Ferencváros, 1999 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1999. december / 12. szám

6 Ferencváros Előrelépés Legutóbbi ülésén a Lenhossék utcai Általános Iskola és a Thaly Kálmán utcai Alternatív Általános- és Szakis­kola összevonásáról tárgyalt az Ön- kormányzat Oktatási Bizottsága. A két intézmény összeolvasztásá­ról és jövőbeni feladatairól a kerületi képviselő-testület november 30-i ülé­sén születik döntés. Nemcsak oktatási kérdésről van szó. Azok a családok és azok a gyerekek érintettek, akik a tár­sadalmi integrációt és szociális esélye­gyenlőséget tekintve nem túl jó helyen szerepelnek. Ezért is kerestem fel kér­désemmel a szociális ágazatért felelős alpolgármestert, Pál Tibort, mi indo­kolja az Önkormányzat ezen lépését? — Az elmúlt években egy teljes kö­rű szociális ellátórendszer alakult ki a Középső-Ferencváros területén. Ott van a Családsegítő központja, ott ta­lálható a Thaly Kálmán utcai Család- segítő, a Szociális Foglalkoztató és Közhasznú Társaság, a Gyermekjóléti Szolgálat központja és a Gyermek- szálló a Fehérholló utcában. A segítés­ben a bölcsődék, óvodák és a civil szervezetek is fontos szerepet töltenek be. Ez a szociális ellátórendszer az ott élők és gyermekeik számára biztosítja azt, hogy ahol valami gond van, azon­nal megfelelő kezelést kapjon. Logi­kusan következik, hogy ehhez a szoci­ális ellátórendszerhez egy megfelelő oktatási intézmény kialakítása szüksé­ges. A Lenhossék utcai iskolában az 1995/96-os tanévben 465 tanuló volt, míg most szeptemberben 339 gyermek jár oda. A tanulói létszámcsökkenés több éves tendencia. A közeli Thaly Kálmán utcai iskola, amelyik a hagyo­mányos iskolarendszerben kudarcot vallott tanulók számára biztosítja a felzárkózás és a szakmához jutás lehe­tőségét, ugyanakkor kinőtte saját épü­letét. Ifjúsági tagozata jelenleg is a Lenhossék utcai iskolában bérel tan­termeket. A kialakításra kerülő Lenhossék utcai Általános- és Szakiskola javítja az ott tanulók elhelyezkedési esélyeit. Ez az előrelépés nem érinti a tanárok álláshelyeit, nem kerül sor elbocsátá­sokra. Mivel mindkét iskolában magas a roma tanulók aránya, a bizottsági ülést megelőzően a kerületi cigány ki­sebbségi önkormányzattal is megtár­gyaltuk a tervezetet. Ők is elfogadták az összevonást ügy, hogy az új iskola pedagógiai programját előzetesen ké­rik véleményezésre, mielőtt a képvi­selő-testület azt jóváhagyná. Ennek semmi akadálya nincs. Abból kiindul­va, hogy ha valaki bekerül az iskolá­ba, ne csak szakmát hanem érettségit is szerezhessen, a másik kérésük gim­názium létrehozására irányult. Véle­ményem szerint ehhez nem kell gim­názium, ehhez azt kell beírni a peda­gógiai programba, és azt kell vállalnia A Budapesti Kereskedelmi és Ipar­kamarának (BKIK) minden kerület­ben, így Ferencvárosban is működik szolgáltató irodája, az Üllői úton. Meglehetősen nagy a forgalom itt, so­kan csak érdeklődnek, mit lehet, ho­gyan lehet csinálni, mások már konkrét ügyeket intéznek. A BKIK ugyanis, túl azon, hogy képviseli a tagok érdekeit, különféle információkkal, szolgáltatá­sokkal segíti munkájukat. Fővárosszer- te 170 ezer vállalkozás működik a ke­reskedelmi és iparkamara képviselte szakmai területeken. Ebbe nem tartoz­nak bele az agrárkamara és a kézmű­veskamara érdekkörébe sorolható vál­lalkozások. Ehhez képest talán szerénynek tű­nik a kerületi 4047-es taglétszám, de a szakemberek azt remélik, hogy talán éppen az itt felépülő Nemzeti Színház ad újabb lendületet a helyi ipar és ke­reskedelem fejlődésének. A számokkal azért is csínján kell bánni, mert nem minden magánzó vagy cég regisztrál­tatja magát a kamarában, s nem min­denki fizet tagdíjat. Félrevezető lehet az is, hogy a nyilvántartás a székhely vagy a működési telephely szerint áll össze. Egy évvel ezelőtt - talán éppen a zavaros helyzet tisztázásának szándé­kával - számos közigazgatási feladatot vettek át a kamarák az önkormányza­toktól. Ilyen például az egyéni vállal­kozói igazolványok kiadása. Az eljárás az önkormányzatnak, hogy az érettsé­gi feltételeit ebben az iskolában bizto­sítani fogja. Például úgy, hogy gimná­ziumra felkészítő csoportot indít az iskola, amit finanszíroz az önkor­mányzat, vagy a tehetségeseknek egyéni felkészítő programokat indíta­nak, együttműködési szerződést is köthetnek a kerületben működő gim­náziumokkal. Tervezett lépésünk a szociális ellá­tórendszernek a kiegészítése oly mó­don, hogy a tanulásban is biztosítsuk azokat a lehetőségeket és esélyegyen­lőségeket, amelyek feltétlenül szüksé­gesek ahhoz, hogy a társadalmi integ­ráció sikeres legyen. Hegedűs Sándor során közel 12 és fél ezer új tag regiszt­ráltatta magát a kamaránál, s mintegy 34 ezren kértek segítséget különféle ügyekben. Leggyakoribb a kezdő vál­lalkozások felkészítése, illetve a vállal­kozás indításával kapcsolatos hatósági, szakhatósági engedélyek beszerzése, a szükséges szakképesítések vizsgálata, illetve tájékoztatás arról, hogy hol sze­rezhető meg a kellő szakképesítés. A BKIK-nak az a szándéka, hogy az egyéni vállalkozói igazolványok postá­zásával együtt megküldi az adószámot, a TB folyószámlaszámot és a KSH szá­mot is minden vállalkozónak. Dr. Molnár Pál, a BKIK kerületi szolgáltató irodáinak vezetője elmond­ta, hogy a vállalkozások szinte azonnal reagálnak a környezet változására, a konjunktúra alakulására, a jogszabály- változások hatásaira. Ha valaminek nincs piaca, bezárják a boltot, az új le­hetőségek új vállalkozások elindítására ösztönöznek. Az idén például döm­pingszerűen adták vissza vállalkozási igazolványukat a biztosítóügynökök. A nagy bevásárlóközpontok miatt sok ré­gi áruház tönkrement, dolgozóit elbo­csátotta, akik viszont elindították saját kereskedelmi üzletüket. „Ehhez ér­tünk” - mondták. Talán ez a vállalkozások lényege: mindenki azt csinálja, amihez a legjob­ban ért. Nemcsak a kereskedelmi és iparkamara tagságánál. G „A gazdaság pulzusát mutatja a kamara’ Megújuló nyilvántartások

Next

/
Oldalképek
Tartalom