Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1999. január / 1. szám
Ferencváros 15 Híd a Fővám tér és a Sáros fürdő között Megújuló Szabadság híd Az 1870-es években Budapest a kibontakozó gazdasági fejlődés következtében gyors fejlődésnek indult, lakossága rendkívüli mértékben növekedett. Pesten ekkor épültek ki a régi belvárost övező városrészek, így a Belső-Ferencváros is, ahová főleg nagy élelmiszeripari üzemek, malmok települtek. A gyors terjeszkedés szükségessé tette olyan elképzelések, tervek, szabályok kidolgozását, amelyek meghatározták a főváros fejlődésének, úthálózata, közlekedése kiépülésének irányát. A városfejlesztési stratégiát az 1870-ben megalapított Fővárosi Közmunkák Tanácsa dolgozta ki. A tanács tervei közé tartozott, a belső körút (kiskörút) Duna-partig történő kiépülésekor, híd építése a Fővám tér és a Sáros fürdő (Gellért tér) között, hogy Dél-Buda is bekapcsolódhasson a főváros közúti forgalmába, s ezáltal gazdasági-ipari fejlődésébe is. Az építkezést az 1893. évi XIV. te. rendelte el. A tervek elkészítésére kiírt nemzetközi pályázatra 21 pályamű érkezett. Ezek közül a II. díjas tervet, Feketeházy Jánosét fogadták el. A Fővám téri híd, amelyet hamarosan Ferenc József királyról neveztek el, 1894—96 között épült fel, és 1896. október 4-én nyitották meg. Az ideiglenes hidat elsodorta a Duna A híd, közúti és villamosvasút forgalmával jól szolgálta a fővárost 1945. január 16-ig, amikor a visszavonuló német csapatok felrobbantották. Az újrainduló élet követelményeinek megfelelően - pontonhíddal kiegészítve - 1945. március 15-re használhatóvá tették. Az ideiglenes hidat azonban a Duna 1946. január 10-én elsodorta. Ezt követően kezdte el a MÁVAG az eredeti hídszerkezet újjáépítését, amelyet 1946. augusztus 20-án. Szabadság híd néven adtak át a forgalomnak. Sajnos a budai oldal vámszedőházait ekkor - forgalmi okok miatt - lebontották. A járdákat tavasszal hozzák helyre A híd karbantartásával, felújításával kapcsolatban Kozma Károly, a Fővárosi Közterület-fenntartó Rt. Út-, Híd-, Műtárgyüzemeltetési főosztályának munkatársa tájékoztatta lapunkat. A hídszerkezetek teljes, részletes átvizsgálása 10 évenként szükséges, de idős vas- hidaknál - mint a Szabadság is - a vizsgálatok közötti idő jóval rövidebb, mintegy 5 év. A részletekre kitérő ellenőrzés tartalmazza az acélszerkezet állapotának, a szerkezeti részek kapcsolatainak, a festés korrózióvédő képességének felmérését, és az acélnak a megterhelés következtében fellépő fá- radása miatt, anyagvizsgálatot is. A háború után újjáépített hídon az első részletes felülvizsgálatot 1965-68-ban, az első nagy rekonstrukciót 1980-ban végezték. Érdekességként említhető, hogy az útpálya eredeti fakocka burkolata 1968-ig megmaradt. 1998-ban a Fővárosi Közterületfenntartó Rt. a hídon részleges rekonstrukciót végzett. Teljes egészében felújították s újrafestették a pályaszint alatti szerkezetet, mely a telente be- csurgó sós lé korrodáló hatása és a villamosközlekedés dinamikus megterhelése miatt a legnagyobb igénybevételnek van kitéve. A hídpálya feletti szerkezetet kijavítani, újrafesteni még nem kellett, ezért csak ott végeztek felületi, foltszerű javításokat, ahol a régi festék lepattogzott, megrepedezett. A járdaburkolat javításának előkészítése a közbeszerzési törvény előírásai következtében elhúzódott, a hideg és esős idő beálltával már nem végezhető el, tavaszra marad. Az útpályát, a villamossíneket az útfelügyelet rendszeresen ellenőrzi, javításukat folyamatosan végzi. A pesti hídfőn álló két vámszedőház közül a déliben van a hídmester irodája, aki a hídszerkezet napi ellenőrzését végzi: gazdája a hídnak. Az északi épületben, annak helyreállítása után, a Fővárosi Önkormányzat a Szabadság híd történetének dokumentumaiból kiállítást rendez be, mely várhatóan már 1999-ben látogatható lesz. A műemlékként kezelt híd 1998. évi részleges felújítása - amit a Fővárosi Önkormányzat finanszírozott -, nyolcszázmillió forintba került. Díszkivilágítás 2003-ban A hídra tervezett díszkivilágításról Kiss István, a Fővárosi Önkormányzat Közmű ügyosztályának előadója elmondta, hogy bár próba-díszkivilágítást szereltek fel - hogy a tervezéshez adatokat, látványelemeket nyerjenek -, de a tervezés elhúzódása és pénzszűke miatt az időből kifutottak. A híd korrózióvédelme elkészült, azon a festékréteg megbontásával járó szerelést végezni nem lehet. A Fővárosi Önkormányzat 2003 körül, a DBR metróvonal elkészültekor (?) megszüntette volna a híd villamosforgalmát. Ekkorra tervezte a hídpálya fölötti szerkezet teljes felújítását, s a dísz- kivilágítás felszerelését is. Szicherle
