Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. június / 6. szám

Ferencváros 15 A Soroksári út Az utcák nevét eleinte nem a város vezetősége adta, hanem a lakosság. Ha ta­láló volt az elnevezés, elterjedt és megmaradt, később a hivatalos írások is át­vették. így lett a Soroksárra menő út: Soroksári országút. Hivatalosan ezzel a névvel a 19. század legelején találkozunk, mivel a Ráday utca legelső neve Schorockscharergasse volt. Majd a városrész szabályozásakor a Ráckevei (Soroksári)-Duna vonalát követő országutat nevezték el Schorockscharer- strasse-nak (1830), majd később Schorockcharer Dammstrasse lett (1850). Végül 1879-ben lett Soroksári utca, illetve út a Boráros térről induló, a város­részhatárig (Határ út) terjedő útvonal neve. Milyen volt, és ma milyen ez a szalag­ként húzódó út, amely forgalmas, za­jos, itt-ott kopott, de amelyen a pesti polgárok szívesen kirándultak - és ma is - Soroksárra, Harasztiba, Erzsébet- falvára. A Ferencvárost pedig ezekben a sokat emlegetett békeidőkben a száz kocsma kerületének is nevezték. Tulaj­donképpen nem is kocsmák voltak ezek, hanem meghitt családi kisven­déglők, ahol az utasok, kereskedők fel­üdülést, kikapcsolódást találtak (Két Medve, Két Nyúl, Két Oroszlán stb.). A Soroksári útvonalhoz csatlakozó üres telkek alkalmasak voltak gyárak, üzemek alapítására. Az 1800-as évek vége felé kialakult a Ferencváros gyár­ipari jellege. Itt épültek fel a malmok, likőrgyár, fegyvergyár, vágóhíd. Igen, a malmok! A Ferencváros és a malmok összetartoznak. Az őrlésre kerülő gabo­na a Dunán érkezett, mert a hajó volt a legolcsóbb teherszállítási eszköz. Vízimalmokról már egy 1515-ös feljegyzés is megemlékezik: „Pestről Budára hajózókat a víz sodra Szentfal­va felé, Pestnek felőle az malmokra vit­te”. Szentfalva volt a Ferencváros régi településének neve. Elsőként a Sorok­sári úton épül a Concordia malom, ez a kiegyezés évében fejeződik be. (Saj­nos, ezt a malmot kétszer pusztította tűz.) Majd követték szintén a Soroksári úton a Pesti Molnárok és Sütők Malma (1868), a Gizella malom (1880), ma ez utóbbiban található a malomipar törté­netét és tárgyi emlékeit bemutató kiállí­tás. A malomiparban dolgozni rangot jelentett. A Ganz-Mechwart-féle szaba­dalommal (kéregöntésű hengerszék al- ' kalmazása) kiváló minőségű nullás lisztet lehetett előállítani. A budapesti - és joggal a Soroksári úti - malmok ter­méke Európában az első helyen állt, vi­lágviszonylatban pedig a második he­lyen, Minneapolis (USA) mögött. Két kis utca őrzi a malmok emlékét: a Ga­bona és az Ipar utca. A Király malom (1880) ma Ferencvárosi malomként működik a Soroksári úton. Igen jelen­tős a máig termelő Zwack Unicum Rt. a Soroksári út 26-ban, alapításának éve: 1840. Ezen a hosszú úton épült 1880- ban a Fegyver- és Lőszergyár. Neve a közéletben gyakran változott: volt Lámpagyár és Gázkészülékek gyára. Az európai színvonalú, korszerű Marhavágóhidat 1872-ben adták át. Lakóházak, iskola is épült, sőt Hon- védmenház is a 114. sz. alatt 1872-ben 1848^19 rokkant, idős katonáinak. A környék lobogókkal és harangzúgással ünnepelte az épület átadását. Ez erkölcsi elismerés volt a szabadságharc hős kato­náinak. Első parancsnoka Vidats János százados volt, Vidats Istvánnak, az első magyar gépgyár megalapítójának a fia. A százéves Ferencvárosi Torna Club első sportpályája szintén a külső Soroksári úton volt egy 95x55 méteres telken. Uchmann István szerezte az ott működő népiskolától. A változások szele a Soroksári utat is elérte. Több régi patinás épület újra a régi fényében ragyog. Üzletek, iroda­házak, autószalon, ezek jelzik az egy­hangúságból való elmozdulást. És miről mesél még az elmúlt két­száz év? Arról, hogy az 1780-as évek­ben II. József, a Kalapos király a mai Haller utca Duna felőli részén Láger- spitalt (tábori kórház) épített sebesült és beteg katonák ápolására. Félve írom le, de térkép jelöli: innen kissé délebb­re a Duna-parton állt a pesti ítéletvégre­hajtó háza (Hóhérlak). De ezek ma már a múlt emlékei, mint ahogyan feledés­be merülnek a Soroksári út ipartörténe- tileg jelentős létesítményei. Kár lenne értük! Ha szürkék is és kopottak, mégis tükrei a 19. század és 20. század első fele építészeti és nagy átalakulási fo­lyamatának. dr. Justyák Jánosné HÍREK Helycsere a kerületi Fideszben Vágújhelyi Ferenc, a Fidesz-MPP pártlistás képvi­selője, a Pénzügyi Bizottság elnöke, informatikai ta­nácsnok lemondott képviselői mandátumáról és az önkormányzatban betöltött valamennyi tisztségéről. Képviselői helyét Formanek Gyula, fideszes vá­lasztási listán szerepelt jelölt foglalta el. Program Irodával Európába Az Európai Uniós csatlakozás segítésére sorra nyílnak meg az európai pályázati alapok, ame­lyek forrásokat jelenthetnek a társulni szándé­kozó országoknak. Ezeket a támogatásokat az önkormányzatok vagy intézményei, illetve ma­gánszemélyek is igénybe vehetik. A pályázatok megszerkesztése a szigorú szakmai előírások miatt nagy szakértelmet igénylő feladat. Ezért Ferencváros Önkormányzata a Budapesti Vál­lalkozási Alappal (BVA) közösen létrehozott egy Program Irodát, amelynek a sikeres pályá­zás, a hazai és nemzetközi források felkutatása a feladata. Felhívás A Vajda János Újreál Gimnázium rendkí­vüli felvételt hirdet 6. osztályos tanulók­nak. (Korlátozott létszámban 8. osztályt végzett tanulókat is fogadunk.) Az 1991 óta működő iskola legfőbb célja, hogy biztosítsa diákjai számára a gyakorlatban alkalmazható tudás meg­szerzését. Ezt jelzi az „újreál" elnevezés. Érettségizett diákjaink kb. 50%-a jut be első évben felsőfokú intézménybe, másik 50%-uk közép- vagy felsőfokú szakkép­zésben vesz részt. Az érettségi után 13. évfolyamot is indítunk középfokú szakké­pesítés (idegenforgalmi ügyintéző) meg­szerzésére. A felvétel módja: az iskola portáján kapható jelentkezési lap leadása; fogalma­zás írása megadott szempontok alapján; szóbeli beszélgetés, amelyen a szülő is részt vehet. Címünk: 1098 Budapest. Toronyház u. 21. További felvilágosítás az iskola titkár­ságán naponta 8.00-16.00 között szemé­lyesen vagy a 280-6240 telefonszámon kérhető.

Next

/
Oldalképek
Tartalom