Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. augusztus / 8. szám
Ferencváros 11 Ferencváros demográfiai viszonyai az 1993-98-as években Ferencváros demográfiai viszonyaiban, különösen a lakosságszámban és kor- összetételében tartós, negatív tendenciák figyelhetők meg a fenti időszakban. Feltűnő jelenségek:- a gyermekkorúak abszolút számának csökkenése,- az időskorú, nyugdíjas népesség arányának növekedése,- a felnőtt korú (eltartó) népesség-csoport arányainak csökkenése. A kerület lakónépességének (állandó+ideiglenes) száma 1999. január 1-én 65 594 fő volt. 23 374 fővel kevesebb, mint 1960-ban és 12 828 lélekszámmal kisebb, mint 1990- ben volt. A népességszám jelentős csökkenésében számos körülmény játszott közre. így többek között:- a reurbanizációs folyamat (a falura, vidékre való visszaköltözés) nagymértékben befolyásolta a lakosság számának csökkenését,- a lakáshelyzet romlása, a lakásárak rohamos növekedése,- a munkanélküliség,- a házasságkötések csökkenése is meghatározó tényező volt. 1999. január 1-én a lakónépesség 45%-a volt férfi és 55%-a nő. Az 1000 férfira jutó nők száma 1210 volt a fenti időpontban. A családi állapot összehasonlítása is igen eltérő: (fő) férfi nő férfiakhoz viszonyítva a nők (+ - eltérés) Nőtlen, hajadon 13 200 12 347 + 853 Házas 11 865 12 448 + 583 Özvegy 1 104 5 831-4727 Elvált 3 133 5 150-2017 Figyelemre méltó, hogy amíg a férfiak 4%-a volt özvegy, addig a nők több mint ötszöröse élt özvegyként. Magasabb az elvált nők aránya is. A lakónépesség korcsoportonkénti megoszlása az alábbiak szerint alakult a vizsgált években: Fotó: Somfai 1993. január 1-én 1996. január 1-én- 1999. január 1-én 0-14 éves 15-59 éves 60 éves és idősebb együtt: 11 350 46 477 19 146 76 973 10 048 40 868 18 106 69 022 8 889 42 310 14 395 65 594- A feldolgozott adatok szerint 6 év alatt 2461 gyerekszámmal csökkent a 0-14 évesek száma.- Jelentős (4167 fő) az eltartó népesség (15-59 éves korcsoport) lélekszámának csökkenése.- A 60 éves és idősebb korcsoportnál is több mint 5000 fős a csökkenés. A népesség kedvezőtlen korösszetétele miatt igen magas az ellátásra, gondozásra, támogatásra szorulók aránya. Nőttek a gyerekes családok gyermeknevelési költségei. Jelentősen csökkent a kereső tevékenységet végzők aránya. Az aktív életkorúak magas halálozási száma, a neurotikus, depressziós betegségek terjedése, a dohányzás, alkoholizálás már a kialakult válsághelyzet következménye. A kedvezőtlen viszonyok egyik meghatározó forrása, kísérő jelensége a nagymértékű születésingadozás, csökkenés is. A fentiekkel kapcsolatos a korösszetétel változását tükröző alábbi összehasonlítás is (1997. 1. 1.). %-ban Korcsoport Ferencváros Főváros Ferencváros aránya eltérés (+ -) 0-14 éves 14,3 14,7-0,4 15-59 éves 60,8 63,7-2,9 60-x éves 24,8 21,6 + 3,1 a gyermekkorú népesség eltartottsági rátája 23,5 23,0 + 0,5 az idős népesség eltartottsági rátája 40,8 33,9 + 6,9 eltartott népesség rátája 64,4 56,9 + 7,5 öregedési index 173,5 147,4 + 26,1 Fentiek bizonyítják:- Ferencvárosban kedvezőtlenebb a korösszetétel, mint Budapesten.- Az idős és gyermekkorú népesség eltartottsági rátája, illetve az öregedési index mutatója is rosszabb, mint a fővárosban. Az öregedési mutatók alakulása számottevő társadalmi, politikai, gazdasági, szociális kérdéseket vet fel. Erre utalnak az alábbi adatok: az 1960-70-es években a 100 felnőtt korúra jutó nyugdíjas időskorú 23-28 fő volt. Ezzel szemben az 1990-1992. években már 41-43 fő a számított érték. A 100 felnőttkorúra jutó gyermek az 1996-97. között 51 gyermekszámról 64 gyerekre növekedett. Úgy vélem, hogy a fenti rövid értékelés is hozzájárul a Ferencváros demográfiai viszonyainak jobb megismeréséhez, a társadalmi, politikai, állami, önkormányzati feladatok rangsorolásához, megoldásához. Dr. Katona János oki. közgazdász
