át a névérték alatti árakat. Néhány éve a korábbi fölvásárláso­kat a piac kezdi kompenzálni, s újra emelkednek az értékek. Persze ez alatt is voltak kivételes bé­lyegek (pl. az Emberi jogok, vagy a Mona Lisa- kisív és egyebek), amelyek több tízszeresét, sőt százszorosát érik a névértékűknek. Hozzájárult a létszámcsökkenéshez az is, hogy noha az Orszá­gos Ifjúsági Bélyeggyűjtő Bizottság tervszerűen foglalkozik az utánpótlás-neveléssel, de a számí­tógép, az internet, úgy látszik, elhódította őket. A felgyorsult élettempó sem kedvez az időt, el- mélyültséget és nem kevés pénzt is igénylő kedvteléseknek.- A lakótelepen azonban továbbra is jelen van egy nagy múltú bélyegkor... Hogyan élték meg Önök ezeket a változásokat?- A bélyeggyűjtő kör a József Attila-lakóte- lepen 1968-ban alakult meg. A Dési Huber Mű­velődési Házban néhány év múlva már két szak­kör is működött, mert egyszerre már nem fértünk el a helyiségben. A hetvenes években újabb, ki­helyezett szakkört is létrehoztunk az egyik isko­lában. A nyolcvanas évek elején akkora érdeklő­dés volt, hogy a kör létszáma meghaladta a száz főt is. Ekkor a József Attila-lakótelep ifjúsági szakkörét - a sashalmi és a szombathelyi ifjúsági körök mellett - az ország első három legjobbja között jegyezték. Országos vetélkedőkön és kiál­lításokon csak elsők vagy másodikak lettünk, még harmadik helyezettek sem lettünk soha. Az­után megszűnt a művelődési ház, átkerültünk egy iskolába, majd nagyon szerencsés módon befoga­dott minket a Börzsöny utcai könyvtár, ahol na­gyon jó dolgunk van. Itt tartjuk havi egy alkalom­mal az összejöveteleinket. A taglétszám nálunk is lecsökkent, tíz évvel ezelőtt megszűnt a felnőtt kör. Az ifjúsági körhöz kapcsolódtak a felnőttek is, így filatelista klubbá alakultunk. Ma fele-fele arányban alkotják gyerekek és felnőttek a negy­ven fős tagságot. Az a rendszeres tematikus fog­lalkozás, ami korábban jellemezte a köröket, má­ra már a múlté. Szakkönyvekkel, katalógusokkal, tanácsokkal, cserealkalmakkal várjuk az érdeklő­dőket, és tagjaink számára biztosítjuk az újdonsá­gok beszerzését is.- Milyen gyűjtési ághoz tartoznak a lakóte­lepi filatelisták?- Elsősorban a magyar országgyűjteménnyel rendelkeznek, de - s ebben érződik a hatásom - igyekeznek tévnyomatokhoz is hozzájutni. (A legutóbb egy fiatal klubtag futott be hozzám megmutatni, egy bolhapiacon vett, közel tízezret érő tévnyomatot, mert az, aki árulta, nem sejtette, hogy mennyit ér, nem fedezte fel benne a külön­legességet. Sokszor ugyanis olyan tévnyomatok- ra is felhívom a figyelmet, amelyek sehol nem kerültek még publikálásra.) Néhány gyűjtő hazai s külföldi klasszikusok gyűjtésére specializáló­dott, de egy klubtársunk a világ minden részéről beszerzett - gyerekekről, különböző állatokról, vasutakról kiadott - bélyegekből komoly motí­vumgyűjteményt hozott létre. Ezek a bélyegek, így együtt jelentenek kiemelkedő értéket.-A hatvanas évek jelmondata volt: a bélyeg tanít, nevel, szórakoztat! Van-e aktuális üzenete ma is a bélyeggyűjtésnek?- Rendszerezésre, rendszerben gondolko­dásra, az értékek felismerésére, az érték, mint ka­tegória megtanulására kiválóan alkalmas, ugyan­akkor a beszerzés és csere során versenyszerű él­ményt is képes adni. Rengeteg információt igé­nyel a bélyeggyűjtés, utána kell olvasni. De, ha nem is olvas, egy gyűjtő kapásból meg tudja mondani, hogy mikor, milyen pénz volt forga­lomban hazánkban. Más országok idegen neveit, pénzeit szintúgy. Száz emberből egy biztos, hogy nem tudja, mikor volt a jamboree, az euchariszti­kus világkongresszus, a világifjúsági találkozó Magyarországon, vagy mikor járt itt a Zeppelin, egy bélyeggyűjtő azonban biztosan tudja. A pos­tatörténet mindig egy állam, egy ország, egy nemzet története is egyúttal. Érdemes ma is bé­lyeget gyűjteni, mert valóban hasznos dolgokra tanít, s úgy nevel alapvető emberi értékek megbe­csülésére, hogy - bár nyilván vannak szórakozta­tóbb dolgok - azért közben szórakoztat is.- hegedűs ­Kerítés a Bakáts térről? A Bakáts téri templomkertben lévő 1956-os emlékműhöz készített kerí­tés felállítása a tulajdonosi hozzájárulás hiánya miatt elmaradt. A lakóte­lepi részönkormányzat kezdeményezte, hogy a míves kovácsoltvas dísz­kerítés hasznosítására a József Attila-lakótelepen kerüljön'sor, s felállítá­sa a helyi József Attiia-szobor közvetlen környezetét tegye látványo­sabbá. s.:-" A nyárfa-vatta ellen Az Ifjúmunkás ulca 17. sz. alatti lakóház környezetében, az óvoda és a felújítás alatt álló önkormányzati épület belső udvarán megkezdődött a bolyhozó nyárfák ifjító metszése. A visszametszett fák új hajtásai az em­lített eljárást követően három-négy éven keresztül nem fognak bolyhoz­ni. A munkálatokat a nyár folyamán a lakótelep más körzeteiben is foly­tatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom