Ferencváros, 1998 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1998. július / 7. szám
Ferencváros 11 Védett értékek A Páva utcai zsinagóga Háromnegyed évszázaddal ezelőtt kezdődött meg Baumhorn Lipót tervei alapján a Páva utcai zsinagóga építése, igaz, Ferencváros nagyszámú zsidósága a kisebb, bérelt imahelyek helyett már 1910 körül tervezte új, nagyobb zsinagóga felépítését. Az első. Román Miklós építész készítette tervek megvalósításához a hitközséghez tartozó Braun Géza gyáros ajánlotta fel az építési telket a Páva és a Tűzoltó utca sarkán. Az első világháború azonban megakadályozta az építkezést, amihez végül 1923-ban kezdtek hozzá. A zsinagógát rendhagyó módon helyezték el a rendelkezésre álló telken: bejárata a belső udvarra nyílik, az épület észak-déli irányú tengelye pedig a telek széleihez képest ferde, azokkal 45°-os szöget zár be. Az így kialakult furcsa alaprajz maximálisan kihasználja a rendelkezésre álló területet, ugyanakkor a belsőben is tökéletes formákat eredményez. Érdekesség, hogy a belső boltozat - akkor rendkívül modernnek számító - feszített vasbeton födémmel készült. A templom bejárata az udvarra néz, az utca felé csak a női karzat ablakai nyílnak 5-6 méter magasságban. Két kapu, felettük csúcsíves záródású, hármas ablakok és timpanon hangsúlyozzák a zsinagóga tengelyét és főbejáratát. A timpanon mezőjében liliomok, középen pedig a tízparancsolat kőtáblája látható, a parancsolatok kőbe faragott kezdőszavaival. A közadakozásból emelt, 1200 hívő befogadására alkalmas imaházban megtaláljuk a szakrális funkció minden elemét: az előcsarnokot a kézmosóval, mellette a rabbiszobát, a főhajó közepén a tóraolvasót, előimádkozói pulpitust, valamint a főhajó utca felőli végében a frigyszekrényt függönnyel eltaKállay Gábor amellett, hogy tanít a zeneiskolában, aktív muzsikus, énekés blockflöteművész. Hosszú évekig volt az Operaház magánénekese, ahová a mai napig rendszeresen visszahívják. Régi zenét művelő együttesekben játszik, így a Camerata Hungarica csapatának húsz éve tagja, a Mandel Kvartettben tizenhét éve játszik. Foglalkozik zeneszerzéssel, az önkormányzat meghívására két szerzői esten lépett közönség elé a kerületben. A Zeneműkiadó etűdgyűjteményét és saját szerzeményét is megjelentette.- Sok-sok évvel ezelőtt én is itt, a ferencvárosi zeneiskolában kezdtem a muzsikálást - mondja Kállay Gábor. - Ahogyan a gyermekeim is. Amikor ők túl voltak az első hangszeres éveken, elkezdtem őket kamarazenére tanítani, sokan csatlakoztak hozzánk Bakáts téri osztálytársaik közül. Létrejött az oszkarva. A templom felszentelésére 1924 januárjában került sor. A zsinagógát megépülésétől a II. világháborúig rendszeresen, később alkalomszerűen használták rendeltetésének megfelelően. Utoljára 28 évvel ezelőtt tartottak benne szertartást, jelenleg a vele szemközti modem épületben működő hitközségi konyha raktára. Mai funkciója nem veszélyezteti ugyan az épület állagát, de korántsem méltó egy zsinagóga szellemiségéhez. Rohamosan pusztuló állapotban van a templom belső festése, az utóbbi másfél év alatt több négyzetméteren lemállott a vakolat az állandó beázások miatt. Az alapvető karbantartási munkákat sem tudják elvégezni, ennek okát főként az épület méreteiben és az anyagi források szűkösségében kell keresni. Sajnos egy átfogó, valódi megoldást jelentő felújítás mai árakon meghaladja a száz millió forintot. Az állagmegőrzéshez szükséges összeg valószínűleg ennél lényegesen alacsonyabb. tályzenekar és egyik koncertjükön jelen volt Szentmári Kálmán, a zeneiskola igazgatója is. Hívott, hogy tanítsak náluk kamarazenét. A kezdeményezésnek nagyon hamar híre ment, mert hangszeres képzés mellett kamarazene támlásával kevés zeneiskola foglalkozik. Nagyon sok és nagyon jó képességű gyerek jött hozzánk, ennek első jele volt a háromévenként megrendezendő furulyaverseny országos első helyezése, amit az idén immár másodízben is elnyertünk. A mára már régizene-furulya-ka- marazene tanszakká fejlődött képzés a felnőtt korosztály számára is vonzó. Kállay Gáborhoz az Ádám Jenő Zeneiskolába visszajárnak olyanok is, akik bár nem zenei pályára készülnek, de tanulmányaik vagy munkájuk mellett nem akarnak és nem tudnak elszakadni a zenétől, a kamaramuzsikától. (herceg) Az ország legjobb furulyásai Kamarazene a Ferencvárosból Kállay Gábor negyvenöt éves, az Ádám Jenő Zeneiskola tanára. Tanítványaival már három évvel ezelőtt országos sikert vívott ki, s a furulyások az idén megismételték az eredményt: az országos versenyen első lett a zeneiskola kamaraegyüttese, a kicsik csapata pedig a második. Szólóban elhoztak egy harmadik díjat, és végül Kállay Gábor ének-tanári különdíjat kapott. Nem akármilyen sorozat.
